Update: cikkünket frissítettük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kriptovaluták adózására vonatkozó kérdéseinkre adott válaszával.

A kriptovaluták a pénzügyi rendszerek forradalmasításának céljával jöttek létre, hogy új lehetőségeket teremtsenek azok számára, akik igyekeztek a bankoktól függetlenedni.

A Bitcoin szellemi atyja, Satoshi Nakamoto, egy olyan peer-to-peer (P2P) rendszer alapjait fektette le, amely a pénzt nem egy központi szervezeten keresztül, hanem a személyek között közvetlenül mozgatja, digitális formában és anonim módon.

Egyre több ország kormánya teszteli annak a lehetőségét, hogy saját kriptót adjon ki, de ennek a struktúrája sokszor alapvetően eltér a Bitcointól és társaitól, mivel ezek központosított és valamilyen létező értékhez (arany, olaj) kötött formában valósulnának meg.

A kriptovaluták tehát decentralizáltak és emiatt nehéz őket a hagyományos pénzekre kialakított adózási rendszerbe besorolni. Egyelőre nem is létezik ennek a fiatal kereskedelmi formának egységes, globális szabályozása, bár az OECD tagállamok, melyekbe Magyarország is beletartozik, még idén tervezik egy közös szabályrendszer kialakítását. Jelenleg minden ország maga dönt róla, hogy hogyan adóztatja meg a területükön forgalmazott kriptovalutákat, illetve a belőlük származó jövedelmeket, emiatt van, ahol kedvezőbb feltételekkel kereskedhetünk velük, van, ahol kevésbé előnyös a helyzet.

Adózni csak fiat pénzre való átváltás vagy vásárlás után kell

Magyarországon a kriptovaluta nem számít a hagyományos értelemben véve pénznek, ezért adózás szempontjából, magánszemélyek esetében, a kriptó értékesítése az egyéb jövedelem kategóriába esik, a bányászata az önállóan végzett tevékenység körébe. Ahogy azt a Portfolión Magyar Csaba, a Crystall Worldwide vezérigazgatója elmondta: az ezekből származó bevételekre az ezekre a kategóriákra vonatkozó adózási szabályok érvényesek. Adózni természetesen csak akkor kell, ha fiat pénzre, vagyis az ország valamely elfogadott, törvényes fizetőeszközére (forint, euró stb.) váltjuk a kriptovalutánkat, például felvesszük a pénzt egy ATM-ből vagy valamilyen terméket, árut vásárolunk belőle (a vásárlás történhet digitálisan is, vagyis nem kell, hogy fizikális formában lássuk a pénzt, de amint a decentralizált valutát hagyományos formára cseréljük, adókötelessé válik).

Magánszemélyek kriptovalutából származó nyeresége

Ez az egyéb jövedelem kategóriába esik, ami az egyik legkevésbé kedvező az adózás szempontjából, tehát amikor a kriptovaluta értékesítéséből árfolyamnyereségünk keletkezik, annak 26,535%- át be kell fizetnünk adó formájában. A bevételt ugyanis 15%-os szja (személyi jövedelem adó) és felső korlát nélküli, 15,5%-os szocho (szociális hozzájárulás) terheli, ezeket viszont a teljes összeg 87%- ára kell vetíteni. A költségeket ebben az esetben nem lehet leírni (a bányászatból származó nyereség után lehet, erről mindjárt írunk részletesebben), de a szerzési értéket le lehet vonni az értékesítési bevételből, vagyis nem az után az összeg után kell adózni, amit kiveszünk és átváltunk devizára, hanem csak a nyereség után.

Ha mondjuk egymillió forintért vásárolunk a tőzsdén kriptovalutát és később hárommillió forint értékű kriptót veszünk ki devizában, akkor ennek különbsége, a kétmillió nyereség adóköteles. Vagyis a kriptovaluta beszerzési értéke és eladási értéke közötti különbséget meg kell szorozni a darabszámmal: ebből megállapítható az adott ügylet eredménye.

Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mennyi az adott évben a nyereségünk, pontos nyilvántartást kell vezetni, a vételről és eladásról is

Ez fontos, mivel a dokumentumokat csatolni kell a bevalláshoz, abban az évben, mikor a kriptó átváltásra, illetve kiutalásra került.

