Szellemek a palackban és a nappaliban

Susan Bennett énekesnő és szinkronszínész nevét nem biztos, hogy sokan ismerik és még valószínűbb, hogy nem rúg milliókra azok száma, akik nap mint nap személyes beszélgetésbe elegyednek vele. Bennettnek mégis sikerült beférkőznie számtalan ember otthonába és éveken át olyan kérdésekre adott válaszokat számára teljesen ismeretlen embereknek is, amelyeket akár a családtagjaikkal sem beszéltek meg. Hogy érte ezt el? Egy olyan megoldással, aminek alkalmazása mára már megszokott jelenséggé vált a világban, de 2011-ben még újdonságnak számított:

ő volt az Apple hangasszisztensének, Sirinek eredeti amerikai hangja.

Bennett méghozzá nem is tudott róla, hogy az ő szavai szólnak az alkalmazást használók fülébe.

Eredetileg az SRI International által vezetett CALO projekt (Cognitive Assistant that Learns and Organizes, Kognitív Asszisztens, aki Tanul és Rendszerez) részeként fejlesztett asszisztens számára készítettek hanganyagot, amikor Susan Bennett bekerült a programba és a CNN-nek adott interjúja szerint 2005 teljes júliusában, napi több órában mondta fel a szöveget, mondatokat és kifejezéseket, amelyekből a digitális entitás válaszait összeállították olyan módon, hogy az többé-kevésbé bármilyen kérdésre készen álljon egy-egy felelettel. A DARPA személyi asszisztensi programjának részét képező projekt során fejlesztett technológiai megoldást végül az SRI spinoff cége, a Siri Inc. már hétköznapi felhasználásra szánta és kereskedelmi forgalomba tervezte hozni, mikor 2010-ben a céget felvásárolta az Apple, így Bennett hangja kizárólag az új iPhone-okon csendült fel, mint Siri, az Apple digitális asszisztense. 2011-től 2013-ig játszotta ő a virtuális segítő szerepét az Egyesült Államokban, majd a vállalat frissítette a kínálatot és más hangot keresett a feladathoz.

Az Apple statisztikái alapján fél évtized alatt sok millióra nőtt a Sirit letöltők száma, 2017-ben már az aktív napi felhasználók száma elérte a 375 milliót a cég jelentése szerint, időközben pedig megjelent a Google Google Nowja, a Microsoftnak a Bing keresőmotorhoz készített Cortanája és 2014-ben az Amazon Alexája is az Echo berendezésekben. Ez utóbbival a digitális asszisztensek kiszabadultak a telefonokból és számítógépekből és bekerültek az emberek nappalijaiba és hálószobáiba is egy-egy kis, a sarokban vagy polcon szinte észrevehetetlenül meglapuló eszköz révén. A Microsoft a Cortana fejlesztése idején valódi személyi asszisztenseket interjúvolt meg, hogy élethűbb szolgáltatást tudjon nyújtani és az algoritmusok által vezérelt válaszadás olyannyira népszerűvé vált, hogy ma már bizonyos esetekben akár a barátokat, sőt szerelmet is a virtuális beszélgetőtársak képében keresik a magányos emberek.

Visszatérés más formában

Ennek a fejlődési folyamatnak a fényében nem is tűnik olyan bizarr újításnak az a megoldás, amelyet manapság több cég is kínál az ügyfeleinek és amivel a személyi asszisztenseket már a saját családtagjainknak és szeretteinknek a virtuális verziójára cserélhetjük le, ha a velük való személyes beszélgetésekre nincs többé lehetőségünk. Az ötlettel korábban leginkább disztópikus fantáziákban találkozhattunk, többek között a Fekete Tükör sorozat egyik epizódjában, ahol a gyász enyhítését kevésbé hagyományos módon oldotta meg a főszereplő, aki először csak egy chatbot képében, majd konkrét, fizikai, robotizált formában is visszakapta elhunyt barátját, illetve annak mesterséges és végül természetellenesnek bizonyuló mását. A Mindjárt jövök részt 2013-ban mutatták be, jóval azelőtt, hogy a virtuális asszisztensek milliárdszámra jelentek volna meg az emberek életében, három évvel később pedig a valóságban megszületett a Dadbot, az előfutára annak az alkalmazásnak, ami a filmbelihez hasonló módon tartja életben az elhunytak emlékét.

