Első pillantásra a startpisztoly két versenyszámban dől majd el: egyrészről amerikai vállalatok küzdenek egymással, másrészről pedig egy hagyományosabb – ezúttal az ideológiai mellékzöngéket nélkülöző, inkább egy kelet-nyugat szembenállásra kiélezett űrverseny képe kezd el körvonalazódni. Kétrészes cikkünkben ezt a két szálat külön-külön vizsgáljuk azok legjellegzetesebb és legfontosabb példáin keresztül.

Az első részben az Amerikán belüli vállalatokra koncentrálunk (bár ez sem választható el teljesen a nemzetek közötti viadaloktól). Először is érdekes kérdés, hogy mennyiben más a mostani vetélkedés, mint amikor korábban a NASA beszállítói és alvállalkozásai harcoltak egy-egy szerződésért. A válasz pedig, hogy bár a NASA megbízásaiért eddig is „versenyeztek” egymással a cégek, ez eddig még nem fajult egyben presztízsharccá is. Egy klasszikus űrverseny ugyanis elképzelhetetlen egy csipetnyi narcizmus nélkül: nevezhetjük nemzeti büszkeségnek, osztályöntudatnak vagy csak sima, emberi egónak – a lényeg, hogy nem csak egy megbízásról van szó, hanem valami többről.

Ebben az esetben a tech világ két kurrens atyaúristene, Jeff Bezos és Elon Musk feszül egymásnak, és a kérdés, hogy melyik milliárdos mekkora mértékben veheti ki részét az emberiség legnagyobb és legfontosabb kalandjából, az űr felderítéséből. Amellett ugyanis, hogy egy NASA megbízás nyilván nagyon jó üzlet (mint minden kormányzati pénz), ennél többről van szó: a modern kor innovátor-alakítójának az imidzséről. Kétségünk ugyanakkor ne legyen: a közeljövő egyik potenciálisan legnagyobb üzletének megkaparintása is zajlik közben a kettes vágányon.

Urak az űrben

Álmodnak-e a milliárdosok űrutazással? – a válasz, úgy tűnik: igen. Ha pedig az a kérdés merül fel, hogy mely jelenlegi milliárdos lépett először annak érdekében, hogy az űrbe jusson, a válasz talán meg fog lepni egyeseket (másrészt bizonyít egy hamarosan előkerülő állítást): az elsőbbség minden kétséget kizáróan Jeff Bezosé, aki 2000-ben, miután beszélgetett egy barátjával, Neal Stephenson ismert sci-fi szerzővel, megalapította a Blue Origint. Ez azért kevésbé ismert tény, mert a Blue Origin működése sokáig nem volt túl látványos, és először igazán 2015-ben  a New Shepard (ez a vállalat által fejlesztett rakéta) tesztje kapcsán lehetett a cégről hallani.

A két évvel később, tehát 2002-ben alapított SpaceX azonban az első pillanattól az érdeklődés homlokterébe került. Nem is ok nélkül: Musk cége az alapítást követő hat éven belül sikeresen lőtte fel az első magántőkéből fejlesztett rakétát, a Falcon One-t. Ezt követően pedig a SpaceX a privát űrbiznisz több első helyét is megszerezte: első magáncég által kivitelezett küldetés a Nemzetközi Űrállomásra, első sikeres visszatérése egy rakétának föld körüli pályáról, első vállalat, amely űrhajósokat szállított. Egész Amerika szurkolt, amikor ismét az USA területéről emelkedett a magasba egy rakéta asztronautákkal a fedélzetén – szakítva az addigi, közel évtizedes gyakorlattal, hogy helyjegyet vásároljanak az amerikai űrhajósoknak a Szojuz fedélzetére. Nem csoda, hogy 19 évvel az alapítása után a SpaceX évi 2 milliárd dolláros bevétellel nem csak egy nagyvállalat, de a magánűrhajózás szimbóluma is.

Ez tehát az oka annak, hogy csak kevesen tudják, hogy a Blue Origin valójában idősebb a SpaceX-nél – Bezos vállalata több szempontból is legfeljebb második helyeket tud megszerezni, ha egyáltalán.

