A Timofej Pirkov által vezetett kutatócsapat több mint félmillió ember vérmintáit, valamint további 4500 ember napi lépésszámát vetette össze, majd megvizsgálták, hogy egy adott életkorban mennyi ideig tart, mire valamilyen stresszor (például betegség vagy sérülés) után az értékeik visszaállnak a normálisra. A kutatók azt találták, hogy amíg egy átlagos negyvenévesnél ez mindössze két hetet vesz igénybe, addig nyolcvanéves korban már hat hét kell a teljes regenerációhoz. A Nature Communicationsben megjelent tanulmány ez alapján megállapítja, hogy az emberek nagyjából 120 és 150 éves koruk között teljesen elveszítik a regenerálódási képességüket, ami azt jelentheti, hogy ennél tovább senki sem élhet.

Petr Fedicsev, a tanulmány egyik társszerzője szerint az a tény, hogy két olyan különböző mutató, mint a vérsejtek száma és a lépésszám ennyire hasonló mintázatot mutatott, arra enged következtetni, hogy az öregedés ütemét valóban elég pontosan meg lehet becsülni a módszerükkel. A kutatás ezen túlmenően is feltárt néhány váratlan összefüggést, az adatok elemzése közben például egy erősebb hanyatlást figyeltek meg 35 és 40 éves kor között, ami ugyan a kutatókat is meglepte, de egybevág azzal, hogy a legtöbb profi sportoló ebben az időszakban fejezi be a karrierjét.

A tanulmány fő megállapítása, hogy a betegségek kezelése egy ponton túl már nem lesz elég ahhoz, hogy tovább növeljék az emberek várható élettartamát, vagy ahogy a szerzők fogalmaznak: "ha nem a regenerálódási képességet célozzák meg, bármilyen orvosi beavatkozás kudarcot fog vallani". Vagyis azt a kutatók sem állítják, hogy az emberi élettartam nem emelhető 150 év felé, csak éppen nem azokkal a módszerekkel amelyeknek köszönhetően 1900 és 2015 között az emberek átlagos várható élettartama 32-ről 71,7 évre nőtt. Hogy mik ezek a módszerek, arról korábban már mi is többször írtunk, az elmúlt években ugyanis egyre több és több kutatás irányul arra, hogy megállítsák vagy egyenesen visszafordítsák az öregedést, aminek a kulcsa éppen a szervezet regenerációs képességének a fenntartásában rejlik.

Ma viszont még a Gero kutatói által meghatározott elméleti maximum is borzasztóan távolinak tűnik: Magyarországon a születéskor várható élettartam nőknél 79, míg férfiaknál 73 év, de még a világ (bizonyíthatóan) legidősebb embere, a francia Jeanne Calment is "mindössze" 122 éves volt, amikor 1997-ben elhunyt. Az is igaz ugyanakkor, hogy nem hivatalosan voltak Calmentnél jóval idősebb emberek is, egy 2017-ben meghalt indonéziai férfi, Mbah Gotho például állítólag 146 éves kort ért meg.

(Scientific American, Freethink, Borítókép: Jeanne Calment 120 éves korában, Fotó: Pascal Parrot/Sygma/Sygma/Getty Images)

További cikkek a témában:

Úgy tűnik, találtak egy módszert az öregedés visszafordítására A technológia már hosszú ideje itt volt az orrunk előtt, de eddig nem tudták, hogy erre is használható.

Közelednek a halál utolsó órái Az emberiség legnagyobb álma a halhatatlanság, nem csoda hát, hogy a történelem során számtalan formában kereste, kutatta a gyorsan amortizálódó emberi test megóvásának legkülönfélébb módjait, a halál előtt és után egyaránt.

Minden eddiginél pontosabb módszert találtak az életkor mérésére Bár a kutatóknak egy ideje már más lehetőségük is van az élőlények korának a megállapítására, minthogy megszámolják, hogy hány kört tett meg a bolygónk a Nap körül, amióta megszülettek, de a biológiai életkor mérése mindeddig csak közelítő értékkel volt meghatározható.