A magyar felsőoktatás kudarca is lehetne, de sokkal inkább az én személyes kudarcom, hogy sosem tudtam igazán megérteni Walter Benjamin: "A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában" című művét. Ott ültem szerda reggelente filmelmélet órán, hallgattam a nálam körülbelül harmincszor okosabb oktatót, de valahogy mégsem tudott átszivárogni belém a tudása, bárhonnan nézte és nézette, bárhogy elemezte az írást. Tizenöt év távlatából csak annyit tudok felidézni, mint akkor, a kettesben bízva: hogy a műalkotások egyediek, ezért van valamiféle aurájuk. Ha ott állunk a Louvre-ban a Mona Lisa előtt (gyors Google keresés, hogy tényleg ott lóg-e; igen), akkor a turisták lehelete mellett ezt is érezzük. De akkor mi van a filmmel, ami önmagában egy sokszorosított műalkotás, tehát nincs is eredetije? Hát ez az. Mármint fogalmam sincs, ahogy akkor se volt. Pedig az NFT-k pontosan ugyanerről szólnak.

Hogy hogyan lehet valami az enyém, amiből szó szerint végtelen másolat létezik.

Amikor tavaly októberben arról írtunk a Rakétán, hogy lassan a blockchain segítségével fogjuk igazolni, hogy egy Breitling karóra valóban a mienk, nem gondoltuk volna, hogy az NFT-k, vagyis a nem helyettesíthető tokenek fél évvel később még ennél is nagyobb értéket fognak képviselni. A megoldás alapja, hogy míg egy Bitcoin és egy másik Bitcoin közt nincs lényegi különbség, ahogy egy húszezres és egy másik húszezres közt sincs, az NFT-k (non fungible tokenek) egyediek, nem összekeverhetőek a blokklánc főkönyvében. Épp ezért alkalmasak arra, hogy egyedi tárgyak tulajdonjogát testesítsék meg.

Hogy miért pont most lett ilyen népszerű a technológia, arra sokan rávágnák, hogy az amerikai kormány épp szórja a segélyeket, a tőzsde drága, kimozdulni és költeni nehéz, ezért tömegek próbálják online elverni/befektetni (ízlés és értékítélet szerint aláhúzandó), amit kaptak. Így lehetséges, hogy a The New York Times beszámolt egy férfiról, aki ötezer dollárért vásárolt meg rövid kosárlabda videókat, amik azóta hatvanhétezret érnek. Igen, ezek megint csak olyan digitális tartalmak, amelyeket bárki szabadon letölthet és megnézhet. Ahogy a Nyan-cat animáció is, amit a fél internet unalomig nézegetett az elmúlt tíz évben, most viszont "elkelt" több mint félmillió dollárért. Vagy az a bizonyos húszmilliárd forintos illusztráció-sorozat, ami a harmadik legértékesebb élő művésszé tett egy grafikust, aki korábban Justin Biebernek és Eminemnek készített színpadi animációkat.

A művészettörténet következő fejezete: hatvankilenc millió dollárért kelt el egy JPG-kiterjesztésű képfájl Az árát Ethereummal fizették ki, és ezzel ez a JPG-fájl lett az eddigi legdrágább NFT. De hogy jönnek a képbe a macskák?

És ha valamit megtanultunk az elmúlt egy évben, GameStop részvényestül, Bitcoinostul, Clubhouse-ostul, hogy ha valami körül el tud indulni a felhajtás, akkor el fog. Az NFT-knek már van saját piacterük: a Rarible.com-on például még a Taco Bell gyorsétterem lánc is eladott pár GIF-et a tacóikról, valószínűleg inkább kreatív díjakra, mint új bevételi csatornára számítva. Elon Musk, vagyis a Tesla nemrég kinevezett "technokirálya" írt egy dalt az NFT-kről, amiket NFT-ként fog eladni. Az amerikai T-Mobile volt vezérigazgatója, egy ember, aki idétlen pólókban ugyan, de mégis sikerre vitt egy kis mobilszolgáltatót, pedig 888 888.88 dollárt fizetett egy Steve Aoki alkotásért. És ha készítik, adják, veszik a műveket, akkor persze lopják is őket: az egyik platformról többezer dollárnyi műalkotást / "műalkotást" tulajdonítottak el hackerek.

A legfontosabb kérdés persze valószínűleg minden aranyásónak, illetve minden, az aranyásókon röhögőnek az, hogy ugyanaz a halom bájt kétszáz forintot vagy kétszázmilliárdot fog érni pár év múlva. És erre a választ most nem tudja senki. Illetve lehet, hogy Walter Benjamin, vagy az a kiváló filmelmélet oktató tudná, csak figyelni kellett volna órán.

(Fotó: Unsplash/Tanya_Pro, Kelly_Sikkema)

További cikkek a témában:

Eredeti ez az óra? A blockchain megmondja A Breitling újragondolta az eredetiségigazolást.

Digitális kiállítás eltűnt műremekekből Miként lehet kiállítani valamit, ami nincs? Dr. Noah Charney (akivel mi is beszélgettünk), a műkincsrablások szakértője és a Samsung megmutatja ezt is. Magyar mű is akad a digitális galériában, ami ráadásul akár otthonról, ingyen is megtekinthető. A műkincsek után folyó nyomozásba pedig akár mi magunk is bekapcsolódhatunk.

Belépés Van Gogh festményébe egy AR alkalmazással Az AR világában a 3D-s objektumok “életre kelhetnek” és kölcsönhatásba léphetnek velünk, amire kitűnő példa a művészeti élményt felturbózó virtuális ajtó, melyen keresztül a felhasználó beléphet Van Gogh hálószobájának festményébe.