Mióta a világ lakosságának jelentős része városokban, sőt, egyre inkább, megapoliszokban zsúfolódik össze, a természet a többség hétköznapi életéből kiszorul. Bár lehet sétákat tenni a parkokban vagy a közeli hegyekben, de a közvetlen, mindennapi kontaktus könnyen elveszik, mivel a lakóépületek felépítése nem kedvez a nagyobb mennyiségű zöld felület integrálásának.

Pedig a növények jelenléte nem csak a természetes légtisztításban és ventilláció kialakításában segíthetne, hanem a pszichológiai hatás szempontjából is előnyös lehetne a városlakók számára.

Ahogy arról egy korábbi cikkünkben is írtunk, a múlt századi modernista építészek már figyelembe vették az emberek pszichológiai igényeit is és megpróbálták egyesíteni a lakások kivitelezését egy természetközelibb filozófiával, Corbusier lakótömbjei például lábakon álltak volna, hogy minél kevesebb helyet vegyenek el a növényektől és minden emeleten jutott volna hely a függőkertek számára is. Ez a fajta építészeti hozzáállás él tovább azokban az épületekben is, amelyek egyfajta városi tüdőként funkcionálnak a zsúfolt utcák szomszédságában. Az egyik leghíresebb ezek közül a milánói Bosco Verticale, de több felé épülnek egész városrészek is, ahol a zöld és nem a szürke lesz a domináns színe a környéknek. Budapesten a Hajnal Építész Iroda tervezte meg a Metrodom Panoráma tornyait ebben a szellemben, ahol az erkélyeken akár hat méter magas fák is nőnek majd a jövőben, de a növényzet kialakulásához és elterjedéséhez évekre is szükség lehet.

Bár Tajvan nem tartozik a legszennyezettebb ázsiai országok közé, de a légszennyezés mértéke itt is rendszeresen meghaladja az elfogadott értéket és fővárosa, Tajpej, elhelyezkedése miatt (mivel hegyek veszik körbe), különösen kiszolgáltatott a főleg a közlekedésből származó szennyezéssel szemben. A belga Vincent Callebaut Architectures által tervezett, Hszinjin kerületben épülő hatalmas toronyház az erkélyekre telepített 23 000 fa és bokor segítségével tisztítja majd a levegőt a lakók és környékbeliek számára. A Tao Csu Jin Jüan (Tao Csu menedékhelye), más néven Agora Gardens építési munkálatai már 2013-ban elkezdődtek, és végül sok késlekedés után, idén befejeződik és beköltözhetnek a lakók, már csak a belsőépítészeti munkák vannak hátra.

A ház egyelőre közel sem olyan zöld, mint a látványterveken, de a növényzetnek idő kell a növekedésre, a Bosco Verticale is csak évek alatt nyerte el jelenlegi, erdővel borított külsejét.

Ha pedig kész lesz, akár évi 130 tonna szén-dioxidot is elnyelhetnek az erkélyekre telepített kertek.

A struktúra a DNS spirál vonalát utánozza, az erkélyek pedig egymáshoz képest emeletenként 4,5 fokkal vannak elforgatva, részben azért, hogy a zöld területek ne legyenek teljesen árnyékban, részben a látvány miatt, amit a lakók így jobban élvezhetnek. A huszonegy emeletes, 93 méter magas torony tetején helikopter leszállóhelyet és napelem parkot alakítottak ki, valamint esővíz gyűjtőket és víztisztító állomást, amely a növények segítségével fogja újra használhatóvá tenni a szürke vizet. Mivel a környéken gyakoriak a földrengések, az épület központi része és a legfelső emelet felett két oldalra kinyúló szárnyak adnak stabilitást a szerkezetnek: ehhez az inspirációt a síelő emberek mozgása adta. A két szárny reprezentálja a két kart, az oldalsó, csavart részek a síbotot, a központ a síelő testét. Tao Csu menedékhelyére előreláthatólag a tehetősebb tajpejiek költözhetnek majd be, mivel az egész épület a luxus jegyében készült, minden lakáshoz tartozik például bejárat a sportautók tárolásra szolgáló garázsokba, ahova külön liftben érkezhetnek a kocsik, összesen 230 autó és 500 motor elhelyezésére lesz lehetőség.

De a legfontosabb jellegzetesség a sok zöld terület, ahol az építész cég elképzelése szerint nem csak fák lesznek, hanem zöldségek és fűszer-, valamint gyógynövények is, így az emberek megtermelhetik a saját élelmiszerkészletük egy részét. A cég vezetője, Vincent Callebaut archibiotectként jellemzi magát: a saját maga által 2008-ban feltalált kifejezés az architecture (építészet), biotechnologies (biotechnológia) és a technologies of information and communication (információs és kommunikációs technológia) szavakból áll össze, és azt a célkitűzést szimbolizálja, amely szerint az embert és a természetet ki kell békíteni egymással, hogy újra szimbiózisban élhessenek. A fákat és virágokat, flórát és faunát pedig nem a házak mellé kell építeni, hanem kertekből kell felépíteni minden épületet.

(Forrás: New Atlas, Vincent Callebaut Architectures Fotó: Wikimedia Commons, Flickr/eager)

További cikkek a témában:

Erdei okos város épülhet Mexikóban A modern városokban kevés a zöldfelület, a természeti környezet szinte csak a fogyatkozó területű parkokban mutogatott kuriózumként jelenik meg. Mindez elképesztő mértékben rombolja a bent lakók testi és lelki egészségét. Nyaranta a hőhullámok, telenként a sivár kietlen fagyos betondzsungel pusztít. De lehetne ez másképp is.
Fákkal borított, csavarodó üveghegy lesz az Amazon következő székházának az ékköve Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a technológiai óriások a főhadiszállásaikkal is igyekeznek felülmúlni egymást, az Amazon Helixének pedig egyértelműen ott a helye a legextravagánsabb tervek között.
Zöld nagyvárosok, ahol valósággá válnak a jövőről szőtt álmok Amíg Budapesten szmogban fuldoklunk az utcán, a világ 30 fővárosa mára a klímavédelem élharcosa lett.