Nakamoto nem csak a Bitcoin elnevezésű kriptopénz megalkotója, de az első blokklánc adatbázis készítője is – és ezzel jelentősége jócskán túlmutat még ezen az új valután is, hiszen ez lett az alapja számos későbbi technológiának, kriptopénznek, valamint NFT-nek egyaránt. (Hogy mi az a blokklánc, azt a lenti cikkünkben foglaltuk össze.) Nakamoto a Bitcoint 2009. január 3-án bocsátotta ki, közvetlen a 2008-as amerikai bankválságot követően, és a személyét illetően rengeteg találgatás született. Sőt sokszor tűnt úgy, hogy sikerült beazonosítani az önmagát 2012-ben a P2P Foundation profiljában 37 éves japán férfinek valló figurát. Egyesek szerint azonban nem csak az kérdéses, hogy Nakamoto tényleg japán-e (akadtak, akik például a magyar származású Nick Szabóval azonosították), de az sem jelenthető ki biztosan, hogy egyetlen emberről, nem pedig egy csapatról van szó.
Tegnap, szeptember 16-án pedig átadták a világon az első Satsoshi-szobrot a budapesti Graphisoft Parkban a Microsoft hazai székházának az árnyékában egy füves területen. Az eseményen a szervezők (Györfi András – KriptoAkadémia, Debreczeni Barnabás – MrCoin, Kalocsai Kornél – Blockchain Hungary, Szilágyi Imre – Blockchain Budapest) rövid beszédet mondtak, és ebben a Bitcoin, illetve úgy általában a blokklánc technológia jelentőségét az internethez hasonlították, illetve kitértek arra is, hogy a decentralizált fizetőeszközök megjelenése épp úgy lehetővé teheti az állam és a pénz szétválasztását, mint az történt korábban az állam és az egyház szétválasztásakor. Megemlítették, hogy az elmúlt bő egy évtizedben a blokklánc mind invenciózusabb felhasználási módjai is megszülettek – ezek egy részéről, például a blokklánc technológián alapuló, decentralizált internetről már mi is írtunk korábban:
Felmerülhet, hogy miként lehet valakinek szobrot állítani, akiről senki sem tudja, hogy néz ki (sőt tehát azt sem, hogy egyetlen személyről van-e szó). A Kripto Akadémia a kivitelezést két szobrászra bízta, és az említett probléma megoldására érdekes ötlettel álltak elő: a bronz mellszobor egy oszlopon áll, hasonlóan azokhoz az ismert művekhez, melyeken művészek, esetleg történelmi személyiségek láthatóak országszerte. A mellszobor egy kapucnis alakot jelenít majd meg, és a mellkasán, a szíve felett a Bitcoin logó lesz látható. Végül az arc stilizált emberi arc lesz – mint a honlapon olvasható: „jelképes” orral és ajakkal. A művészek ezt az arcot felpolírozzák, ezért tükröződik, így mindenki a saját arcát láthatja benne, ami jól rezonál a közösség „mi mindannyian vagyunk Satoshi” ideájával.
A Bitcoin mögött egyébként viharos év áll, a dollárhoz viszonyított árfolyama többször is kilengett, jelenleg egyébként igen erős 47 909 dolláron jegyzik. A Bitcoint többen amiatt is kritizálták, hogy az előállításához, vagyis a bányászathoz szükséges energiafelhasználás igen környezetszennyező lehet, amennyiben ezt nem megújuló forrásokból fedezik, és lényegében ez volt az oka, hogy Elon Musk bejelentette, hogy a korábbi álláspontjától eltérően a Tesla mégsem fogadja el ezt a kriptovalutát, amivel komoly vihart kavart az érintett közösségben.
A Bitcoin jövőjével kapcsolatos vélemények is eléggé széttartanak, csak a közelmúltban érveltek amellett, hogy a valuta jegyzése akár 500 000 dollár fölé emelkedhet, ahogy amellett is, hogy ha a Bitcoin igazán sikeres lesz, a szabályozó hatóságok megpróbálják azt „megölni”, és valószínűleg sikerrel is fognak járni. Magyarországon (egyébként több más országhoz hasonló módon) az MNB figyelemfelhívást tett közzé, hogy: „a Bitcoin-nak és a hozzá hasonló fizetésre használható virtuális eszközöknek nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem. Ezen eszközök esetében hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok is, amelyek például visszaélés, ellopás esetén védenék a fogyasztók érdekeit. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a Bitcoin és a hasonló, fizetésre használható virtuális eszközök ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és a fogyasztók számára kiszámíthatatlan módon változhat”.
A szoboravatáson elhangzott beszédek ezen szempontok egy részére is kitértek, és elhangzott, hogy a kriptót eddig több mint 400-szor temették már el, több válságot is túlélt úgy, hogy decentralizált valutaként ezeket egyikét sem csillapította vagy próbálta meg csillapítani központi szabályozószerv, illetve elhangzott az is, hogy a 2008 óta kiépült közösség megtanulta a pénzügyi felelősségvállalást.
(Kép: Rakéta)