Száz éve jelent meg Karel Čapek, cseh író színdarabja, a RUR, mely bevezette a köztudatba a robot szó mára leginkább elterjedt értelmezését és egyúttal megalapozta tőlük való félelmeinket. Annak ellenére, hogy, ahogy arról írtunk korábban, a Rossum Univerzális Robotjai valójában inkább egy mechanikus frankensteini létforma dilemmáiról és az emberi igazságtalanságokról szól, nem a gonosz gépekről.

Hogy a cseh nemzet egyik leghíresebb darabját méltóképpen megünnepeljék, a Charles Egyetem, a Švanda Színház és a prágai Előadói Művészetek Akadémiája összefogott, hogy létrehozzák a világ első, mesterséges intelligencia által megírt színdarabját.

Mi is lehetne az évfordulóhoz illőbb, mint hogy a Čapek által "kitalált" technológia immár maga ír színművet az emberi létforma dilemmáiról?

A projektbe már két évvel ezelőtt belekezdtek, hogy biztosan kész legyen 2021-re, a darabot ugyanis nem csak szöveges formában, hanem igazi színészek játékával, igazi színházban is be szerették volna mutatni. A többek között Elon Musk által alapított OpenAI cég szöveggeneráló eszközével, a GPT-2-vel tanították be a mesterséges intelligenciát arra, hogy értelmes szövegeket hozzon létre. A GPT-2 nyelvi modelljével egy pár szavas, vagy mondatos kezdőszöveget egészít ki az algoritmus több-kevesebb jelentéssel bíró irománnyá. Az, hogy milyen szöveg jelenik meg az outputban, nagyban függ a betáplált információktól, ha ékes nyelven írt szépirodalmi műveken edződik a MI, akkor akár költői magasságba is emelkedhet az alkotás, ha a hétköznapok közösségi média oldalakon megjelenő eszmecseréin, akkor valószínűbb, hogy eggyel közvetlenebb lesz a végső szöveg formája.

A TheAItre projekt során speciális hierarchikus módszert alkalmaztak a szakemberek a szöveg generálására, észrevették ugyanis, hogy a MI egy pár mondat után elkezdi a saját útját járni és nem igazán követi a történetvezetés logikáját. Lehet, hogy ezt a szabad önkifejezést minden művészet non plus ultrájaként fogták volna fel az unalmas burzsoázia ellen szintén száz évvel ezelőtt küzdő dadaisták, de a cél most nem a határok feszegetése volt, hanem az, hogy egy robot mutassa be az emberi lét nagy kérdéseit, lehetőleg az emberek számára is érthetően.

A darabot ezért lebontották nyolc, egyenként öt perces részletre, ennyi idő alatt az algoritmus nagyjából tartani tudta magát a lineáris történetmeséléshez nagyobb, abszurd világokba tett kitérők nélkül. Mivel így az író, vagyis a nyelvi modell humán kontroll alatt alkotott, ezért az elnevezés, "az első, mesterséges intelligencia által írt színdarab", nem teljesen állja meg a helyét, de tény, hogy a szöveget a GPT-2 hozta létre.

A darab, a MI: Mikor a robot színművet ír, pedig tartogat nem várt fordulatokat, egy jelenetben például egy kisfiú megkéri a főszereplő robotot, hogy mondjon egy viccet. A robot ekkor elmeséli, hogy mikor a fiú, majd annak a gyerekei és unokái egytől egyig mind megöregszenek és meghalnak, a robot még mindig élni fog. Hogy szeretjük-e ezt a sajátos humort, ízlés kérdése, de Tomáš Studeník, a projekt ötletgazdája szerint

"hátborzongató, mikor egy darab fém a halandóságon viccelődik"

Azonban ne felejtsük, az algoritmus csak a neten fellelhető szövegekből dolgozik, vagyis nagyon is emberi, amit végül létrehoz. A kevésbé kifinomult, szexualitást és agressziót sem nélkülöző, "ki mit hova rakjon" típusú megjegyzéseinek alapja is a betáplált adathalmaz volt, egyre viszont nem volt képes a MI, mégpedig az érzelmi atmoszféra megteremtésére. Emiatt a darabot eljátszó színészek időnként küszködtek az értelmezéssel, de az egy órás színmű előadása alatt egy valódi írónak kijáró komolysággal kezelték az anyagot. Az előadásról felvétel is készült, melyet még egy napig tekinthetünk meg az alábbi videón, de a cseh vagy az angol nyelv ismerete szükséges hozzá, mivel a színészek csehül beszélnek, a felirat pedig angol nyelvű.

(Fotó: GettyImages)

További cikkek a témában:

Négy új törvény kellene Asimov három robotika törvénye mellé Asimov törvényeire mindenképp szükség van, de ezeket újakkal is ki kellene egészítenünk, ha azt szeretnénk, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia ne tegye tönkre az ember jövőjét.
A robotok képesek empátiát és megértést mutatni a többi robot felé Reméljük, hogy a jövőben az emberek felé is. A kísérletben a robotok társaik célját minden előzetes tudás nélkül, megfigyelés alapján találták ki, 98,5 %-os pontossággal.
Egy orosz cég megalkotta a tökéletesen élethű Arnold Schwarzenegger robotot, csak azzal nem számoltak, hogy még él az igazi A valódi Arnold Schwarzeneggernek nem igazán nyerte el a tetszését, hogy a beleegyezése nélkül készítettek belőle egy robotizált mellszobrot.