Természetesen nem csak Bezos és Musk kedveli a világűrt, és rendelkezik töméntelen pénzzel: Richard Branson cége, a 2004-ben alapított Virgin Galactic az induló űrturizmusba szállna be, és a turistákat szállító SpaceShipTwo volt az első magán űrrepülő, amely kapcsán próbáltak széleskörű érdeklődést felcsiholni. Ennek tüze azonban közben kissé lelohadt, mivel Branson terveiből, mely szerint az első turistákat még 2009-ben a magasba reptetné, nem lett semmi, ráadásul 2014-ben egy berepülőpilóta halála is komor árnyat vetett az egész erőfeszítésre, és többen megkérdőjelezik, hogy lesz-e bármi is ezekből a tervekből. Elvileg azonban Branson cége sincs messze attól, hogy megkapja a szükséges engedélyeket, hogy utasokat szállíthasson az űr peremére, sőt ennek a cikknek az írásakor érkezett a hír (lent), hogy Branson beelőzné Bezost, és még előtte próbál feljutni a végtelen mindenség peremére. (Bezos merész vállalásáról majd mindjárt beszélünk még részletesebben is.)

A világ leggazdagabb emberei azon versenyeznek, hogy ki jut el előbb a világűrbe Azt gondolhatnánk, hogy ha valakinek annyi pénze van, mint Jeff Bezosnak vagy Richard Bransonnak, még azt is kétszer meggondolja, hogy menjen le egy lépcsőn, ehhez képest a két milliárdos a hírek szerint most éppen azon versenyez, hogy a másik előtt jussanak fel a világűrbe.

Többen pedig inkább áttételesen kapcsolódnak a privát űrutazáshoz: Sergey Brin, a Google egyik alapító társtulajdonosa például még 2008-ban befektetett a Space Adventures nevű cégbe, amely épp azt tervezi, hogy turistákat szállít a SpaceX-szel partnerségben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. Hogy kinövi-e valahová magát ez az üzlet, azt nem tudni, Brin mindenesetre már most jól járt, hiszen az akkor befektetett 4 millió dollárjáért helyjegyet is biztosítottak neki, és ennél az összegnél biztos drágább lesz most már egy út a SpaceX űrhajójával. Az első techmilliárdos az űrben egyébként Mark Shuttleworth, az Ubuntu operációs rendszer mögött álló befektető volt. Shuttleworth nem cicózott, még 2002-ben vásárolt magának egy jegyet egy Szojuzra, és azzal elrepült a Nemzetközi Űrállomásra.

Musk és Bezos csörtéi

A komolyabb játékosok közül tehát igazán Elon Musk és Jeff Bezos sürgölődnek a pályán (a Virgin Galactic nagyon szűken az űrturizmusra koncentrál), és bár a jelenlegi sajtóhírek az Artemis program leszállóegysége körüli szerződésre koncentrálnak, a csata ennél több fronton zajlik, és nem úgy tűnik, hogy ezek bármelyikén Bezos állna nyerésre.

Az viszont biztos, hogy amint alkalom adódik rá, a két milliárdos előszeretettel kóstolgatja egymást, amire jó példa éppen a Holdra szálláshoz szükséges leszállóegység kapcsán született NASA döntés. Az amerikai űrhivatal ugyanis úgy határozott, hogy nem Bezos cégét (illetve egy másik vállalatot, a Dyneticset) bízza meg a leszállóegység kivitelezésével, hanem a célra a SpaceX által fejlesztett, de egyre komolyabb eredményeket elérő Starshipet alkalmazná inkább. Bezos cége a Dynatics-szel közösen megtámadta a döntést, és az erről szóló hírt Musk a következő bejegyzéssel kommentálta:

Can’t get it up (to orbit) lol

— Elon Musk (@elonmusk) April 26, 2021

Igen, valóban, mindenki jól értelmezte: ez egy erekciózavarra áthallásos vicc. A Webush elemzője, Daniel Ives ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nem csak az űrért zajlik a küzdelem, de az egókról is szó van; és az egész vetélkedés kezd egyre inkább személyes üggyé is válni. Bezost sem kell egyébként félteni, ő például Musk „Mars-mániájába” repült bele dupla talppal 2019-ben, amikor egy konferencián azt mondta, hogy aki a Marsra szeretne menni, az előtte töltsön már el egy évet a Mount Everest tetején, hogy meglássa, mennyire tetszik neki, mert még az a hely is maga az Édenkert a Marshoz képest.

