A rádiójelről mi is írtunk az alábbi cikkünkben, de röviden összefoglalva a következő a lényeg: a jelet érzékelő, 2015-ben indult Breakthrough Listen keretében megfigyelési időt vásárolnak rádióteleszkópokban, hogy idegen civilizációk nyomait kutassák. A szóban forgó jelet pedig a Parkes Obszervatórium 64 méteres rádióteleszkópja által tavaly rögzített adatokból szűrték ki. A jel eredete a Proxima Centauri, a hozzánk legközelebb eső csillagrendszer. A jel legérdekesebb tulajdonsága, hogy 982 megahertzen fogható, és ez egy olyan hullámhossz, amelyet sem a műholdjaink, valamint az egyéb űrbe felküldött eszközeink sem használnak. Vagyis a földi eredet ebből a szempontból legalábbis kizárható. A másik furcsaság, hogy tudomásunk szerint nem létezik semmiféle természetes magyarázat, amely egy ennyire koncentrált és szűk frekvenciatartományban érzékelhető jel mögött állhatna.
Most Abraham Loeb, a Harvard csillagásza, valamint a kollégája, Amir Siraj közösen számították ki egy januárban publikált tanulmányban, hogy elenyésző az esélye, hogy a jel egy idegen civilizáció tevékenységéhez lehetne köthető. Az esély erre körülbelül egy a százmillióhoz. Loeb neve amúgy akár olvasóinknak is ismerősen csenghet, ő az a tudós, aki szerint a csillagrendszerünkön átutazott, Oumuamua égitest egy idegen civilizációtól származik, és erről könyvet is írt. Tehát egy olyan emberről beszélünk, aki adott körülmények megléte esetén, akár ezt a választ is elfogadja. (A hivatkozott cikkben írunk arról egyébként, hogy milyen tények mentén vitatják Loeb-elméletét az Oumuamua-val kapcsolatban.)
Térjünk vissza azonban a Breakthrough Listen Candidate 1, vagy röviden csak: BLC1-jelre! A tanulmányban Loeb és a kollégája a kopernikuszi elv alapján zárja ki az idegen civilizációt, mint magyarázatot. A kopernikuszi elv lényege pedig, hogy az emberiség a Földön és a Naprendszeren belül nem foglal el kivételezett helyzetet, ahonnan az Univerzumot megfigyelheti. A név a Kopernikuszhoz köthető heliocentrikus világnézetből ered, tehát annak felismeréséből, hogy bolygónk kering a Nap körül, és nem pedig fordítva. Ez a felfedezés azonban az addigi világnézetet több szempontból is kikezdte, és lényegében annak felismeréséhez vezetett, hogy az ember nem a „teremtés központja”, vagyis részesei vagyunk a Mindenségnek, nem pedig kivételezett haszonélvezői és megfigyelői. Ez pedig azóta is ilyen-olyan formában, de irányítja a tudományaink egy részét is akár. Az elvet egyébként nem Kopernikusz fektette le ebben a formában (de az ő felfedezéséből táplálkozik), hanem Hermann Bondi nevezte el így Kopernikusz után a 20. században.
Loeb és Siraj ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy a kopernikuszi elv keretein belül maradva elenyésző az esélye, hogy a közvetlen szomszédunkban egy rádiójel továbbítására képes civilizáció jelenjen meg éppen abban az idősávban, mikor mi is a fejlettség azon fokára jutottunk, hogy ezt a jelet érzékelni legyünk képesek.
Ha ez mégis így lenne, az nyolc nagyságrenddel sértené meg a fent kifejtett Kopernikuszi elvet.
A két szerző ezután azt is bemutatja, hogy az eddig érzékelt, hasonlóan különös jelek (Fast Radio Bursts/FRB) túlnyomó többségének esetén kiderült, hogy természetes magyarázat áll a hátterükben.
Loeb ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben egy technológiailag fejlett civilizáció küldené a jelet a Proxima Centauri vagy az Alpha Centauri rendszerekből, az lényegében 100 milliószorosan „összetörné” a kopernikuszi elvet. Loeb maga a jel eredetével kapcsolatban a földi magyarázatot tartja a legvalószínűbbnek, és felidéz egy 2015-ös esetet, amikor szintén a Parkes rádióteleszkópja detektált egy különös jelet, amiről kiderült később, hogy azért keletkezett, mert az egyik munkatárs mindig azelőtt nyitotta ki a mikrosütőt, amivel az ebédjét melegítette, hogy annak programja lejárt volna. A jelről írt cikkünkben egyébként szóltunk arról, hogy a Breakthrough Listen kutatói is nagyon szkeptikusak az idegen civilizációs magyarázattal kapcsolatban, és inkább hajlanak a valószínűbb forgatókönyvek felé.
Különösnek, sőt inkonzisztensnek tűnhet talán az is, hogy Loeb az Oumuamua kapcsán feltételezi az idegen civilizációt, míg a mostani jel esetén egyenesen kizárja azt. Ám ennek valószínűségszámítási okai vannak, Loeb maga nyilatkozott úgy, hogy a rejtélyes égitest kapcsán azután jutott erre a következtetésre, hogy a többi, valószínű magyarázatot kizárta. (Hogy ezeket mennyire lehet tényleg kizárni, arról hivatkozott cikkeinkben írtunk.) Ráadásul Loeb szerint az Oumuamua egy meghibásodott, évezredek óta utazó eszköz, amelynek alkotói talán már rég el is tűntek.
Ezek után az igazán érdekes, elméleti kérdés mégis az, hogy mi történne, ha a jelet valóban egy idegen civilizáció küldte volna? Mert egy konkrétan ilyen esemény tehát nem egyszerűen azt bizonyítaná, hogy nem vagyunk egyedül, de az uralkodó, valamint a tudományainkat igazgató világnézet megcáfolásával is járna. Jelentőségében tehát Kopernikusz felfedezéséhez lenne fogható, csak épp ellentétes előjellel. Természetesen mindez izgalmas és érdekes spekuláció, de a realitás talajára visszatérve, a számok alapján erre mutatkozik a legkisebb esély. Ahogy Loeb fogalmazott: „Az egy nagyon nyugodt ország (a szerk.: Ausztráliáról van szó, ahol a Parkes Obszervatórium található), és lehet, hogy egy srác egy mobiltelefonnal vagy valami mással szórakozik a környéken.”
(Címlapkép/nyitókép: Parkes rádióteleszkóp/ CSIRO Science Image/ enegedély: CC BY 3.0)