A CubeSat egy kis méretű műhold, amelynek a méretformája egy legfeljebb 10 cm-es négyzet. A CubeSatek legfeljebb 2 kg súlyúak és gyakran kereskedelmi elektronikai és szerkezeti alkatrészekből rakták őket össze. A CubeSateket a Nemzetközi Űrállomás deployerei juttatják pályára, vagy másodlagos rakományként indítják el az indítórakétával. 2022 augusztusáig több mint 1600 CubeSat indult már útra -- köztük több magyar műhold is:

Holnap reggel indul az űrbe a SMOG-1 magyar műhold Bajkonurból Megkezdi misszióját a negyedik magyar műhold is, a mindössze öt centiméteres mini-szatellit a Föld elektromágneses szennyezettségét és a Napból érkező ionizáló sugárzás hatását fogja mérni Föld körüli pályáján.

Mint a fentiek alapján talán sejthető, a CubeSat nagy előnye, hogy relatíve olcsó – ha pedig olcsóak ezek a műholdak, akkor szondaként alkalmazva őket felderíthetnénk-e velük a teljes Tejút-rendszert? Avi Loeb, ismert asztrofizikus ezzel a felütéssel indítja a Debrief-en publikált cikkét, amelynek a tartalmát lentebb röviden összefoglaljuk.

Loeb szerint a költségek alapján a „matek” kijön – egy-egy CubeSat ugyanis 100 ezer dollárból megépíthető, vagyis ha az éves globális katonai költségvetés (ami két billió dollár) mindössze 5 százalékát áldoznánk erre a célra, már akkor is millió ilyen műholdat küldhetnénk fel. Ez azt jelenti, hogy egy évezred alatt húszezer csillag lakható zónájába küldhetnénk ilyen szondákat. A költségeket hosszabb távon ráadásul az is csökkentené, ha ezeket a műholdakat ipari mennyiségben állítanánk elő. Magyarán elképzelhető, hogy egy civilizáció ilyen szondákkal deríti fel ezt a galaxist – feltéve, hogy kicsit visszavesz a gyilkos fegyverek kifejlesztéséből.

A nagy kérdés, hogy itt a Földön érzékelnénk-e ilyen szondát?

Loeb ezzel kapcsolatban azt írja, hogy eddig két olyan objektumot is felfedeztek a Naprendszerünkben, amelyek egy fejlett, űrkutató civilizáció első bizonyítékai lehetnek. A „csillagközi meteorokként” ismert objektumokat amerikai kormány érzékelői észlelték, és Loeb szerint olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek arra utalnak, hogy mesterséges eredetűek lehetnek. Ezek felfedezéséről egyébként korábban mi is írtunk:

Idegen technológia is lehet a csillagközi meteor, ami 2014-ben a Csendes-óceánba zuhant Ezt írja egy harvardi professzor, aki szerint épp ezért mindent meg kell tenni, hogy kihalásszuk CNEOS-2014-01-08 jelű meteort az óceán fenekéről, amelyről azután derült ki, hogy a csillagközi térből származik, hogy a vele kapcsolatos adatokról a Pentagon nemrég levette a titkosítást.

Loeb ezeket a felfedezéseket a tanítványával, Amir Siraj közösen tette, amikor az amerikai kormányzati érzékelők által észlelt meteorokat tartalmazó CNEOS tűzgolyókatalógus adatait tanulmányozták. Hogy a hivatali útvesztőben bolyongani a hivatalos adatok után miféle kálváriát jelentett, arról pedig a lenti cikkünkben írtunk részletesebben:

Nem az Oumuamua volt az első – 2014-ben belépett a Föld légkörébe egy, a csillagközi térből érkezett meteor, de a Pentagon titkolózása miatt ez csak most derült ki Úgy tudtuk eddig, hogy az Oumuamua volt az első olyan égitest, amit az emberiség érzékelt és a csillagközi térből érkezett. Most kiderült, hogy évekkel korábban már akadt egy hasonló objektum, csak ez be is csapódott a Földbe, és az anyaga most is ott van az óceán mélyén. A tudományos munkát eddig hátráltatta az amerikai kormány titkolózása.

Az IM1 és IM2 néven ismert két objektumot 2014. január 8-án, illetve 2017. március 9-én észlelték. Mindkettő szétesett a Föld légkörében, ami arra utal, hogy akár fémből is készülhettek. A kutatók kiszámították azt is, hogy a Tejútrendszer lakható régióinak száma és az univerzum kora alapján több millió ilyen mesterséges objektum is akadhat tehát a fenti, CubeSat-okkal kapcsolatos elképzelésnek megfelelően a Nap körüli lakható területen – hiszen ilyesmit akár a mi civilizációnk is megvalósíthatna. Ha pedig ez így van, akkor a becslések szerint egy ilyen objektum évtizedenként egyszer ütközhet a bolygó légkörével. Magyarán, hogy ha ezek a szóban forgó objektumok valóban egy fejlett civilizáció termékei, akkor valószínű, hogy a jövőben még többet fogunk találni belőlük.

A kutatók azt tervezik, hogy expedíciókat indítanak az IM1 és IM2 feltételezett becsapódási helyeire, hogy megtalálják ezen objektumok törmelékeit, és megállapítsák, hogy ezek mesterséges eredetűek-e vagy sem.

(A cikkhez hazsnált kép illusztráció, forrása: The U.S. National Archives)