Dalio a megjelenés előtt álló könyvében, The Changing World Order-ben ír az okokról: eszerint a bitcoin esetén hasonló lehet a helyzet, mint az arannyal, amelynek birtoklását 1934-ben törvényben tiltották meg az USA-ban az állampolgárok számára. Erre a radikális lépésre azért került akkor sor, mert Amerikában nem akarták, hogy az arany a hagyományos fizetőeszközzel, a dollárral versenyezzen. Dalio érvelése szerint minden ország komoly hangsúlyt fektet arra, hogy megőrizze a monopóliumát a kereslet és a kínálat irányítása felett, és nem szeretnék, ha az általuk kibocsátott pénzzel más fizetőeszköz is elkezdene versenyezni. Ilyenkor ugyanis a dolgok könnyen kicsúszhatnak az irányítás alól. Ezért véli úgy Dalio, hogy bizonyos körülmények együttállása esetén megismétlődhet az, amit történt a harmincas években az arany lakossági birtoklásával – vagyis az Egyesült Államok döntéshozói egyszerűen betiltják.
Ray Dalio, aki egyébként a 150 milliárd dolláros befektetési alap, a Bridgewater Associates alapítója, példaként Indiát említette, mely ország már vizsgálja, hogy miként lehetne betiltani a kriptovalutákat. Erről egyébként a lenti cikkünkben írtunk:
Dalio szerint az még a jövő zenéje, hogy India lépése mit jelent majd a valóságban is, de egy hasonló, kormányzati tiltás akár a kriptovaluták keresletét is a földbe állíthatja. Dalio – bár hangsúlyozza, hogy ennek a kérdésnek nem a szakértője – szerint a másik problémája a kripotvalutáknak a személyes adatok védelme lehet. A milliárdos úgy tudja bizonyos emberektől, aki érintettek a kormány megfigyelési műveleteiben, hogy a bitcoin lekövethető, és tudható, hogy ki üzletel vele. Jelenleg Dalio szerint épp ennek kapcsán elég sok a bizonytalanság, de úgy véli, hogy elég nehéz lehetne a kriptovaluták tökéletes lekövethetetlenségét megvalósítani. Dalio azonban kiemeli ezeknek a fizetőeszközöknek a pozitívumait is, hiszen szerinte az elmúlt 10 évben a bitcoin bizonyított, mivel nem sikerült meghekkelni, ráadásul jelentős követőtábort épített ki magának, mostanra pedig digitális készpénzként vagy alternatív befektetési lehetőségként egyaránt funkcionál.
A Portfolio összegyűjtötte, hogy az utóbbi időben milyen lépések történtek, amelyek továbberősíthetik a kriptovaluták szerepét. A PayPal például elérhetővé tette ezeket a felületén, így is átjárást biztosítva a hagyományos, központi bankok vagy más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök (fiat pénz) és a kriptovaluták között, de március 24-e óta már akár Teslát is vásárolhatunk bitcoinnal, a Mastercard pedig azt tervezi, hogy adott kriptovalutákat is felvesz a fizetési rendszerébe, sőt az Egyesült Államok legrégebbi bankja, a BNY Mellon elérhetővé teszi a kriptodevizák tartását és utalását az ügyfeleinek. Hogy ezek a lépések csak megszilárdítják ezeknek az eszközöknek a helyzetét, vagy pont, hogy beérlelik a kormányzati ellenintézkedéseket, az jelenleg tehát a legnagyobb kérdés a kriptovaluták kapcsán.
(Kép: Flickr/Elliott Cowand)