Az egyébként nem titkosított anyagot a fenti törvény alapján a The Black Vault kérte ki, és tette közzé. Mint írják, a dokumentum egy úgynevezett „Briefing Card”, tehát nevezzük eligazítási lapnak, amely segít a különböző hivatalok és ügynökségek sajtósainak és szóvivőinek eligazodni, hogy körülbelül mit lehet mondani különböző témákkal kapcsolatban. A most tárgyalásra kerülő dokumentum az UAP (vagy lánykori nevén: UFO) jelenségekkel kapcsolatos, és 2021. május 17-ig bezárólag legalábbis ezek voltak a jóváhagyott pontok a témában – ami annyiban fontos, hogy ekkor még nem került nyilvánosságra az UAPTF által készített jelentés, melyről az alábbi cikkben írtunk.
A dokumentum egy gyors bevezetőben elismeri, hogy mind a nyilvánosság, mind a média rendkívül érdeklődik az UAP észlelések után (amit akkor még ráadásul a nyáron nyilvánosságra került jelentés előszele is fokozott), és négy főbb pontban összegzi a Pentagon hozzáállást mind az UAPTF-hez, mind magukhoz az azonosítatlan repülő tárgyakhoz. Mivel ez a dokumentum tehát a májusi állapotot tükrözi, az első pont rögtön el is évült, mivel ez a szóban forgó jelentést firtató újságírói kérdésekkel kapcsolatos (lényegében a kedves sajtóst az Office of the Director of National Intelligence/ODNI-hoz irányítja, amely hivatal a jelentést összeállító UAPTF felügyeleti szerve).
A következő pont arról szól, hogy a Pentagon az amerikai légtér megsértését minden esetben nagyon komolyan veszi független attól, hogy azonosított vagy azonosítatlan tárgy áll a háttérben – és minden esetet ki is nyomoznak. Ezután az következik, hogy a személyzet biztonsága és az operációk biztonságos lefolytatása kiemelten fontos a hivatal számára. A harmadik pont a másodikat viszi tovább, amennyiben azt taglalja, hogy épp az előbbiek miatt a hivatal nyilvánosan nem nyilatkozik sem az UAP-megfigyelésekről, sem az ezt vizsgáló csoportról, sem magukról a vizsgálatokról.
Ezt követően az kerül sorra, hogy a különböző újságírói kérdésekre milyen választ lehet adni. Az első kérdés rögtön belecsap a lecsóba, hiszen úgy szól, hogy talált-e a Pentagon bármiféle bizonyítékot a Földön kívüli eredetű technológia létezésére. A hivatalos, a nyilvánosságnak szánt álláspont (legalábbis tehát májusig, de ez ügyben láthatóan azóta sem fordulhatott óriásit a széljárás), hogy az UAP jelenségek után a vizsgálatok folyamatban vannak, és a hivatal nem kommentálja a titkosszolgálati ügyeket.
Ezután több pont is az UAPTF-fel, tehát az azonosítatlan repülő tárgyak után kutató (és ezt a tevékenységét jelenleg is végző) munkacsoportra fókuszál. Az UAPTF felállításának okaként azt jelölték meg, hogy a Védelmi Minisztérium az UAPTF által szeretne többet megtudni az UAP-okról (ami – tegyük hozzá – talán senkit sem ért váratlanul), és ami fontosabb, illetve azóta is többször előkerült, hogy a munkacsoport adatalapú megközelítést használ. Ez az adatgyűjtés tette szükségessé azt is, hogy a Haditengerészet megváltoztassa az UAP-jelentéssel kapcsolatos protokollját (amit épp mostanában egyébként a Légierő is követni kezdett). Az adatok segítségével pedig várhatóan szűkül a rés az azonosított és azonosítatlan tárgyak közt, és elkerülhetővé válik bármiféle „stratégiai meglepetés”, amit egy ellenséges hatalom technológiája jelenthet. Amúgy a hivatal azért nem nyilatkozhat e szerint az útmutató szerint sem az UAP-okról, sem az UAPTF munkájáról, mert nem nyújtanak információt olyan katonai vagy titkosszolgálati tevékenységről, mely az USA lehetséges gyenge pontjait fedné fel. Nem derül ki az sem, hogy az UAPTF mekkora költségvetésből dolgozik, mivel a finanszírozást a Haditengerészet végzi, amely a munkacsoportot vezeti, míg a felügyeleti szerv tehát az ODNI. Az UAPTF feladata tehát, hogy az addig a különböző ügynökségek és hivatalok közt szétszórt vizsgálatokat központosítsa ebben az ügyben, és könnyebben beazonosíthatóvá váljék egy potenciális fenyegetés. Ha egy kósza újságíró nagyon ütné a témát, elsősorban azt, hogy az UAPTF felállítására miért épp most került sor, arra az a válasz, hogy a 21. században a légtér egyre zsúfoltabb és komplexebb, és a munkacsoport feladata épp ezért a potenciális veszélyek azonosítása ebben a légtérben.
Egy rövid, egyetlen mondatból álló szekció úgy összegzi a kérdést a sajtósok és szóvivők felé, hogy az UAPTF létezésén és feladatán túl minden kapcsolódó információ szigorúan titkos.
Érdekesség hogy külön pontok foglalkoznak Luis Elizondóval és az AATIP-pel. Mára, különösen Magyarországon, talán kezd a feledés homályába merülni, de Elizondo azok közt említhető, akik borították a bilit UFO-ügyben, és róla, illetve az azonosítatlan repülő tárgyakat korábban vizsgáló AATIP-ről 2017-ben a New York Times írt cikket, ami patinás lapként először irányította rá a nyilvánosság figyelmét a témára. Elizondo az AATIP vezetője volt, legalábbis ezt állította magáról, de a Pentagon azóta többször cáfolta ezt, igaz a hivatal az egész programmal, illetve Elizondo szerepével kapcsolatban is sokszor önellentmondásba keveredett. Elizondo emiatt panaszt is nyújtott be, amiben külön kiemeli a hivatal sajtóosztályát, amely szerinte a 2017-es nyilatkozata miatt lejáratókampányt indított ellene.
Elizondo egyébként nem volt egyedül, több magas rangú tiszt is előállt a farbával állításuk szerint éppen azért, hogy a nyilvánosság lépésre sarkallja az ügyben a védelmi szerveket. Ha tényleg ez volt a számításuk, az nagyjából be is jött, hiszen megalakult az UAPTF, és az egységesített, az ügynökségek és hivatalok közti koordinált lejelentési rendszer, amit többen hiányoltak az ügyben, is egyre inkább kiépül, ahogy azt még a mostani irat sem vitatja, sőt ezt jelölte meg egyik célként.
Ám nem csak Elizondóval, de úgy általában az UAP jelenségek után kutató AATIP-pel kapcsolatban is skizofrén a Pentagon álláspontja. A most taglalt, a májusi álláspontot rögzítő papírokból például kiderül az is, hogy az UAPTF nem csak nem folytatása az AATIP-nek, de ez utóbbinak nem is volt célja az UAP-ok utáni kutakodás, hanem idegen országok légi technológiáját tanulmányozták, és ezek alapján készítettek előrejelzéseket az elkövetkező 40 évre. Hozzátették azt is, hogy amíg Elizondo az OUSDI-nál (the Office of Under Secretary of Defense for Intelligence) dolgozott, nem volt szerepe az AATIP programban.
Még májusban azonban a Pentagon kiadott egy közleményt arról, hogy az AATIP valóban nyomozott az azonosítatlan repülő tárgyak után, az Elizondóval kapcsolatos állításain azonban nem változtatott.
(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/maxime raynal)