Az 57 éves Bezos és a 49 éves Musk között régóta zajlik az adok-kapok, habár folyamatosan alakul, hogy ki épp a világ leggazdagabb embere, vagy aktuálisan melyikük a gazdagabb, de a versengés nem is a felhalmozott vagyonnal kapcsolatos, hanem a két milliárdos ütközőpontjának számító világűr a tét. Ilyen szempontból pedig visszacsavarodhatunk a cikk legelejéhez: a mostani űrverseny talán legnagyobb újdonsága a korábbi századéhoz képest, hogy ennek egyik dimenziója két magánszemély közt zajlik. És bár amikor világűrről beszélünk, majdnem mindenki a Holdra szállásra és rakétákra gondol, a verseny nem csak ezeket érinti: például arról már szinte mindenki hallott, hogy miként építi ki a SpaceX a műholdas internetszolgáltatását, a Starlinket. Ezzel szemben Bezos hasonló, Project Kuiper szolgáltatása annak ellenére sem indult el, hogy az Amazon atyja 10 milliárd dollárt öntött bele.

Ám fájóbb pofonok is elcsattantak, mint egy műholdak nélküli műholdas internet: Musk ugyanis összeállt Bezos legnagyobb riválisával a felhőszolgáltatási piacon, a Microsofttal, hogy ez utóbbi Azur platformját pakolják a Starlink alá. A két cég között pedig egyre szorosabb az együttműködés, a Microsoft a SpaceX-szel közösen dolgozik egy kormányzati projekten, amely némileg az izraeli Vaskupolára hasonlít: tehát a különböző lövedékeket és rakétákat érzékeli és követi nyomon – magyarán egy védelmi programról van szó, amiben közismerten óriási pénz van. (Ha pedig már itt tartunk, a Microsoft tavaly elhalászta az Amazon orra elől az USA védelmi minisztériumának 10 milliárd dolláros megbízását: a JEDI felhőalapú számítástechnikai projektet.)

Ami viszont magát a tényleges űrutazást illeti: a Foundation for Strategic Research szakértője szerint a SpaceX már többszörösen bizonyított azzal, hogy rakományt és űrhajósokat szállított az ISS-re. A Blue Origin azonban még nem tette meg ezt a fontos lépést.

Az mindenesetre biztos, hogy a Blue Origin jelenleg a gyakorlati eredmények tükrében inkább csak kullog a SpaceX mögött. Bezos pedig saját bevallása szerint épp azért hagyta ott az Amazon vezérigazgatói posztját, hogy egyéb projektekre, köztük a Blue Origin-re fókuszálhasson – tehát a verseny Bezosnak is fontos.

Irány a Hold!

A történet pikantériájára, hogy annak egyik legszimbolikusabb ütközőterepe éppen úgy a Hold, mint történt ez az amerikai-szovjet űrversenyben: a nagy kérdés ugyanis, hogy ki építheti meg a Holdra tervezett Artemis-misszió leszállóegységét. Ez nem csak anyagilag fontos, de presztízsharc is, különösen Bezos számára az, aki elől tehát Musk cége elvitte a bizniszt. (Mint feljebb írtuk: eredetileg ugyanis a Blue Origin és a Dynetics fejlesztette volna a landert, de a NASA végül úgy ítélte meg, hogy inkább a tesztelés alatt álló, és a tervek szerint szinte bármilyen terepen leszállásra képes Starshipet választják erre a feladatra.)

Jeff Bezosék megfúrták a SpaceX és a NASA több milliárd dolláros szerződését Elon Musk űrügynöksége egyelőre nem kap pénzt a leszállóegység fejlesztésére, ami amúgy egy Starship rakéta lenne.