Bányászat magánszemélyként

Egy kicsit más és némileg kedvezőbb a helyzet a kriptovaluta bányászata esetén. Bányászatnak azt nevezzük, mikor egy résztvevő, bonyolult (a számítógép által elvégzett) matematikai műveletek segítségével ellenőriz és jóváhagy egy tranzakciót, amely a rendszerben történt. Ezeket a tranzakciókat blokkokba kell csomagolni, majd hozzáadni a blokklánchoz, ekkor lesz érvényes az átutalás. Mivel a titkosítást szolgáló matematikai műveletek komplexek, ezért nagy számítási kapacitást igényelnek, vagyis ha bányászkodni szeretnénk, be kell ruháznunk egy nagy teljesítményű hardverre, vagy érdemes másokkal kooperációban dolgozni és számítanunk kell igen nagy energiaköltségekre is. A bányászattal kapcsolatos egyik nagy, világszintű probléma, amiért a kriptokereskedelmet gyakran kritizálni szokták, az, hogy ezek a számítási folyamatok olyan energiaéhes és emiatt környezetszennyező tevékenységek, hogy hosszú távon fenntarthatatlanná teszik a rendszer működését, legalábbis, ha a környezet jólétére is szeretnénk tekintettel lenni. Miért éri meg valakinek mégis ezzel foglalkozni?

Minden sikeres blokk után újabb Bitcoint vagy más kriptót hoznak létre a bányászok, vagyis ezzel is növelik a bevételeiket.

Ha ezt magánszemélyként végezzük, az önállóan végzett tevékenységből származó bevételnek tekinthető. Ekkor szintén a 15%-os szja és a 15,5%-os szocho terheli a bevételt, viszont van lehetőségünk a költségek elszámolására. Ennek két formája létezik: a 10%-os költséghányad elszámolást, vagy a tételes elszámolást is választhatjuk. Ha bizonyítani tudjuk hivatalos iratokkal, számlákkal, hogy a bányászatra használt hardver emiatt amortizálódott, illetve, hogy a bányászat miatt ugrott meg a villanyszámlánk, esetleg pénzbe került elektronikus pénztárcát létrehozni vagy regisztrálni a tőzsdén, vagy bármilyen más kiadásra kényszerültünk a bányászat miatt, akkor azt leírhatjuk költségként az érvényes adóévben. Mivel a villamosenergia fogyasztás jelentősen nőhet, ezért ez nagy könnyebbség lehet, kérdés, hogy hogyan lehet ezt pontosan elszámolni.

A bonyodalmak elkerülése érdekében erről szintén érdemes pontos kimutatást vezetni.

Bányászat egyéni vállalkozóként

Ha egyéni vállalkozóként bányászunk, akkor több alternatíva közül választhatjuk ki a nekünk szimpatikusat, vagyis eldönthetjük, melyik éri meg legjobban. Lehetőség van tételes költségelszámolásra, ekkor a nyereség vállalkozói tevékenységből származó jövedelem kategóriába esik. Ez hasonlít a magánszemélyekre vonatkozó adózásra, csak éppen a vállalkozói szja szabályai érvényesek, a jövedelmet pedig 9%-os szja terheli. A fennmaradó 91% után pedig, ha osztalékként kifizetik, 15%-os osztalékadót és a 15,5%-os szochót kell befizetni. Viszont itt a szociális hozzájárulásnak van felső korlátja, ez akkor lép érvénybe, ha a jövedelem több, mint a minimálbér huszonnégyszerese.
A minimálbér 2021 február elsejétől 167 400 forint, vagyis a felső korlát nagyjából négymillió forint.

Az ennél magasabb jövedelemre nem vonatkozik a szocho.

A másik lehetőség az átalányadó, ez esetben a bevétel 40%-át lehet költségként leírni, a jövedelem után 15%-os szját kell fizetni. A harmadik variáció a KATA-s adózás (erről részletesebben a cryptofalka oldalán olvashatunk).

Kriptovaluták adózása külföldön

A kriptovaluták így tehát egyelőre nem csak magas kockázatú, hanem magas adókkal is terhelt pénzformák, de néhány országban ezeknél kedvezőbb feltételekkel kereskedhetünk velük. A besorolásuk nem mindenhol egyforma, van ahol magánpénzként, van, ahol árucikként tekintenek rá, még olyan állam is van, ahol, ha egyelőre nem is tiltják, de mindenesetre nehezítik a vele való kereskedelmet.

Az indiai kormány például éppen arra készül, hogy megtiltsa a magánszemélyek számára a kriptovalutákkal való kereskedést és kiadja saját digitális fizetőeszközét.

