Jeff Bezos és az öccse, Mark Bezos az elsők közt próbálják ki a Blue Origin által fejlesztett New Shepard rakétát. A kérdés természetesen az, hogy mindez mekkora kockázatot jelent. A választ a CNN cikke szerint két irányból vizsgálhatjuk: Bezosék útja nem teljesen űrutazás abban az értelemben, ahogy például az az orbitális űrrepülés. A New Shepard ehelyett úgynevezett űrugrást végez (szuborbitális repülés) – tehát eléri a világűrt, de nem áll pályára a Föld körül. Ez is az oka, hogy az egész művelet nem vesz igénybe több időt 11 percnél. A másik aspektus, hogy azért az űrugrás is elég veszélyes lehet.
Nézzük először is az orbitális vagy keringési űrrepülést! Ennek kritériuma tehát, hogy a jármű röppályára áll, és legalább egy kört tesz a Föld körül. Hogy ez megtörténhessen, ahhoz először is szabadulási pályára kell állnia – ennek az eléréshez pedig a rakétának körülbelül 9,3–10 km/s sebességet (Delta-v) kell szolgáltatnia. Ezen sebességet elérve válik ugyanis lehetővé, hogy az űrjármű leküzdje mind a gravitációs vonzást, mind a légkör közegellenállását, és hogy elérje a vízszintes magasságot, és elkezdhesse a vízszintes gyorsulást. Jelen technológia tudásunk szerint ezt egy módon tudjuk megvalósítani: a rakétát függőleges helyzetből lőjük ki, amely pár kilométer alatt úgynevezett gravitációs fordulót végez. Ezt követően ~ 170 km-es magasságban a röppálya vízszintessé kezd válni és laposodik is.
Ezek a kritériumok tehát nem állnak fenn az űrugrás során, és a kettő közti alapvető különbség, hogy az űrugrásnál jóval alacsonyabb sebesség is elég. Ha km/h-ban nézzük, akkor a pálya eléréshez (200 km-tel a Föld felett) az űrhajónak 28 000 km/h-val kell száguldania – és épp ez a sebesség az, ami ezt a típusú űrutazást különösen kihívásossá teszi technológia szempontból (nem mellesleg ettől lesz roppant költséges is). Az egyik oka például, hogy a repülőgépek nem jutnak ki az űrbe, az, hogy nem elég gyorsak. Ezt a pályát űrugrásnál viszont nem kell elérni, így ebben az esetben elég a 6,000 km/h is, ami egyébkén még mindig sokkal gyorsabb, mint egy repülő – a kereskedelmi járatok sebessége jellemzően 925 km/h. Egyébként a röppálya csúcsán űrugrás esetén is meg lehet tapasztalni a gravitációt pár percig, Bezoséknak tehát ebben az élményben részük lesz.
A nagyobb sebesség miatt az orbitális repülésnél a légkörbe történő visszatérés is bonyolultabb, illetve itt már a magasság is számít: a szuborbitális repülés sokkal alacsonyabban történik, ezért a visszatéréskor nem is szabadul fel akkora hőenergia, mint az orbitális repülés esetén.
Pusztán tehát az elméleti síkot vizsgálva talán érthető a CNN kettős válasza: Bezos repülése nem lesz olyan bonyolult, mint egy orbitális repülés, de ez nem jelent sétagaloppot sem. A New Shepard így is körülbelül a hangsebesség háromszorosával repül majd, majd a röppálya csúcsára érve a kapszula elválik a rakétától. Az igazi technológiai mutatvány ezt követően Bezosékat nem is érinti, mivel a rakéta visszatéréséről van szó – az eszköz ugyanúgy tér vissza a Földre, mint a SpaceX Falcon 9-e, ám mivel ez utóbbinál kevésbé erős, ezért kevésbé hajlamos arra, hogy felrobbanjon. Az űrkapszulát is le kell azért lassítani, ezt ejtőernyők végzik majd.
A New Shepard mostanra 15 teszten van túl, és ezek egyikén sem történt robbanás, maga a kapszula pedig teljesen önműködő, pilótára nincs is szükség, és a tervek szerint is most már az emberes repülést tesztelték volna. Más kérdés persze, hogy immár Jeff Bezos is ott ül majd a fedélzetén. Mindenesetre a kapszulát felkészítették több vészhelyzetre is: ha esik a kabinnyomás, akkor oxigénmaszkok állnak rendelkezésre, illetve akad egy olyan biztonsági rendszer is, mellyel meg lehet szakítani a küldetést, és ekkor a kapszula leválik és eltávolodik a rakétától. Sőt még olyan biztonsági berendezéssel is felszerelték az eszközt, amely akkor aktiválódik, és teszi lehetővé a landolást, ha az ejtőernyők nem nyílnak ki.
Ennek ellenére nagyobb sebességről és nagyobb terhelésről beszélünk tehát, mint egy szimpla repülőút esetén, és 2014-ben a Virgin Galactic szuborbitális űrrepülője szétesett, és az egyik berepülőpilóta meghalt (azóta egyébként három sikeres tesztet is végeztek ezzel az eszközzel). Nem teljesen veszélytelen és nem kockázatmentes vállalkozásról van tehát szó.
Elektromos Macan
A klasszikus Porsche formanyelv előremutató átdolgozásával a teljesen elektromos Macan már első pillantásra szemlélteti saját lelkületét. Legyen szó városi használatról vagy ingázásról, a teljesen elektromos Macan elemében van mindenhol, különösen, ha az egyéniség is számít.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR
Panamera Sport Turismo E-Hybridek
Minden, amit a Panamera tud, plusz még több. Ötszemélyes utastér óriási csomagtartóval és kategóriaelső variálhatósággal. Tisztán elektromos közlekedés vagy éppen 680 lóerő – amire Önnek éppen szüksége van.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR
Cayenne Coupé E-Hybridek
A sportautó a terepjárók között. A Cayenne Coupé nem köt kompromisszumokat, de még érzelmesebb kapcsolatot teremt. A 462 vagy 680 lóerős konnektorról tölthető hibrid hajtáslánc már csak hab a tortán.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR
Cayenne E-Hybridek
A mindentudó. Családbarát SUV benzines V6-os vagy V8-as motorral a kimagasló teljesítmény és konnektorról is tölthető elektromotorral a kiemelkedő hatékonyság és tisztaság jegyében. A Porsche, amely nem ismer határokat.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR