Aki elhozhatja a várva várt változást a világnak, az nem más, mint a negyvenhárom éves Rana el Kaliouby, egyiptomi-amerikai informatikus, aki a Massachussetts Institute of Technologyn (MIT) PhD-hallgatójaként alapította meg Affectiva nevű vállalkozását.
Ezután az „Emotion AI”, vagyis „a mesterséges intelligencia érzelmei” irányába fordult, feltett szándéka ugyanis megtanítani a robotokat az emberi érzelmek felismerésére, illetve azok számszerűsítésére. Ahogy fogalmazott, a "technológia ’empátiakrízist’ teremtett", ám ő változtatni akar ezen.
Kaliouby már meg is találta életünk azon területét, ahol szerinte az érzelemfelismerő mesterséges intelligencia életmentő lehet, ez pedig nem más, mint az autóipar. A sofőröket monitorozó rendszer ugyanis mesterséges intelligencia által üzemeltetett kamerákat használ az autókban, melyek képesek érzékelni, ha a vezető elálmosodik, netán valami eltereli a figyelmét, megelőzve ezzel a baleseteket.
Az Európai Bizottság szerint a közúti balesetek kilencven százaléka a sofőrök hibájából történik, ezért többek között ezen okból új szabályozást vezettek be az EU-ban arra vonatkozóan, hogy az európai autókat 2022-re el kell látni ezen technológiával. Mindeközben pedig már az USA-ban is fontolgatják hasonló törvény megalkotását. Arról már a Rakétán is írtunk, hogy a Tesla és a General Motors néhány modelljében már megtalálható a sofőrmegfigyelő rendszert, az Affectiva pedig már tárgyalásokat folytat a BMW-vel, a Porschéval és a Hyundaijal is.
Kaliouby szerint ugyanakkor más járműre szabott megoldások is léteznek, ilyenek például a kamerák, amelyekkel beláthatjuk az egész utasteret. Ha mondjuk egy csecsemő elalszik a hátsó ülésen, az alkalmazás lekapcsolja a lámpát vagy megállítja a zenét, vagy ha szükséges, szabályozza a hőmérsékletet. A vállalkozónő szerint voltaképp minden autó egyéni igényekre szabható az alapján, hogy kik az utasai, és mitől érzik komfortosan magukat.
Az érzelemfelismerő mesterséges intelligencia használatának elterjedését leginkább az lassíthatja, hogy a téma egyelőre meglehetősen ellentmondásos, hiszen mégiscsak emberek megfigyelésére alkalmaznák. A CNN cikkéből kiderül, hogy a faji és nemi megkülönböztetés problémája újra és újra előkerül (erről már szintén írtunk), ahogy a magánszféra megőrzésének aggályai is.
A szerző példaként említ egy idén történt, brazil incidenst, amikor is a metróüzemeltető ViaQuatrot százezer brazil reálra (több mint ötmillió forintra) büntették, mert az utasok engedélye nélkül alkalmazták az arcfelismerő technológiát, és gyűjtöttek adatokat. A ViaQuatro érzelemfelismerő kamerákat helyezett el a Sao Pauloi metróban, hogy felmérhessek az emberi reakciókat a különböző hirdetésekre. A vállalat cáfolta, hogy arcfelismerést végeztek volna, plusz szerintük az adatvédelmi rendelkezéseket sem sértették meg.
Vidushi Marda mesterséges intelligencia-kutató, tanácsadó, jogász szerint nagyon nehéz lesz kiiktatni az érzelemfelismerő MI negatív hatásait, mert hiába alkalmaznák jó szándékkal, azért az mégiscsak aggályos, hogy mondjuk a sofőrmegfigyelő rendszerek által (duplán) megfigyelik a kamionosokat vagy a taxisofőrök munkáját. Hozzáteszi:
szerinte a technológia a tervezett felhasználástól függetlenül „lehetővé teszi a megfigyelést”.
A szakmában sem született még egyetértés a témával kapcsolatban, számos kutató ugyanis megkérdőjelezi, hogy a mesterséges intelligencia egyáltalán alkalmas-e az érzelmek olvasására. Egy 2019-es, több mint ezer kutatás alapján felállított meta-tanulmány például nem talált elég bizonyítékot az „univerzális arckifejezések” elmélet alátámasztására, míg egy egy évvel későbbi tanulmány szerint az érzelemfelismerő MI pontossága nem éri el az emberét.
Kaliouby tudatában van mindennek, szerinte az Affectiva szigorú szabályozással rendelkezik az adatgyűjtésre vonatkozóan, valamint minden, az adatok felhasználásával és tárolásával kapcsolatos információt teljesen átláthatóvá tett. Mindemellett elutasítja azokat, akik a szoftvert megfigyelésre, őrzésre vagy hazugságvizsgálatra használnák.
A világ kilencven országából származó tizenegymillió arckifejezéssel Kaliouby szerint az Affectiva célja egy olyan változatos adatbázist megalkotása, amely végre megszünteti az életkor szerinti, a nemi és a faji megkülönböztetéseket, ám magába foglalja az arcmimikát és a hangnemet, illetve képes figyelembe venni olyan tényezőket, mint a kultúra és a kontextus.
A vállalkozónő reméli, hogy a technológia segítségével egy emberibb és empatikusabb digitális élmény születhet az elkövetkező években.
Kaliouby küldetésének tartja, hogy megváltoztassa az emberek és a gépek kapcsolatát, mert ezzel szerinte nemcsak a technológiához fűződő viszonyunk javulna, de általa egymáshoz is jobban kapcsolódhatunk majd a digitális világban.
(Fotó: Getty Images Hungary)