A Blue Origin és a Dynetics tehát épp ezt a döntést támadták meg az Egyesült Államok számvevőszékénél (Government Accountability Office/GAO), és az erről szóló hír alatt élcelődött Musk Bezosnak a férfiasság terén jelentkező problémáival. Apró érdekesség, hogy itt a szóban forgó milliárdosok versenye összeér a klasszikusabb, nemzetek közötti, épp kibontakozó űrversennyel. Az Artemis-misszió, a Holdra-szállás és a kiépülő Holdbázis ugyanis egy olyan projekt amelytől az oroszok apránként távolodnak, és helyette inkább Kínával működnének együtt (minderről részletesebben is szó lesz cikksorozatunk második részében). A GAO egyébként augusztus 4-ig hozhatja meg a döntését, és nem kizárt, hogy ekkor a NASA-nak egy második landert is be kell szereznie.

Arról szokás vitatkozni, hogy ez mennyire lenne az adódollárok herdálása Bezos erőfitogtatása miatt, de többen – köztük nem meglepő mód a Blue Origin is – azzal érvelnek (és ez valóban működő gyakorlat volt), hogy a NASA-nal több űreszközt is szoktak fejleszteni egy adott feladatra, hogy a gyakorlatban derüljön ki, melyik az alkalmasabb. Akár herdálásról, akár bölcs befektetésről van szó, kérdés, hogyha a GAO Bezos cége számára kedvezően dönt, akkor ki fizeti majd a révészt. A költségvetési tervben ugyanis nem szerepelt egy extra leszállóegység.

Nagyobb költségvetést szán Joe Biden a NASA-nak Kérdés volt a NASA sorsa Biden elnöksége alatt, de úgy tűnik, komolyan repkednek a dollármilliárdok, hogy repkedjenek majd az űrrakéták és az űrhotelek, de jut pénz a klímaváltozás kezelésére is.

Magyarán szükség lesz a NASA részéről a költségvetés kiigazítására, és nem kizárt, hogy erre meg is lesz a fedezet: ezt a kiigazítást ugyanis már be is nyújtották a korábban Endless Frontiers Act, de jelenleg U.S. Competition and Innovation Act (USICA) néven ismert törvénytervezet részeként, amely 250 milliárd dollárt szánna arra, hogy Amerikát versenyképesebbé tegye a következő öt évben. Ebből pedig a NASA-nak is jutna, amely összeg egy része, 10 milliárd dollár egy második leszállóegység kifejlesztésére is elég lenne. Ezt az összeget egyébként a Blue Origin lobbizta ki, és a SpaceX kritizálta is a döntést, amivel csak úgy hozzávágnának ennyi pént Bezos cégéhez. Bezosék erre azzal a kérdéssel reagáltak: hogy csak nem fél egy kis versenytől a SpaceX? Musk cége mindenesetre nem várt társra akadt: az ismert baloldali politikus Bernie Sanders is rosszalja a lépést. Mindez egyébként nem jelentené, hogy Bezos automatikusan megkapja ezt az összeget, hiszen a második lander fejlesztéért a Dynetics is versenyben lenne, de a Blue Origin legalább nem bukná el biztosan ezt a lehetőséget. A Szenátus a héten elfogadta a törvényt, ami nagy győzelem Bezosnak, de pezsgőt majd csak azután bonthat, ha a tervezet a Képviselőházon is átcsúszott.

A törvény általánosabb célja egyébként jól fizető munkahelyek létrehozása, valamint a gazdaság és a nemzetbiztonság fejlesztése. És egyébként lényegében az USA másik riválisával, az űrkutatásba is egyre komolyabban belekóstoló Kínával szemben hozták – olyannyira, hogy bár a törvény mind a két párt támogatását élvezi, azon vita szokott kialakulni, hogy miként kellene megakadályozni, hogy a pénzből kínai kötődésű vállalatok is kapjanak. Kína pedig épp ezért, hidegháborús logikával és ideológiai előítélességgel vádolja a tervezetet.

