Elsőként a Reuters adott hírt arról, hogy a Pentagon hiperszonikus fegyverrendszerének a tesztje balul sült el. A teszt során a fejlesztés alatt álló hiperszonikus siklótechnológiát vizsgálták volna, és ez nem jött most össze. Mostanság rivaldafénybe kerültek a különböző hiperszonikus eszközök, melyek lényege, hogy a légkörben képesek a hangsebesség ötszörösével vagy annál is gyorsabban haladni. A mostani sikertelen eredmény különösen azért fest rosszul, mert a héten derült ki, hogy mind Oroszország, mind pedig Kína sikeresen tesztelt ilyen eszközt.

Elsősorban a kínai teszt adhat okot – legalábbis látszólag – az aggodalomra, mivel abban az esetben éppen olyan rakétával alacsony pályájára juttatott, majd onnan hiperszonikus sebességgel „visszasikló” eszközről (glide vehicle) van szó, mint amihez hasonlót az amerikaik most teszteltek. Erről a lentebb kattintható cikkünkben írtunk:

Új fizikai törvényszerűségeken alapulhatnak az orosz hiperszonikus fegyverek Legalábbis erre utalt Jurij Boriszov, orosz miniszterelnök-helyettes. Kína pedig előrébb jár a hiperszonikus eszközök fejlesztésében, mint azt az USA eddig feltételezte – úgy tűnik, elérkezett a nagyhatalmak közt a hiperszonikus fegyverkezési verseny korszaka.

A másik megoldás a „lélegző rakéta”, és a szintén a fenti cikkben szereplő orosz Tsirkon ebbe a kategóriába tartozik. Egy ilyen hiperszonikus eszközt korábban már az amerikaik is sikeresen teszteltek, a HAWC-rendszert – ez utóbbit egyébként Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) fejlesztette két cég, a lélegző rakétát építő Raytheon Technologies és a scramjet (supersonic combustion ramjet) hajtóművet kivitelező a Northrop Grumman együttműködésében. Erről a lenti cikkben lehet olvasni:

Történelmi jelentőségű a hiperszonikus, „lélegző” rakétának a sikeres tesztje A szuperszonikus fegyverek után elérkezhet a hiperszonikus fegyverek kora.

Hogy az amerikaik is inkább a kínai „hiperszonikus fenyegetést” érzik a tarkójukon, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy Joe Biden elnök is ennek kapcsán fejezte ki a héten az aggodalmát. Annak, hogy a mostani teszt során mi nem sikerült pontosan, a The Drive járt utána egy részletes cikkben, és a lényeg annyi, hogy nem maga a hiperszonikus eszköz hibája okozta a teszt kudarcát, hanem az azt hordozó, kísérleti gyorsítórakéta mondott csődöt. Egyes hírek szerint a most tesztelt eszköz annak a rendszernek a tesztje, amelyre a Hadsereg Dark Eagle és a Haditengerészet Intermediate-Range Conventional Prompt Strike programjai is épülnének majd. A Hadsereg és a Haditengerészet 2017 óta dolgoznak együtt ugyanis egy hiperszonikus fegyver kifejlesztésén, és az említett programokhoz kapcsolódóan a Pentagon korábban három sikeres tesztről is beszámolt.

Mint azt a The Drive a fenti cikk frissítésében közölte a Haditengerészet legújabb információi alapján: a kudarcot a kísérleti rakéta meghibásodása okozta, amely rakéta egyébként nem része a végleges fegyverrendszernek. Mint az a közleményből kiderül, a kísérleti rakétákkal végzett tesztek átmenetet képeznek a földi tesztek és a teljes rendszer repülési tesztjei között. Ezekkel a kilövésekkel ugyanis rendszeresen és gyakran lehet repülési tesztekete végezni, ami felgyorsítja a fejlesztési folyamatot. Természetesen a kudarcokból is vonhatóak le következtetések, így ezek a fejlesztések fontos lépcsői, melyek végső célja egyébként egy általános célú hiperszonikus rakéta kifejlesztése, amelynek részei tehát a „siklójármű” (Common Hypersonic Glide Body/CHGB) és a gyorsítórakéta.

Érdekesség, de a The Drive utánanézett annak is, hogy az indításhoz képest hol csapódtak volna be ezek az eszközök, és ez lényegesen nagyobb távolság, mint amit a Hadsereg a Dark Eagle kapcsán közölt, mivel korábban csak annyit említettek, hogy több mint 2800 kilométer távolságot képes az eszköz megtenni. A tesztben viszont a két pont között nagyjából 6400 kilométer volt a távolság.

(A cikkhez használt borító- és címlapkép illusztráció, forrása: Flickr/Marion Doss)

További cikkek a témában:

A 3D-nyomtatott katalizátor, ami lehetővé teheti a hiperszonikus repülést széles körben A hiperszonikus repülés legalább a hangsebesség ötszörösével történő utazást jelent, és jelenleg az egyik legfőbb technológiai akadály ezzel kapcsolatban a túlmelegedés – ezen segítene egy új katalizátor.

A világ leggyorsabb újrafelhasználható hiperszonikus repülőgépét már jövőre tesztelhetik A Quarterhorse Mach 5-ös, vagyis több mint 6000 km/h-s sebessége kilencven percre rövidíti le a New York Párizs távot, és első, vezető nélküli prototípusát hamarosan tesztelhetik az Egyesült Államok Légierejének finanszírozásával.

Másodszor is levegőbe emelkedett a világ legnagyobb repülőgépe Több mint két évet kellett várni rá, de csütörtökön végül újra felszállt a Startolaunch, ami arról vált híressé, hogy ez a világ legnagyobb szárnyfesztávolságú repülőgépe.