Jobban várjuk az agyunkkal kommunikáló számítógépet, mint az önvezető autót?
2020 / 10 / 28 / Rácz Tamás
Jobban várjuk az agyunkkal kommunikáló számítógépet, mint az önvezető autót?
A Rakéta minikutatásának eredménye szerint olvasóink számára a közvetlen ember-számítógép kommunikáció a legjobban várt csoda.

Melyiket várod legjobban a következő években-évtizedekben érkező technológiai újdonságok közül? - kérdeztük olvasóinkat a Rakéta címoldali szavazásában pár héten keresztül. Most pedig megmutatjuk az eredményt és röviden összefoglaljuk, hol is állnak azok a dolgok, amiket oly gyakran ígérget nekünk a tudomány.

Agy-számítógép interfész (pl. Neuralink): 30%

Az emberi agy és a számítógép közti közvetlen kommunikáció lehetősége egyelőre tényleg inkább csak lehetőség, mint konkrét technológiai termékfejlesztési irány, mégis ez a jövő olvasóink által legjobban várt ígérete. Elon Musk cégbirodalma is foglalkozik a témával, de a Neuralink egyelőre a csodavállalkozó legkevesebb kézzelfogható eredményt mutató kutatási projektje.

Még az egyik irányban csak-csak működik a dolog. Az elektródákkal teletűzdelt agy működése és az agy által irányított test reakcióinak megfigyelése a számítógép számára érthetővé teszi, teheti, hogy milyen agyi tevékenységhez milyen elvárt akció tartozik. Innen pedig már egyenes az út először is az agyunk tevékenységének megfigyelésével zajló orvosi diagnosztikához, később a közvetlenül agyunk által befolyásolt működésű eszközök fejlesztéséhez. Egyelőre Elon Musk is úgy emlegeti a Neuralink első demonstrációs eszközét, egy állatkísérletekkel igazolt működésű, az agyra illesztett, vezeték nélküli kommunikációra képes mikroszámítógépet, melyből sok ezernyi vezeték fut szét az agy különböző területeire, mint "egy FitBit a koponyádban".

Sajnos az agytevékenységet dekódoló számítógéppel még csak a munka könnyebbik fele lesz meg. A másik irány, a számítógép üzeneteinek, képeinek közvetlenül az agyba juttatása és célzott agyi ingerületek kiváltása már nem lesz ennyire (sem) egyszerű. Egyelőre céldátumot sem tudunk meghatározni arra, mikor tudunk valóban elmerülni San Junipero vagy a Mátrix virtuális világában, illetve mikor lődözhetjük majd halomra az ellenséget kontroller nélkül, az elménkkel egy Call of Duty-epizódban.

Intelligens robotok: 21%

Ez a jövőbéli csoda részben már itt van közöttünk. Ha az intelligenciának csak egy szűkebb definíciójára szorítkozunk, tehát valami olyasmire, hogy feladata elvégzése során a robot a felmerülő döntési helyzetekben nagyrészt önállóan is képes megtalálni a jó vagy még inkább egy jó megoldást,  azt találjuk, hogy az intelligens robotok már itt mászkálnak közöttünk. A maga szűk kis működési területén egy robotporszívó vagy egy felderítő-objektumőrző robot már nevezhető intelligensnek, mert önállóan el tudja végezni a munkáját akkor is, ha akadályokba ütközik. Az interneten ügyködő, fizikai testtel gyakorlatilag nem is rendelkező algoritmusok, ha tetszik, virtuális robotok pedig már jobban tudják, mit is keresünk a neten, mint mi magunk.

Persze ez még nem az Én, a robot, az Ex machina vagy a Westworld humanoid robotjainak vagy akár CASE és TARS, az Interstellar szögletes hadirobotjainak szintje. Ezek a filmbéli, jövőbéli robotok már a mesterséges intelligencia legtágabb definícióinak is megfelelnek, gondolkodásuk, problémamegoldásuk már függetlenedik mindenféle alapprogramtól. Ha tetszik: képesek önmaguk programozására is, önmaguk által meghatározott célok megvalósítása érdekében. Az ilyen szintű AI vagy MI pedig még ma sem több színtiszta sci-finél.