Második leggazdagabb ember a Földön, második helyezett az űrben

A cikk írásakor Jeff Bezos épp a második leggazdagabb ember a Földön, nyomában tehát az örök riválissal, Elon Muskkal, aki jelenleg a harmadik a legvagyonosabbak közt. Habár ez a helyezés a részvényáramfolyamok és egyéb faktorok függvényében folyamatosan változik, az űrversenyben a pozíció ennél jóval letisztultabb: legyen szó műholdas internetről vagy űrutazásról a SpaceX megkérdőjelezhetetlenül áll a dobogó csúcsán. Bezos ehhez képest pedig nem cégének gyakorlati eredményeivel kerül a címlapra, hanem hogy különböző bíróságokra és hivatalokba rohangál.

Egy magyar pályakezdő is több adót fizet, mint Elon Musk Kiszivárogtak az amerikai tech milliárdosok adótitkai.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy bár Musk sem örvend egyetemes imádatnak (különösen nem a Bitcoin miatt újabban), azért még mindig jóval népszerűbb figura a közösségi felületeken, mint Bezos, akiről legutóbb az derült ki, hogy 2011-ben 18 milliárd dolláros vagyon mellett nem csak nem fizetett egy cent adót sem, de lehajolt egy olyan 4000 dolláros adójóváírásért a gyereke után, amit kifejezetten a nehéz helyzetben lévő családokra terveztek. Az ilyen megmozdulások pedig a járványt követő nehéz gazdasági helyzetben különösen csúnyán festenek a közvélemény szemében. Más kérdés, hogy mint az a fenti cikkünkből kiderül, adózási téren Musk is kihívásokkal küzd, csak ő mindenképpen ügyesebben alakítja az imidzsét ebből a szempontból (is).

Jeff Bezos bejelentette, hogy alig egy hónap múlva űrutazásra megy A világ második leggazdagabb embere az általa alapított Blue Originnek a rakétájával éri majd el a világűrt, az útra pedig a testvére is elkíséri.

Ezek után talán nem csoda, hogy Bezos, ahogy arról fent is írtunk, szokatlan bejelentést tett: a New Shepard rakétára szerelt űrkapszulában ő és az öccse lesznek többek közt az első utasok (rajtuk kívül még négyen ülnek majd a kabinban), akik repülnek majd ezzel a 14 sikeresen teszten ugyan már túljutott, de eddig csak legénység nélkül kipróbált járművel. A bejelentés arról tanúskodik, hogy Bezos is tisztában van vele, hogy ideje a cégének bizonyítania a tárgyalótermek falain kívül is. Ennek egyik oka valószínűleg a jó öreg emberi büszkeség, a másik viszont, ahogy arra egy elemző is rámutatott: a kereskedelmi űrtevékenység már a küszöbön toporog, és dollárbilliók sorsa forog éppen kockán. Bezos és Musk pedig egyaránt tudja, hogy az űrversenyben egy vagy két éven belül kihirdetik a győztest.

A cikkhez használt források: Business Insider_1, Business Insider_2, Forbes, Guardian, NYTimes, Phys.org, Space.com, Wikipedia

További cikkek a témában:

A SpaceX aláírta a megállapodást, ami sebességbe rakja az űrturizmust Az Axiom Space múlt héten jelentette be, hogy az eddigi egy, 2022-re tervezett küldetés mellett újabb háromról sikerült megegyezniük Elon Musk vállalatával, így a következő években sorra indulhatnak majd a turisták a Nemzetközi Űrállomásra.

Valóságshowban fogják kiválasztani, hogy ki tölthet el egy hetet a Nemzetközi Űrállomáson A Discovery Channel műsorába bárki jelentkezhet, aki az USA-ban él. A fődíj egy űrutazás.

Jeff Bezos állítása szerint cége, a Blue Origin szállíthatja az első nőt a Holdra, de a NASA csak márciusban dönt Jeff Bezos egy hete pénteken bejelentette, hogy 2024-ben az űrhajózás történetében először, ő lesz az, aki a NASA-val karöltve az első nőt eljuttatja a Holdra. Ehhez persze a NASA-nak és a Biden adminisztrációnak is lesz még néhány szava.