A Boston Consulting Group stratégiai tanácsadó, növényi alternatívákat forgalmazó cégekkel üzletelő befektetőcég, illetve a Blue Horizon közös tanulmánya szerint Európában és Észak-Amerikában 2025-ben tetőzik a húsfogyasztás, utána viszont fokozatos csökkenésre számíthatunk. A lehetséges okokat a The Guardian elemezte, melyek között szerepel például az ár: a jelenleg drágább húspótlók ára a becslések alapján 2023-ban egyenlő lesz az állati eredetű termékekével, illetve az elérhető választékban is pozitív változások jönnek.
A tanulmány szerint 2035-re ugyanis napjaink legkedveltebb állati eredetű élelmiszereinek kilencven százalékának,
így például a pizzának vagy a pörköltnek is meglesznek a maga növényi alapú alternatívái. Bár ezt egyértelműen nem írják, de a szerzők valószínűleg a kifejezetten húskinézetű, növényi eredetű termékekre gondolnak, mint mondjuk a Beyond Meat vagy az Impossible Burger.
A tanulmány becsléseit részben a növényi termékek iránt globálisan növekvő igényekre alapozza, melynek okai igencsak változatosak, hiszen valaki életmódváltásból, míg mások etikai és/vagy környezetvédelmi megfontolásból döntenek a hús elhagyása mellett. Az állati eredetű termékhelyettesítők piaca így alsó hangon kétszázkilencven milliárd dollárt érhet 2035-re, legalábbis a fent említett cégek szerint.
A BCG mezőgazdasági ügyekért felelős vezetője, Decker Walker szerint sokan a távoli jövő zenéjének tartják az alternatív fehérjeforrások térhódítását, ehhez képest a legtöbben csak nem látják, hogy már most eljutottunk arra a pontra, amikortól a hagyományos húsok fogyasztása – a történelem során először – csökkenni fog.
Ez az elmozdulás pedig nem múlik el nyomtalanul.
Hozzáteszi: a feldolgozott húsokra hasonlító növényi termékek előállítása már most sem ütközik problémába, gondoljunk csak a húspogácsára. Ám ha valami másban, például steakben gondolnunk, nos e tekintetben még van hova fejlődni. (Erről korábban már itt a Rakétán is írtunk).
Mindent egybevetve azonban, ha az előttünk álló tizenöt évben csakugyan több növényi húspótlót értékesítenek, az egymilliárd tonna szén-dioxidtól kímélné meg a Föld légkörét. Emellett - globális szinten - az Egyesült Királyság méretével megegyező mezőgazdasági földterület szabadulna fel, a húsipari csirkék száma pedig ötven milliárddal csökkenne. Rosie Wardle, a szintén alternatív fehérjékkel foglalkozó Synthesis Capital munkatársa szerint a tizenegy százalékos fogyasztásnövekedés túlságosan óvatos becslés, ő inkább huszonkét százalékos piacbővülésre számít 2035-ig.
Az aktuális adatok szerint az ausztrál lakosság harminc százaléka csökkenti a húsfogyasztását, emiatt az elmúlt évben megduplázódott a növényi alapú húspótlók és fehérjeforrások eladása az országban. Az iparágban ugyancsak számottevő, negyvenhat százalékos növekedés történt. A hivatalos becslések szerint az ausztrál népesség tíz százaléka vegán, tizenkét százaléka vegetáriánus, míg húsz százaléka flexitáriánus, vagyis csupán alkalomszerűen fogyaszt állati eredetű élelmiszert.
Míg a Deloitte Access Economics megbízásából készült 2020-as jelentés szerint az értékesítés mellett a szektor feldolgozóiparának bevételei, a benne dolgozó munkaerő és a kiskereskedelmi termékek száma is megduplázódott. A növekedés okát a szakemberek a húsfogyasztás fokozatos csökkenésében látják, valamint megjegyzik, hogy a növényi alapú 'húsok' egyben a legnagyobb és leggyorsabb fejlődési lehetőséget jelentik az alternatív fehérjék kategóriájában. A számadatokból pedig többek között az emberek növekvő egészségtudatossága tükröződik vissza, az, ahogyan
a növényi alapú táplálkozás gazdasági és társadalmi előnyeiről, valamint annak a jövőben betöltött szerepéről gondolkodnak.