Szlovénia, Málta, Fehéroroszország viszont nem adóztatja a kriptóból származó jövedelmet és egyes karibi országok is valódi adóparadicsomnak számítanak ilyen szempontból, bár, ahogy egyre nő az érdeklődés a kereskedelemnek ez iránt az új formája iránt, számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb mindenhol nagyobb ellenőrzés alá vonják majd.

Arra viszont érdemes figyelni, hogy ha a külföldön kriptó értékesítésből szerzett jövedelemünk után az adott ország törvényei szerint nem is kell adózni, de itthon ezt a külföldön szerzett bevételt ugyanúgy el kell könyvelni és be kell vallani.

Megkerestük a NAV-ot, hogy néhány, az adózási szabályokkal kapcsolatos (számunkra) homályos részletet kicsit jobban tisztázzunk. Például, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha valaki fiat pénzre váltja a Bitcoinját vagy más kriptovalutáját, de a beváltás napján az árfolyama alacsonyabb volt, mint a vásárlás időpontjában, így valójában vesztesége keletkezik az ügyletből, vagy, hogy a külföldön váltott kriptovalutákra minden esetben a magyar szabályok érvényesek-e.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megerősítette a kriptovaluták adózására vonatkozó információkat és elmondták,

adózni csak a keletkezett nyereség után kell, vagyis a szerzéskori érték és az értékesítési érték közötti különbözet a magánszemély jövedelme.

Ahhoz, hogy ezt megfelelően lehessen kiszámítani, mindkét értékről (a vásárlásról és az eladásról is) pontos nyilvántartást kell vezetni. Ha nem keletkezik jövedelem, vagyis az átváltás inkább veszteséggel járt, akkor természetesen nem kell adózni.

A kriptovaluták társasági adókötelezettségével kapcsolatban elmondták, hogy ebben az esetben a kriptó, tartalmát tekintve, egy olyan fizetési ígéret, amely az éppen aktuális árfolyama alapján pénzre váltható, vagy azzal vásárolt termékért, szolgáltatásokért fizetni lehet. Nincs lejárata vagy futamideje, bármikor pénzre váltható, ha van olyan személy vagy szervezet, aki erre a cserére hajlandó. Ezért az adóbevallásban a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között kell kimutatni.

"Ha a digitális fizetőeszközért a vállalkozás pénzt (devizában vagy forintban) vagy más eszközt (például tárgyi eszköz, készlet) kap, akkor az a követelés megtérülésének („befolyásának”) minősül, ezért a követelés ellenében kapott eszköz árának/árfolyamának és követelés könyv szerinti értékének nyereségjellegű különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, veszteség jellegű különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni, ami befolyásolja a vállalkozás adózás előtti eredményét, ezáltal társasági adóalapját is."

A külföldön szerzett kriptovaluta nyereség esetén pedig a jövedelem valóban a hazai adózási szabályok hatálya alá esik, egy kivétellel. Ha érvényben van valamilyen nemzetközi egyezmény a két ország között, akkor az felülírhatja a szabályokat, vagyis ekkor ennek az egyezmények az előírásait kell alkalmazni.

(Forrás: cryptofalka, coincash, Portfolio, NAV Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Bankon innen, tőzsdén túl: Milyen jövő vár pénzügyeinkre, ha beköszönt a DeFi korszaka? Hitel bank nélkül, kereskedés a tőzsdén túl. A DeFi, vagyis a Decentralized Finance (decentralizált pénzügy) célja kézzelfogható, hétköznapi pénzügyi szolgáltatások nyújtása blokklánc alapon, kihasználva a technológiában rejlő lehetőségeket. De vajon van reális estély a kriptovaluták piacának szabályozására, vagy egy hatalmas szakadék felé haladunk?
Kína kiadta a saját, állami digitális pénzét és ezzel mutathatja az utat egy készpénzmentes jövő felé Milyen lenne a világ készpénz nélkül? A világon hatvan ország kísérletezik a nemzeti digitális pénz koncepciójával, Svédország pedig nemsokára készpénzmentes országgá válhat, de Kína megelőzi őket egy tekintetben: az állami elektronikus pénzük már elérhető a lakosok számára.
21 milliárd forintot ajánlott fel egy városnak egy walesi férfi, ha segítenek megtalálni a kidobott merevlemezét A 2013-ban kidobott winchester ugyanis bitcoinnal volt tele, ami mai értéken nagyjából 81 milliárd forintot érne.