Számos más területhez hasonlóan a koronavírus-járvány az adatvédelemről és a magánszféráról alkotott véleményünket is megváltoztatta. Egyrészt mivel a cégek jelentős része áttért a távoli munkavégzésre, a munkavállalói adatvédelem érdekében új technológiai megoldásokat kellett eszközölniük. Másrészt ott voltak a fertőzöttek mozgását figyelő applikációk, amelyekkel a szakértők szerint sokan visszaélhetnek. Plusz a járványhelyzetet és a bizonytalanságot kihasználó adathalász kampányok is megszaporodtak. A Security Magazine szerint az egy dolog, hogy mennyit változott a hozzáállásunk az adatvédelemhez az elmúlt egy év leforgása alatt, de 2021 elején egy ennél jóval fontosabb trend is elindult: a nagy techcégek felhasználói egyre erőteljesebb követelik az átláthatóságot, mivel tudni akarják, milyen jellegű adatokat gyűjtenek róluk, és főleg, hogy mire használják őket a vállalatok.

Érdekel, hogy mit tudnak rólad a tech cégek? Ennek az oldalnak a segítségével könnyedén kiderítheted GDPR ide vagy oda, a gyakorlatban néha még az európai felhasználóknak is nehézkes hozzáférniük a róluk tárolt adatokhoz. Ebben segít a JustGetMyData nevű weboldal.

Más védekezési alternatíva híján mostanra több millió felhasználó áttért a titkosított csatornákat használó Signal és Telegram üzenetküldő alkalmazásokra. A Signal-ban végponttól végpontig terjedő titkosítás védi az üzeneteket, vagyis kizárólag a küldő és a fogadó tudja olvasni azokat, a szolgáltatás üzemeltetője pedig nem tudja visszafejteni az információkat. A 2014-ben megjelent appra először Edward Snowden, az amerikai lehallgatási botrány kirobbantója hívta fel a figyelmet, aki szintén a Signal usere. A feltörekvő Telegramnak ugyancsak vannak titkosított üzenetküldési opciói, csakhogy az inkább a csoportszobák és a csatornák miatt kedvelt közösségi platform.

A WhatsApp-botrány volt az utolsó csepp a pohárban

De egészen pontosan mitől lett ilyen hirtelen népszerű a fenti két alkalmazás? Nos, a folyamat egyik kiváltója kétségkívül a Facebook tulajdonában álló WhatsApp bejelentése volt, miszerint február nyolcadikától nem hagynak más lehetőséget az embereknek, és kötelezik őket a felhasználói adatok átadhatóságára az anyacég felé. Ide tartoznak a telefonszámok, az IP-címek, és az eszközinformációk.

Aki pedig ezt elutasítja, az nem használhatja tovább az alkalmazást.

Nem telt sok időbe, mire megjelentek a körüzenetek arról, hogy a módosítás feljogosítja a Facebookot a WhatsApp-üzenetek monitorozására. A WhatsApp közleménye szerint marad az eddigi titkosítás, tehát a barátokkal, ismerősökkel, családdal folytatott beszélgetéseket továbbra sem fogják lehallgatni – a változás csak az üzleti ügyfelekre vonatkozik. Úgy tűnik ez az érv sokak számára nem volt elég meggyőző, merthogy a bejelentés után tömegesen megindult a Signal és a Telegram letöltése. Előbbi népszerűségében az is közrejátszik, hogy Elon Musk a január hatodikai, a Capitolium ellen intézett támadás után két fontos bejegyzést is megosztott a Twitteren. Az egyik egy mém volt, amiben ugyan név szerint nem nem nevezte meg a Facebookot, de egyértelműen felelőssé tette a rendbontások kialakulásában. A legfőbb üzenet azonban csak ezután következett a negyvenkétmillió főt számláló követői táborának: „Használjátok a Signalt”. És sokan így is tettek: a SensorTower elemző cég számai szerint a január hat és tizedikei közti időszakban

több mint hét és fél millióan letöltötték a csevegőprogramot, negyvenháromszor annyian, mint az előző héten.

Bár a WhatsAppot továbbra is havonta átlagosan kétmilliárdan használják, azért a négyszázharminc százalékos növekedés túlterhelte a Signal rendszerét, és nem tudta kellő gyorsasággal kiküldeni az új regisztrációkhoz szükséges megerősítő kódokat. (A Signal-t jelenleg húszmillióan használják, ami nem sok, viszont már olyanok is csatlakoztak hozzá, akik mostanáig nem is hallottak róla).