A Dadbotot James Vlahos készítette el, aki technológiai témában jártas íróként éppen a chatbotokkal és virtuális asszisztensek kutatásával foglalkozott, mikor az édesapját rákkal diagnosztizálták. Az emlékek megőrzése céljából hosszú felvételeket készített az általa mesélt történetekről, majd eggyel tovább lépve a szimpla rögzítésen, interaktívabb formát keresett a szövegek tárolásához és felidézéséhez.

Az ilyen módon létrehozott program nem csak a puszta szavakat képes átadni a hallgatóságnak,

hanem kétirányú kommunikációra is képes és egyúttal közvetíti bot alanyául szolgáló ember egyéni jellemzőit és egyedi stílusát is. Az ebből a kezdeti alkalmazásból létrejövő applikációt a Vlahos által 2019-ben alapított HereAfter AI cég immár bárki számára elérhetővé teszi és a mesterséges intelligencia vezérelte rendszer az alkalmazóik számára egyfajta digitális öröklétet biztosít.

Az app használatához egyszerűen be kell küldeni hangfájlokat, esetleg hozzájuk csatolt képeket és válaszolni kell olyan kérdésekre, amelyeket véleményünk szerint a későbbiekben a családtagjaink vagy barátaink feltehetnek a személyünket megőrző alkalmazásnak. Ha kifogytunk az ötletekből, a HereAfter segítségét is kérhetjük, ebben az esetben előre megfogalmazott kérdésekre adthatunk válaszokat, illetve megkezdett mondatokat fejezhetünk be a saját szavainkkal. Az elkészült virtuális avatár válaszainak elrendezésében és a megfelelő érzelmi állapot kifejezésének biztosításában a mesterséges intelligencia algoritmusok segítenek, hogy a kész "termék" ne személytelen, távoli módon vegyen részt a beszélgetésben, hanem úgy, mintha valóban az adott személy digitális megtestesülése lenne.

A HereAfter használatát Vlahos az elhunytakra való emlékezésre és bizonyos szempontból az életben tartásukra szánta, de bárki megalkothatja a saját verzióját, ha a történeteit szeretné rögzíteni. A végeredmény úgy működik, mint a személyi asszisztensek, vagyis a felhasználóknak kérdéseket kell feltenniük, az app pedig választ ad rájuk szöveges formában és hanggal kiegészítve is.

Az elhunytak így haláluk után is a család szerves részei maradhatnak

és a hozzátartozóiknak soha nem kell teljes mértékben lemondaniuk a velük való beszélgetésekről, ami elsőre bizarr elképzelésnek hangozhat, de mégis megoldást kínálhat modern formában egy régi problémára, a gyásszal való küzdelemre. Az alkalmazás használata a most felnövekvő, az okostelefonokat és okosotthon eszközöket állandó jelleggel használó generációk számára már akár természetes is lehet, sőt, a jövőben még inkább megszaporodhat azoknak a cégeknek a száma, amelyek hasonló szolgáltatást nyújtanak.

Ilyen alkalmazások már most is rendelkezésre állnak: a régi képeket deepfake technológiával mozgásba hozó DeepNostalgia app a fényképekről egyenesen ránktekintő fotóalanyokat alkot, a Story File cég Mesterséges Intelligencia Interaktív Emlékrendszere pedig természetes nyelvfeldolgozással teszi lehetővé, hogy az előre felvett videók, amelyeken az életükről mesélnek az emberek, később úgy kerüljenek elrendezésre és olyan benyomást keltsenek, mintha a rajtuk szereplők a hozzájuk kérdéseket intézőknek válaszolnának. A Microsoft két munkatársa, Justin Abramson és Joseph Johnson Jr. 2017-ben nyújtott be szabadalmat egy olyan chatbotra, ami az adott személy közösségi médiában közzétett bejegyzései, üzenetei, fényképei, és hangfelvételei alapján alkotna digitális személyiséget, vagy akár élethű, három dimenziós avatárt is, mintegy digitális feltámasztva az illetőt, bár a Microsoft mesterséges intelligencia programjának vezetőjének elmondása szerint egyelőre nem terveznek valódi programot létrehozni az ötletből.

(Fotó: Getty Images/Libertad Leal Photography)

A virtuális valóságban láthatta viszont az anya a három éve halott kislányát Az erről készült rövid dokumentumfilm egyszerre szomorú, megindító és szürreális.