A Wiredön olvasható cikk szerint akár az ötszörösére ugorhat a keresők fogyasztása, hiszen nem elég, hogy folyamatosan indexelik és értelmezik a weben megjelenő újabb és újabb tartalmakat, valamint keresnek ezekben az adatbázisokban, mostmár a mesterséges intelligenciák (MI) trenírozásához is szükség lesz plusz energiára. Múlt héten ugyanis a Microsoft elindította "Google-gyilkos" keresőjét, de a jelenlegi piacvezető is sietve, sokak szerint kapkodva bejelentette a ChatGPT-riválisát. Erre amiatt volt szükség, mert az elmúlt évben példátlanul népszerű lett a ChatGPT, amely emberi nyelven kommunikál, válaszol a kérdéseinkre, sőt, receptet, esszéket és programokat tud írni. A Google megrémült attól, hogy ez megváltoztathatja a keresési szokásainkat, míg a Microsoft lehetőséget látott, hogy megtörje az egyeduralkodó hegemóniáját. Természetesen a kínai Baidu sem várt sokáig, hogy bejelentse hasonló elképzeléseit.
Vagyis keresőháború indult, aminek az első áldozata a természet lehet
"Amikor technológiai előrelépés történik az online adatfeldolgozásban, jelentősen megnő az energia- és hűtésigénye az adatközpontoknak. Ez is egy ilyen pillanat lehet" - idézi Alan Woodward brit kutatót a Wired. Egy adatközpontokat üzemeltető kanadai üzletember, Martin Bouchard szerint négyszer-ötször több számítási kapacitás kellhet majd egy-egy keresés kiszolgálásához. Ráadásul a ChatGPT alapját képező nyelvi modell, a GPT-3 trenírozása önmagában ötszázötven tonna széndixodkibocsátással járt (Magyarországon az egy főre jutó éves karbonlábnyom nagyjából öt tonna), ám a rendszerbe táplált adatok 2021-gyel véget érnek, aminél frissebb információkat várnak el a felhasználók. "Ha gyakrabban trenírozzák újra a modellt, több paramétert adnak hozzá, az egy teljesen más nagyságrend" - fogalmazott Bouchard. Vagyis új adatközpontokra, új számítógépekre és több energiára lesz szükség, miközben már most ez az iparág felelős a Föld széndioxid-kibocsátásának az egy százalékáért. A Google és Microsoft nem nyilatkoztak arról, hogy ez hogyan érinti a karbonsemlegességi terveiket.
(Borítókép: Marek Piwnicki/Unsplash)