A WhatsApp reagált az eseményekre, és közölte, hogy három hónappal kitolja a határidőt, vagyis az eredetileg kitűzött február nyolcadika helyett május tizenötödikétől lépnek érvénybe a változások. Közleményükben azt írták, a legújabb frissítés rengeteg embert összezavart, sok téves információ szárnyra kapott, ami sokakban aggodalmat ébresztett, ezért szeretnék tisztázni elveiket és a tényeket. A vállalat alaposabb értelmezésre kéri a felhasználókat az általuk leírtakkal kapcsolatban, melynek lényege, hogy az irányelvek változtatásai elsősorban az üzleti felhasználókat érintik, és az információkat csak a saját szolgáltatások fejlesztéséhez használják fel. Hangsúlyozzák: a változtatások nem jelentenek lényeges újdonságot a Facebook felé történő adatszolgáltatásban, csak az új irányelvben a korábbinál részletesebben ismertetik a tevékenységet. A WhatsApp üzemeltetői egyébként már 2016-ban bejelentették, hogy a Facebook számára is elérhetővé teszik a szolgáltatásban tárolt személyes adatokat, a felhasználók viszont manuálisan kikapcsolhatták ezt a funkciót. Úgy tűnik, hogy a jövőben ez nem lesz opció.

A Google népszerűsége is megcsappant

A Google alternatívájaként fejlesztett, magyarul is elérhető DuckDuckGo keresőfelület ugyanis 2020-ban hatvankét százalékos növekedést mutatott. A keresővel kapcsolatos legfőbb tudnivaló, hogy az nem figyeli, hogy milyen oldalakat kerestünk fel korábban, és mindenkinek ugyanazokat a tartalmakat jeleníti meg. A 2008-ban indított kereső mostanáig nem mutatott túl nagy növekedést, 2020-ban viszont masszív felfutásnak indult. Az adatok pont most a legbeszédesebbek, amikor a Signal csevegő népszerűsége is megugrott: három hét alatt sikerült elérni az egy nap alatt indított százmillió keresést, az év elején mért kilencvenmillióról. A cég szerint ez a felhasználói tudatosságnak köszönhető, hiszen a netezők számára egyre fontosabb az adatbiztonság, és a célzott politikai hirdetések elkerülése. A Signal alapító-igazgatója, Moxie Marlinspike szerint a világ kezd ráeszmélni, hogy

a Facebook nem a felhasználóknak építi a szolgáltatásokat, csak az adataikra hajtanak.

De hogy jön ide Donald Trump?

A titkosított üzenetküldők hirtelen jött népszerűsége mögött - részben - az elmúlt időszak negatív eseményei állnak: a Facebook és a Twitter szabályzata értelmében a Capitoliumot ért támadás után a moderátorok több szélsőséges fiókot felfüggesztettek, köztük Donald Trump volt elnökét is, aki a hivatalos jelentések szerint erőszakos cselekedetre uszította követőit. Trump letiltása természetesen nem maradt reakciók nélkül, mert még maga a Twitter vezetője, Jack Dorsey is úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy helyes, de veszélyes döntést hoztak. 

Akkor mi is beszámoltunk az Apple és a Google lépéséről, melynek értelmében eltávolították alkalmazáskínálatukból az amerikai szélsőjobb által kedvelt Parler közösségi oldal mobilappját, majd nemsokára az Amazon is bejelentette ugyanezt, így az applikáció határozatlan időre elérhetetlenné vált. Ennek eredményeként rengetegen kerestek új platformokat, és ekkor ugrott a Telegram aktív felhasználói bázisa ötszázmillióra. Többek közt Gavin McInnes, a Proud Boys alapítója is ekkor tért vissza az általa rég használt alkalmazáshoz, a szélsőjobbos csoport pedig rövid idő alatt több ezer új taggal bővült. McInnes akkor azt kérte követőitől, hogy ne bízzanak a Big Techben, és egy biztonságosabb helyet kell keresniük.

(Borítókép: Jakub Porzycki/NurPhoto/Getty Images)

További cikkek a témában:

Végre pontosan látszik, melyik chatprogram mennyit leskelődik utánunk A Messenger több mint hatvanféle módon rögzít és használ fel rólunk adatokat. A Signalnál ez a szám nulla.

Félmilliárd facebookozó telefonszáma eladó a dark weben Darabja húsz dollár, ha többet veszünk, a bűnözők még kedvezményt is adnak.

Tíz napot töltött börtönben, mire kiderült: tévedett az arcfelismerő szoftver A férfi most pert indított a rendőrség, az ügyészség és az önkormányzat ellen.

(Fotó: Getty Images Hungary)