Érdekesség, hogy amíg 2019-ben tizenegy, 2020-ban már huszonkét cég képviseltette magát a növényi húshelyettesítők piacán. Ez időben meglehetősen rövid, mégis elég volt arra, a gyártás volumene hetven százalékkal emelkedjen, miközben a vállalatok egyre több helyi alapanyagok használtak.
A jelentés szerint az ausztrál mezőgazdasági ágazat növényeinek, mint például a hüvelyesek értéke, egyre ismertebb az alternatív húsipar számára is. Ám ahhoz, hogy ezeket helyi környezetben feldolgozzák, jelentős infrastrukturális fejlesztések kellenek, különösen a növekvő kereslet tükrében. Az ausztrál húsalternatívák körülbelül három és fél dollárral (ezer-ezeregyszáz forinttal) kerülnek kevesebbe kilogrammonként az importáltakhoz képest. A Food Frontier szakemberei szerint ez egyértelműen annak a bizonyítéka, hogy a helyi termékek felhasználásával hatásosan csökkenthetőek az árak. A szerzők ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a húspótlók nagy részét nem tudják a szavatossági határidő lejárta előtt eladni,
emiatt tetemes mennyiségű élelmiszer a kukában végzi.
Ettől függetlenül Thomas King, a Food Frontier vezérigazgatója szerint Ausztrália a jövőben több milliárd dolláros növényi húsipart építhet ki, lehetővé téve ezzel gazdáik, valamint élelmiszeripari vállalkozásaik számára, hogy kiaknázhassák az alternatív fehérjék iránti növekvő keresletet. Az ország mezőgazdasági kapacitása, kereskedelmi igénye és kutatási háttértudása egyaránt biztosított ahhoz, hogy az alternatív fehérjék, köztük a növényi húspótlók nemzetközi piacának vezetőjévé válhasson.
A bejrúti Hayek Kórház Instagram-bejegyzésében adta hírül nemrég, hogy betegeik a jövőben nem fognak arra ébredni műtéti beavatkozásaik után, hogy sonkát, sajtot és tejet, vagyis egészségügyi problémáik legfőbb okozóit szolgálják fel nekik. Az intézmény azzal indokolta döntését, hogy az állati termékeket több tanulmány hivatalosan is rákkeltőnek minősítette, és mivel valós javulást szeretnének elérni pácienseik egészségi állapotában, ezért egészségtelen szokásaikat sem támogathatják tovább.
A kórház ezzel a világ első egészségügyi intézménye lett, amely kizárólag vegán ételeket kínál betegeinek.
Hozzátették: a páciensek már korábban is választhattak alternatív menükből, amit a dolgozók edukációval kombináltak, és felhívták a figyelmet a növényi ételek egészségügyi előnyeire, valamint az állati eredetű termékek kockázataira. Az átmeneti időszak március elsejével lezárult, ami annyit tesz, hogy a szükséges táplálkozástudományi információkról továbbra is tájékoztatják az embereket, ám az állati termékek felszolgálását végleg leállították. Az intézmény közleményében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára hivatkozik: „A WHO az 1A, vagyis a dohányéval azonos, leginkább rákkeltő csoportba sorolja a feldolgozott húsokat, míg a vörös húst a 2A csoportba tartozó karcinogén anyagnak minősíti. Ez alapján felszolgálásuk gyakorlatilag olyan, mintha cigarettával kínálnánk pácienseinket. Ezzel szemben napjainkra tudományosan is bizonyított, hogy a növényi étrend nemcsak megállítja bizonyos betegségek kialakulását, de meg is fordítja ezt a káros folyamatot. Döntésünk tehát megalapozott és logikus.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Noha jelenleg csak a Hayek Kórház szedte le étlapjáról az állati eredetű ételeket, mégis egyre több intézményben - főként óvodákban, iskolákban - kezdik előtérbe helyezni a növényi alapú étrendet.
(Fotó: Pixabay)