Mint korábban megírtuk, az eredetileg 2007-es évben fellőni tervezett modul, a Multipurpose Research Module (MLM), vagy más néven: Nauka 13 méter hosszú, a legszélesebb pontján az átmérője 4,3 méter, és 20 tonnát nyom, és 70 köbméterrel toldja meg a Nemzetközi Űrállomás lakható belterét. A modulban kutatási állomások is megtalálhatóak, de emellett akad benne egy tartalék ágy a kozmonautáknak, sőt még egy új vécével, oxigén-rendszerrel, valamint egy olyan szerkezettel, amely a vizeletet vízzé alakítja is fel lett szerelve.

Tizennégy év késéssel juttatták fel az oroszok a Nemzetközi Űrállomás új modulját, a Naukát Ez Oroszország eddigi legnagyobb űrlaboratóriuma, és utazik vele egy robotkar is.

Sajnos azonban már az ISS felé tartó 8 napos út sem volt mentes az izgalmaktól: már a kilövés napján olyan cikkek jelentek meg, melyek szerint a modulban már a röppálya elérésekor több hiba lépett fel. A lap szerint sem az antennák, sem pedig a dokkoláshoz használt célpont nem nyílt ki rendesen, hibák léptek fel az infravörös érzékelőkkel, és ami talán mindezeknél is nagyobb baj: a hajtóművekkel is. Ez utóbbi problémát, mint később kiderült, egy szoftveres probléma okozta, így nem volt akkora a baj, amekkorának korábban látszott: tehát, hogy túlnyomás miatt sérültek a csövek, és szétfolyt a hajtóanyag.

Bajban van az ISS felé tartó orosz modul, a Nauka? Sokáig bizonyos információk alapján úgy tűnt, hogy nagy a gond, mostanra viszont úgy tűnik, megoldódott a probléma. A katasztrófa mindenesetre elég közelinek látszott.

Bizakodásra adott okot az is, hogy bár az eredeti tervekhez képest egy napos csúszással, de végül eltávolították azt a Pirsz dokkoló-modult az Állomás orosz részéről, melynek helyére kerülne a Nauka – a Pirsz azon darabjai, melyek nem égtek el a légkörben, bezuhantak a Csendes-óceánba.

Végül a mai napon budapesti idő szerint délután 3-ra a modul megközelítette a Nemzetközi Űrállomást. Így fest az első kép a modulról az ISS fedélzetéről:

Végül a modul 100 méterre közelítette meg az Állomást, és addig nagyjából minden a tervek szerint haladt. Az eszköz automata módban kezdte meg a rácsatlakozást.

Mikor az eszköz 40 méterre volt az Állomástól, 0,1 m/s-sebességgel haladt az ISS felé, ekkor minden rendszer megfelelően működött. Ami miatt maga a dokkolás némi izgalmat tartogatott, az a korábban már említett, esetleges hiba volt, amely esetleg a dokkoló rendszert érinthette. Az utolsó 10-20 méteren már az ISS-ről is remekül látszottak a dokkolás részletei:

Az utolsó pár méteren végül manuális irányításra váltottak, így a dokkolást Oleg Novitskiy kozmonauta irányította. A dokkolás budapesti idő szerint 15:29-kor sikeresen megtörtént. Az egész adást itt lehet visszanézni:

Az orosz küldetésirányítás úgy fogalmazott, hogy a művelet "nem volt könnyű". A modult ezután ellenőrzik, hogy nem szivárog-e, majd később -- először -- ki is nyitják azt.

További cikkek a témában:

Kint van a 8 óra 11 perces videó arról, ahogy az űrhajósok üzembe helyezik a Nemzetközi Űrállomás új napelemeit Nem olyan drámai, mint a sci-fikben és az operatőri illetve vágói munka sem hollywoodi színvonalú, viszont ez igazi!

Így fest a Balaton a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről A lenyűgöző képeket a francia űrhajós, Thomas Pesquet készítette.

A NASA rendkívül intelligensnek tartott tengeri fajt juttat a nemzetközi űrállomásra Az űrben már sokféle állatfajjal kísérleteztek, hogy vizsgálják a súlytalanság és a bolygóközi tér hatásait az élő szervezetekre, és NASA most olyan rendhagyó állatkísérletekbe fogott, melynek alanyai számára a majdnem súlytalan lebegés nem is jelent akkora újdonságot.