Kiterjesztettvalóság-szemüvegek: 18%

Végre valami, amire már annyira nem kell sokáig várnunk, hogy igazából itt is van! A szemünk által észlelt világot extra információkkal felturbózó, hiperrealisztikus valóságot bemutató eszközöket már használják is itt-ott - akár Magyarországon is. Az Audi győri gyárában a technikusok olyan szemüvegek segítéségével kaphatnak plusz információkat gépbeállításokhoz, hibajavításokhoz, melyek kamerájának képét valahol a világ túlfelén is látja egy magasabban képzett vagy épp speciális tudással rendelkező kollégája, az elvégzendő műveleteket pedig a kezelő szeme elé is tudja vetíteni a rendszer.

És persze az elkészült autók értékesítésében is segít a kiterjesztett valóság:

Önvezető autók: 16%

Sajnos aki valóban bárhová, bármikor el szeretne jutni egy autóval úgy, hogy ne kelljen a vezetéssel bajlódnia, még jó ideig várhat. A minden időjárási és forgalmi helyzetben száz százalékig autonóm járművek még nincsenek kész, de azért vannak régiók, ahol már bele lehet kóstolni az élménybe. Mint például azok a városok, ahol a Waymo flottája jár Amerikában, de itt is szélesek az utak, átlátható a forgalom, egyértelműek a közúti jelzések. És még így sem találja meg az érkező taxi az utast, aki hívta:

Olyan utcai szériaautók viszont már ma is vannak, amelyek legalább a vezetés legunalmasabb részének terhét át tudják venni az emberi sofőrtől. A jól szabályozott forgalmú, egyértelmű jelzésekkel ellátott, többé-kevésbé zárt utakon, tehát az autópályákon egy számítógép is elboldogul az információfeldolgozással és az autó irányításával. Hasonló a helyzet a városokban kis sebességgel araszoló dugókban, ahol csak arra kell figyelni, hogy ha a sor elindul, induljunk el mi is, ha megáll, álljunk meg mi is és közben ne menjünk neki semminek és ne üssünk el semmit.

De az autonóm autók még ezekben a helyzetekben is bármikor kerülhetnek számukra megoldhatatlan probléma elé. A szenzorrendszer objektumfelismerése egyelőre közel nem olyan tökéletes, mint az odafigyelő emberi szem, egy maszat egy kameralencsén leblokkolhatja az egész technikát, a kint felejtett táblák vagy az átmeneti terelések, korlátozások felismerése pedig ugyancsak esetleges.

Légitaxik: 15%

A nizzai repülőtér és Monaco között csúcsidőben bárki már évtizedek óta választhat, hogy a dugóban szeretne ülni egy kerekes taxiban, ki tudja, az út végén mekkora összegről szóló számláért, vagy beül egy helikopterbe és 7 perc alatt, aktuális áron 118 euróért áthussan az égen a törpeállam fővárosába. Persze a várva várt valódi légitaxi ennél azért többet tud majd. Ezek a járművek már házhoz rendelhetőek lesznek és károsanyag-kibocsátás nélkül viszik pontosan a címre az utasokat. Sőt: úgy néz ki, ezeknél a légijárműveknél talán az önvezetést is egyszerűbb lesz megvalósítani, mint a közúton közlekedő taxiknál!

Több fejlesztési projektről is tudunk a témában. Az Airbus/Audi/Italdesign vagy a Hyundai/Uber közös csapata is dolgozik azokon az elektromos multikoptereken, melyek voltaképpen nagyra nőtt drónok, kabinjukban kényelmes ülésekkel néhány ember számára, akik gyorsan el akarnak jutni egy nagyváros vagy egy zsúfolt régió egyik pontjából a másikba és a sebesség vélhetően nem csekély felárát is hajlandók megfizetni.

A jövő tehát részben már itt is van. Sosem pont olyanok benne a dolgok, mint amilyennek előzetesen elképzeltük, de ettől még pont olyan izgalmas tud lenni, mint a sci-fik. Sőt, még izgalmasabb, hiszen nem csak nézői, de szereplői is vagyunk!


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.