Jeff Bezos és az öccse, Mark Bezos az elsők közt próbálják ki a Blue Origin által fejlesztett New Shepard rakétát. A kérdés természetesen az, hogy mindez mekkora kockázatot jelent. A választ a CNN cikke szerint két irányból vizsgálhatjuk: Bezosék útja nem teljesen űrutazás abban az értelemben, ahogy például az az orbitális űrrepülés. A New Shepard ehelyett úgynevezett űrugrást végez (szuborbitális repülés) – tehát eléri a világűrt, de nem áll pályára a Föld körül. Ez is az oka, hogy az egész művelet nem vesz igénybe több időt 11 percnél. A másik aspektus, hogy azért az űrugrás is elég veszélyes lehet.
Nézzük először is az orbitális vagy keringési űrrepülést! Ennek kritériuma tehát, hogy a jármű röppályára áll, és legalább egy kört tesz a Föld körül. Hogy ez megtörténhessen, ahhoz először is szabadulási pályára kell állnia – ennek az eléréshez pedig a rakétának körülbelül 9,3–10 km/s sebességet (Delta-v) kell szolgáltatnia. Ezen sebességet elérve válik ugyanis lehetővé, hogy az űrjármű leküzdje mind a gravitációs vonzást, mind a légkör közegellenállását, és hogy elérje a vízszintes magasságot, és elkezdhesse a vízszintes gyorsulást. Jelen technológia tudásunk szerint ezt egy módon tudjuk megvalósítani: a rakétát függőleges helyzetből lőjük ki, amely pár kilométer alatt úgynevezett gravitációs fordulót végez. Ezt követően ~ 170 km-es magasságban a röppálya vízszintessé kezd válni és laposodik is.
Ezek a kritériumok tehát nem állnak fenn az űrugrás során, és a kettő közti alapvető különbség, hogy az űrugrásnál jóval alacsonyabb sebesség is elég. Ha km/h-ban nézzük, akkor a pálya eléréshez (200 km-tel a Föld felett) az űrhajónak 28 000 km/h-val kell száguldania – és épp ez a sebesség az, ami ezt a típusú űrutazást különösen kihívásossá teszi technológia szempontból (nem mellesleg ettől lesz roppant költséges is). Az egyik oka például, hogy a repülőgépek nem jutnak ki az űrbe, az, hogy nem elég gyorsak. Ezt a pályát űrugrásnál viszont nem kell elérni, így ebben az esetben elég a 6,000 km/h is, ami egyébkén még mindig sokkal gyorsabb, mint egy repülő – a kereskedelmi járatok sebessége jellemzően 925 km/h. Egyébként a röppálya csúcsán űrugrás esetén is meg lehet tapasztalni a gravitációt pár percig, Bezoséknak tehát ebben az élményben részük lesz.
A nagyobb sebesség miatt az orbitális repülésnél a légkörbe történő visszatérés is bonyolultabb, illetve itt már a magasság is számít: a szuborbitális repülés sokkal alacsonyabban történik, ezért a visszatéréskor nem is szabadul fel akkora hőenergia, mint az orbitális repülés esetén.
Pusztán tehát az elméleti síkot vizsgálva talán érthető a CNN kettős válasza: Bezos repülése nem lesz olyan bonyolult, mint egy orbitális repülés, de ez nem jelent sétagaloppot sem. A New Shepard így is körülbelül a hangsebesség háromszorosával repül majd, majd a röppálya csúcsára érve a kapszula elválik a rakétától. Az igazi technológiai mutatvány ezt követően Bezosékat nem is érinti, mivel a rakéta visszatéréséről van szó – az eszköz ugyanúgy tér vissza a Földre, mint a SpaceX Falcon 9-e, ám mivel ez utóbbinál kevésbé erős, ezért kevésbé hajlamos arra, hogy felrobbanjon. Az űrkapszulát is le kell azért lassítani, ezt ejtőernyők végzik majd.
A New Shepard mostanra 15 teszten van túl, és ezek egyikén sem történt robbanás, maga a kapszula pedig teljesen önműködő, pilótára nincs is szükség, és a tervek szerint is most már az emberes repülést tesztelték volna. Más kérdés persze, hogy immár Jeff Bezos is ott ül majd a fedélzetén. Mindenesetre a kapszulát felkészítették több vészhelyzetre is: ha esik a kabinnyomás, akkor oxigénmaszkok állnak rendelkezésre, illetve akad egy olyan biztonsági rendszer is, mellyel meg lehet szakítani a küldetést, és ekkor a kapszula leválik és eltávolodik a rakétától. Sőt még olyan biztonsági berendezéssel is felszerelték az eszközt, amely akkor aktiválódik, és teszi lehetővé a landolást, ha az ejtőernyők nem nyílnak ki.
Ennek ellenére nagyobb sebességről és nagyobb terhelésről beszélünk tehát, mint egy szimpla repülőút esetén, és 2014-ben a Virgin Galactic szuborbitális űrrepülője szétesett, és az egyik berepülőpilóta meghalt (azóta egyébként három sikeres tesztet is végeztek ezzel az eszközzel). Nem teljesen veszélytelen és nem kockázatmentes vállalkozásról van tehát szó.