A Jupiter volt a lövész, az üstökös a golyó, a Föld pedig a célpont
2021 / 02 / 15 / Justin Viktor
A Jupiter volt a lövész, az üstökös a golyó, a Föld pedig a célpont
A dinoszauruszok kihalásával fémjelzett nagy fajpusztulási esemény csak egyike a Föld “öt nagyként” emlegetett kihalási hullámainak, de kétségtelenül a legismertebb, és talán popkulturálisan is a legfelkapottabb közülük. Ennek tetejébe, szűnni nem akaró elméletgenerátorként is működik, saját fő okára nézvést. Meg is érkezett a legújabb teória, mely a Földbe csapódó égitest eredetét igyekszik feltárni.

Halálos flipper

A gravitációnak köszönhetően Naprendszerünk gigantikus „flipperként” viselkedhet - állítják a Harvard Egyetem kutatói. A Föld régmúltját kutató tudósok között régóta konszenzus van arra nézve, hogy a mexikói-öbölben felfedezett Chicxulub-krátert odarobbantó, 65 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott égitest lehetett felelős a dinoszauruszokat is elpusztító katasztrofális globális eseménylánc kiváltásáért. 

A becsapódás, mely a Yucatan-félsziget partjainál található 150 km átmérőjű és 20 km mélységű krátert létrehozta, cunamikat, földrengéseket és vulkánkitöréseket, tüzes hamuesőt, hőhullámot és még számos egyéb, önmagában is tömegpusztító eseményt okozott.

Nem csupán a dinoszauruszok vesztek oda, de elégett a bolygón található összes növényi és állati élet majdnem háromnegyede. A mai napig nem tudjuk azonban, hogy pontosan mi is ért Földet a Chicxulub kráterben, aszteroida vagy üstökös?

Látogató az Oort felhőből

Azt sem tudjuk, hogy honnan jött, és miért találta el ilyen hatalmas sebességgel és erővel a Földet. A Harvard Egyetem kutatóinak új kutatása szerint az égitest egy üstökös lehetett, mely a Naprendszer szélén elhelyezkedő Oort felhőből származott. Egy felfújt jeges-köves törmelékfelhő, melyet a Jupiter gravitációs mezeje térített le a pályájáról, a keringése során. 

"A Naprendszer egyfajta flippergépként működik. A Jupiter - mint a legnagyobb tömegű bolygó - a beérkező hosszú keringési idejű üstökösöket olyan pályákra lódítja, melyek nagyon közel juttatják őket a Naphoz.

Ahogy aztán elhaladnak a Nap közelében, az üstökösök - becenevükön a napsúrolók - hatalmas árapály-erőket szenvednek el, melyek darabokra törik a köveket, és végül repeszhez hasonló üstökösdarabokat hoznak létre.

A napsúrolás során az üstökösök Naphoz közelebb eső része jóval erősebb gravitációs vonzásnak van kitéve, mint a távolabbi rész, ami árapály-erőt ébreszt az égitesten" - írta Amir Siraj, a tanulmány társszerzője, a Harvard Egyetem hallgatója. "

Árapály-katasztrófa

Könnyedén előállhat az úgynevezett árapály-katasztrófa esemény, melynek során egy nagy üstökös sok kisebb darabra esik szét. A korábbi számításokhoz képest a friss Harvard-tanulmány, az eddigi számokhoz képest körülbelül tízszeresére növeli az ilyen hosszú periódusú üstökösök Földdel történő ütközésének esélyét, és azt is megmutatja, hogy a hosszú periódusú üstökösök körülbelül 20 százaléka napsúrolóvá válik.

"Ami döntő fontosságú, hogy az Oort felhőbe tartó visszaúton sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a keletkezett töredékek egyike eltalálja a Földet."

"A kutatásunk alapot teremt ennek az eseménynek a magyarázatához. Arra jöttünk rá, hogy valójában, ha széttörik egy égitest, amikor közel kerül a Naphoz, az megnövelheti a következményképp előálló események számát, és az olyan becsapódásokét is, mint ami elpusztította a dinoszauruszokat" - mondta az Oumuamua aszteroidáról bestsellert író Avi Loeb, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatás eredményeit alátámasztja a Chicxulub-kráter elemzése is, ami azt sugallja, hogy a kőzet széntartalmú kondritból állt. Ez a meteorit-típus ritkának számít a fő aszteroida-övben, de valószínűleg gyakoribb a hosszú periódusú üstökösök között. A kutatók további hasonló krátereken is letesztelhetik majd elméletüket, sőt akár a Hold felszínén található kráterek további tanulmányozásával is, hogy további információt gyűjtsenek a becsapódó égitestek összetételéről.

(Forrás: Sciencefocus Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Ép szaporodószervekkel fennmaradt dinoszaurusz kövületet találtak A dinoszauruszok ma is élő leszármazottai a madarak, és a madarak kloákával rendelkeznek. Nem csoda hát, ha a Kína északnyugati részén kiváló állapotban előkerült fosszilis dinoszaurusz korpuszán kloákája, az ürítéshez és a párosodáshoz használt testnyílásának alakja is látható. Először a történelemben.

Tudod mekkora a legnagyobb ragadozó dinoszaurusz-lábnyom a világon? Ha szóban forgó lábnyom tulajdonosa még mindig odakünn kóborolna, akkor lenne miért aggódnunk éles fogait és öles lépteit is számításba véve. A tiszteletet parancsoló rekordlábnyomot a mai Bolívia földjeit taposva hagyta ránk egykori tulajdonosa.

A világ első épen megőrződött dinoszaurusz-szövetei és sejtszerkezete A szövetek és lágy részek fosszíliaként való megőrződése rendkívül ritka, és ez a földtörténet régebbi időszakaira hatványozottan igaz. Nem csoda hát, ha először a paleontológusok sem akarták elhinni, mit találtak.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.