Átlagembernek nevezni őket talán még így is enyhe túlzás, a küldetés szellemi atyja, Jared Isaacman például egy milliárdos vállalkozó, aki szabadidejében egy műrepülő-csapat tagjaként vadászgépeket vezet, de megjárta már az Antarktiszt is. A 38 éves üzletembernek az űrutazás ebből a szempontból a következő logikus lépés volt, viszont hogy ebben a formában össze is jöhetett, ahhoz már kellett egy jó adag szerencse is. Isaacman elmondása szerint éppen egy teljesen más ügyben beszélt telefonon a SpaceX képviselőivel, a beszélgetés végén pedig csak úgy mellékesen felhozta nekik a témát: "Srácok, amikor készen álltok elindítani ezt a dolgot, gondoljatok rám!" - kérte Isaacman, mire azt a meglepő választ kapta, hogy tulajdonképpen már készen is állnak, és ha akarja, lehet ő a SpaceX első civil asztronautája.
Isaacman abból a szempontból viszont mindenképpen közelebb áll egy átlagemberhez, hogy a NASA űrhajósaival ellentétben nincs olyan szakmai múltja, ami kvalifikálná arra, hogy asztronauta legyen. Miközben a világűrt eddig megjárt alig több mint félezer ember egytől-egyig a szakterületük elismert képviselői voltak, többségében tudósok, űrtechnológiai mérnökök vagy a légierő pilótái, addig Isaacman a saját bevallása szerint is egy borzalmas tanuló volt, aki 15 évesen inkább otthagyta a gimnáziumot, és saját vállalkozásba kezdett.
A műsorban többször is elhangzik, hogy Isaacman célja, hogy az utazással inspirálja az embereket a határaik feszegetésére, ez a hozzáállás pedig az Isnpiration4 küldetést is alapjaiban befolyásolta. A Netflix filmesei beülhettek a SpaceX hawthorne-i központjában tartott megbeszélésekre is, egy ilyen felvételből derül ki az is, hogy a Dragon űrkapszula az eredeti tervek szerint csak 420 kilométeres magasságig emelkedett volna, de Isaacman végül meggyőzte a küldetés vezetőit, hogy célozzanak meg egy jóval távolabbi határt. A négy utas így végül 575 kilométeres magasságban, vagyis jóval a Nemzetközi Űrállomáson túl fog három napig keringeni a bolygó körül, ami már erősen feszegeti a SpaceX utaskapszulájának a határait.
A SpaceX szempontjából a küldetés legfontosabb vívmánya, hogy a szállítmányozás és a profi asztronauták szállítása után egy egészen új területet készülnek meghódítani. A civil űrutazás beindítása jól illeszkedik a vállalat alapítójának, Elon Musknak a távolabbi terveibe, aki többször is kifejtette, hogy a végső céja, hogy az emberiséget multiplanetáris fajjá tegye. A feltaláló maga is megszólal a sorozat első részében, többek között reagál arra a felvetésre is, hogy a milliárdosok az űrbe járnak, ahelyett, hogy a földi problémák megoldására koncentrálnának. Mint ismeretes, júliusban a Virgin Galctic űrrepülőjével valamint a Blue Origin rakétájával Richard Branson és Jeff Bezos is elérte a világűr határát, ezekkel az utak pedig többek szerint csak újabb bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a szupergazdagok mennyire elszakadtak a valódi problémáktól. Musk a műsorban azt mondja, hogy természetesen az erőforrások 99%-át érdemes lenne a földi problémák megoldására fordítani, de szerinte nem baj, ha közben a maradékot arra szánjuk, hogy az életünket kiterjesszük a Földön túlra. "Ha az élet csak a gondokról szól, mi értelme az életnek?" - teszi fel a költői kérdést.
A fenti problémával Isaacman is tisztában van, ő azzal próbálta meg feloldani az ellentmondásos helyzetet, hogy igyekezett valamilyen ellensúlyt találni, és a missziót az emberiség javára fordítani. Ennek jegyében százmillió dollárt adományozott a főként rákkutatással foglalkozó, memphisi St. Jude gyermekkórház részére, utastársai közül pedig az egyik személy azok közül került ki, akik szintén adományokkal segítették a kórház működését.
A 45 perces epizód első fele főleg Isaacmanre koncentrál, és arról szól, hogy hogyan hozták tető alá a küldetést, viszont a hangvétel jelentősen megváltozik, amikor megjelenik a színen Hayley Arceneaux, akit másodikként választottak ki a küldetésre. Arceneauxot tízéves korában diagnosztizálták csontrákkal, viszont a St. Jude kórháznak köszönhetően teljesen meggyógyult, ma pedig már betegápolóként dolgozik az intézményben. A 29 éves fiatal nőt januárban kereste meg a kórház vezetősége azzal, hogy egy különleges lehetőségről szeretnének vele beszélni, ennek eredménye lett végül az, hogy hamarosan ő lehet a legfiatalabb amerikai állampolgár, aki valaha eljutott a világűrbe. Arceneaux történetén keresztül válik igazán kézzelfoghatóvá, hogy mennyire abszurd és képtelen helyzet, amikor egy átlagos életet élő ember egyszer csak azzal szembesül, hogy néhány hónapon belül kilövik az űrbe, ez az ambivalencia pedig még a tévé képernyőjén keresztül is tökéletesen érzékelhető.
Arceneaux kétségkívül sokkal reálisabbá teszi az Inspiration4-nak azt az üzenetét, hogy az űrutazás az átlagos emberek számára is elérhető cél lehet a jövőben, amit a legérzékletesebben éppen ő maga fogalmaz meg. "Eddig a küldetésig a NASA űrhajósai tökéletes, istenszerű mintapéldányok voltak, kiváló fizikummal" - mondja Arceneaux, akinek az egyik lábába a kezelés során egy rudat építettek be, így korábban azonnal kizárták volna egy hasonló út jelöltjei közül. Ha az Inspiration4-misszió történelminek nevezhető, akkor a jelentősége éppen ebben keresendő, vagyis hogy megváltoztatja azt a régóta kialakult képet, hogy kiből lehet asztronauta, vagy ahogy Jeffrey Kluger, a Time magazin tudományos főmunkatársa fogalmazza meg az epizód végén: "Ez a misszió új dimenzióba helyezi, hogy ki repülhet, és ebben az értelemben ez minden idők egyik legfontosabb küldetése".
Az "Visszaszámlálás: Az Inspiration4 űrrepülés" sorozat első két része már elérhető a Netflixen, amit a következő hetekben további három epizód követni: a harmadik és negyedik rész szeptember 13-án, vagyis két nappal a tervezett kilövés előtt kerül fel a streamingszolgáltatóra, míg az utolsó részt szeptember 30-án teszik elérhetővé, így minden bizonnyal már a misszió közben és a landolás után készült képsorokat is láthatunk majd benne.
(Fotó: Cr. John Kraus/Netflix)