Újabb Black Friday, újabb arcon csapás a bolygónak

2020 / 12 / 03 / Perei Dóra
Újabb Black Friday, újabb arcon csapás a bolygónak
A járványkorlátozások miatt a 2020-as Black Friday sok szempontból teljesen másként alakult az elmúlt évekhez képest. A fast fashion népszerűsége azonban úgy tűnik megingathatatlan. Ez pedig nagyon rossz hír a Földnek.

Vegyük példaként az egyik legegyszerűbb ruhadarab, a póló előállítását. A legtöbb anyagot pamutból készítik, amelyet nyolcvan országban termeszt mintegy huszonöt millió gazda, akik 2018 és 2019 között összesen 25,9 millió tonna rostanyagot állítottak elő. A hagyományos gyapottermesztés a világ összes növényvédő szerének hat százalékát igényli, illetve a világ összes termőföldjének 2,4 százalékát. Bár a vegyi anyagokat a kártevők elleni védekezésre használják, azok az élővilágra is kihatnak. A gazdák emellett általában nagy mennyiségű szintetikus műtrágyát használnak a termesztett gyapot mennyiségének maximalizálása érdekében, amely még tovább rontja a talaj állapotát és szennyezi a folyókat. A globális gyapottermelés több mint hetven százaléka öntözéses gazdaságokból származik,

A ruhák viselésével több mikroszál kerül a környezetbe, mint a mosásukkal Egy új tanulmány szerint életünk során mintegy 300 millió poliészter mikroszálat juttathatunk a levegőbe a ruhák mosásával, viselésükkel azonban több mint 900 milliót.

egy tonna pamut termeléséhez pedig másfél olimpiai úszómedencét megtöltő víz szükséges. (Egyetlen póló előállítása körülbelül hétezer liter vízzel történik. )

Ez rengeteg folyadék egy pólóhoz, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy pamutot általában aszálytól sújtott régiókban termesztenek. Szemléltetésképp: ehhez képest a gazdának naponta maximum tíz-húsz liter vizük lehet mosáshoz, tisztításhoz és főzéshez. A negatív hatások ezzel még nem érnek véget, hiszen a pamutot össze kell fonni, ami szintén sok energiát fogyaszt, olyannyira, hogy az anyag festése után ez a második legszennyezőbb lépés az előállítási folyamatban. Következő lépésben a pamutfonalakból összeállítják a végterméket: ez a folyamat becslések szerint világszerte évente háromszázkilencvennégymillió tonna szén-dioxidot termel.

Az utolsó elkészítési simítások is ártalmasak

Ezt követi az anyag festése, ami sokféleképpen kivitelezhető, de mindegyik módszer édesvízre támaszkodik, ami festés után az élőlényekre káros vegyszerekkel szennyeződhet. Bizonyos esetekben ezt a vizet tisztítás nélkül közvetlenül a környezetbe engedik, például Kambodzsában, ahol a ruhagyártás az összes ipari tevékenység nyolcvannyolc százalékát teszi ki, így a divatipar felelős a vízszennyezés hatvan százalékáért.

A festési folyamat sok energiát felemészt egyebek mellett a víz melegítésére, mivel a legtöbb festékreakció hatvan Celsius-fokon, vagy annál magasabb hőmérsékleten történik. Ezután a színes szövetet meg kell mosni és szárítani, hogy felkészülhessen az utolsó szakaszra. Összességében körülbelül 2,6 kilogramm szén-dioxidra van szükség egy póló előállításához - ami egyenértékű egy tizennégy kilométeres, személygépkocsival történő utazás kibocsátásával.

Továbbra sem csitul a vásárlási láz

Bár a házhoz szállítás az öltözékek ökolábnyomának kevesebb mint egy százaléka, azok mosása, vasalása és szárítása ennél már jóval több. A szintetikus anyagú ruhaneműk ráadásul mosáskor apró műanyag szálakat bocsátanak ki, amelyek végül a folyókba és a tengerbe áramlanak: kutatások szerint a szintetikus szövetek teszik ki az óceáni mikroműanyagok harmincöt százalékát. Még szomorúbb, hogy globális szinten egyre gyakrabban dobáljuk ki a használt ruhákat: csak az Egyesült Királyságban több mint negyven milliárd font értékű hacuka áll kihasználatlanul a szekrényekben, lomtalanításkor pedig évente háromszázötvenezer tonnányi hulladéklerakóban végzi, pedig kilencven százalékban akár az üzletekbe is visszakerülhetnének kifogástalan állapotuk miatt.

Szemléletmódot kellene váltanunk

Egyes szakértők szerint az csupán mítosz, hogy minden fast fashion márka terméke szükségszerűen rossz minőségű. Sok márka tartós termékeket készít, amelyek közül némelyik élettartama kétszer olyan hosszú, mint a dizájner daraboké, amelyek akár tízszer többe kerülhetnek. Emellett egyre több vállalkozás próbálja minimalizálni ruháinak környezeti hatásait.

Valahol például jelenleg is olyan helyről szerzik be a gyapotot, amely kevésbé függ a peszticidektől, a műtrágyáktól, előállításánál pedig kevesebb vizet használnak.

De természetesen mi magunk is tehetünk egy zöldebb jövőért: a felelős márkáktól való vásárlás jó kezdet, de az is szuper, ha csak akkor mossuk ki az adott ruhadarabot, amikor valóban szüksége van rá. A már megunt, de még jó állapotban lévőket pedig jótékonysági szervezeteknek adományozhatjuk, amivel egyrészt jótékonykodhatunk, másrészt akár hosszú évekre kitolhatjuk élettartamát.

Ez is érdekelhet:

Szárítógép: világpusztító, felesleges luxus vagy racionális döntés a háztartásban?

Milyen gyakran mosod a  farmerod? Alkalmanként 5600 mikroműszál is leszakadhat róla

Használt farmerből készít napszemüveget egy férfi

(Fotó: Getty Images Hungary)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.