Idén májusban már szóba került, hogy 2021 január elsejétől betiltaná Magyarországon az egyszer használatos műanyag italpoharak, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatalát az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Akkor Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár arról beszélt az MTI-nek, hogy döntésük a februárban elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterven alapul, mely már tartalmazta egyes egyszer használatos műanyag eszközök forgalomba hozatalának betiltását. Hogy pontosan miket, arról nem sokkal a bejelentés után részletes cikket közölt Index. Május tizenkilencedikén aztán a hvg.hu kiszúrta, hogy a jogszabálytervezetet visszavonták, ami a parlamenti adatlapon is látszott. A Semjén Zsolt által jegyzett és Kövér László házelnöknek címzett visszavonásban ez állt:

"Az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot a kormány nevében visszavonom."

Mint kiderült, mindez a járványhelyzet miatt történt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt írta, hogy a kormány továbbra is támogatja az egyszer használatos műanyagok kivezetését, csak elhalasztották az időpontot. A 2021. július elsejétől hatályba lépő törvény a SUP irányelv értelmében az alábbi termékek forgalomba hozatalát tiltja be:

• Fültisztító pálcikák, a 90/385/EGK tanácsi irányelv (1) vagy a 93/42/EGK tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó pálcikák kivételével;
• Evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák);
• Tányérok;
• Szívószálak, a 90/385/EGK irányelv vagy a 93/42/EGK irányelv hatálya alá tartozó szívószálak kivételével;
• Italkeverő pálcikák;
• Léggömbökhöz, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat rögzítendő és azokat tartó pálcák, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet;
• Expandált polisztirolból készült ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre. Illetve amelyek fogyasztása általában az edényből történik, valamint készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek, beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat;
• Expandált polisztirolból készült italtárolók, beleértve a kupakjukat és fedelüket;
• Expandált polisztirolból készült italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét is

A döntésre a Greenpeace Magyarország is reagált, közleményükben azt írják, az új szabályozás jelentős előrelépés a jelenlegi állapothoz képest, most ugyanis semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására, és az úgynevezett „lebomló” zacskókon sincs termékdíj. "Az új jogszabály értelmében betiltják a tizenöt és ötven mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat. A tizenöt mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi ötvenhét Ft/kg helyett ezerkilencszáz Ft/kg-ra. Emellett az úgynevezett „lebomló” zacskókra is bevezetnek ötszáz Ft/kg-os termékdíjat. Utóbbiak azonban környezetvédelmi szempontból problémásak, ugyanis többnyire kizárólag speciális, ipari körülmények között bomlanak le. A tizenöt mikronnál vastagabb zacskók (ide tartoznak például a vékony füles szatyrok) esetén csak ezeket a lebomló zacskókat engedélyeznék, szintén ötszáz Ft/kg termékdíjjal. A fentieknél részletesebb szabályozást, a tényleges korlátozásokat, tilalmakat a törvényre épülő, várhatóan hamarosan megjelenő kormányrendelet fogja szabályozni." A szervezet szerint most a legfontosabb feladat, hogy a kormány biztosítsa, hogy az egyszer használatos zacskókra kiszabott termékdíjat a kereskedők nem építik bele az élelmiszerek árába, előírja, hogy ne lehessen környezetkárosító, egyszer használatos zacskókat ingyen adni a fogyasztóknak, illetve garantálja, hogy az úgynevezett „lebomló” zacskókat külön begyűjtik, szakszerűen komposztálják.

Ezek ugyanis többnyire természetes körülmények között nem bomlanak le, a műanyagos szelektívbe pedig nem dobhatók be, mert műanyagként nem újrahasznosíthatóak;

Valamint hangsúlyozzák, hogy a készülő kormányrendeletet úgy kellene megalkotni, hogy a nyersanyagpazarló egyszer használatos termékek és csomagolóanyagok mihamarabb visszaszoruljanak a használatból, és az eldobható műanyagokat ne más egyszer használatos termékekkel helyettesítsük. „Globálisan az eddig legyártott műanyagmennyiségnek csak kevesebb mint egytizede került újrahasznosításra. A legtöbb »lebomlónak« nevezett zacskó pedig csak még tovább fogja növelni a szeméthegyeket, ha nem gondoskodnak szakszerű begyűjtésükről. A valódi jó megoldás a többször használatos termékek, csomagolóanyagok használata, és a betétdíjas rendszerek visszahozatala. A Föld erőforrásai végesek, ezért fel kell hagynunk az egyszer használatos kultúra illúziójával”-mondja Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Ha már a zacskóháborúnál tartunk: ma van a zacskómentes világnap

Korábban már mi is megírtuk, hogy nagyon rossz irányba tartunk, és ha így folytatjuk, három évtizeden belül a műanyag kiszoríthatja a halakat és más élőlényeket az óceánokból. Bár azt nem tudhatjuk, hogy a parlament időzítése a zacskómentes világnap alkalmából esett-e éppen mára, de ennek apropóján itt van pár sokkoló adat a műanyagról az Earth Day összeállításából:

• Ha a műanyaggyártás üteme így folytatódik, 2050-re a műanyag szemét súlya többet nyom majd a halak súlyánál.
• Több mikroműanyag van az óceánokban, mint csillag a Tejúton.
  Évente nyolc millió tonna műanyag kerül az óceánokba.
• Percenként egymillió műanyag palack fogy világszerte, és ha így folytatjuk, ez a szám 2021-re eléri a félmilliárdot. A palackoknak ráadásul csak kevesebb mint fele kerül újrahasznosításra.
• Csak az USA-ban évente százmilliárd műanyag szatyrot használnak: egymáshoz kötve ennyi zacskó hétszázhetvenháromszor körbeérné a Földet az Egyenlítő mentén.
• Világszerte percenként közel kétmillió tonna egyszer használatos műanyag szatyor fogy.
• Szintén csak az Egyesült Államokra vetítve naponta ötszázmillió műanyag szívószálat kidobnak. Sorba rakva ez a mennyiség kétszer körbeérné a Földet.
• A műanyagok kilencvenegy százaléka új termék, azaz nem újrahasznosítottból készül. Mivel többségük nem bomlik le teljesen, ezért darabjaik több száz, vagy akár több ezer évig fennmaradnak.
• 1950-es elterjedése óta körülbelül 8,3 milliárd tonna műanyagot gyártottunk
  Az évente gyártott műanyag súlya közel megegyezik az emberiség összsúlyával.

(Fotó: Meedpix)