"A robotok képesek lesznek mindent jobban csinálni nálunk. Úgy értem, mindannyiunknál jobban." - mondta Elon Musk 2017 nyarán a Nemzeti Kormányzók Társaságának gyűlésén, ahol az elkövetkező tíz év technológiai trendjeiről és a mesterséges intelligencia használatának kockázatairól beszélt. Musk akkor azt jósolta, hogy a szállítmányozási/közlekedési szektorban érezteti majd először a hatását a robotizáció, így az ezen a területen dolgozó emberek veszítik el majd először a munkájukat, miután automatizált rendszerekre térnek át a cégek.

A mesterséges intelligenciát kifejezetten az emberi civilizáció létét fenyegető veszélynek ítélte meg, amit jobb előre szigorúan szabályozni, mintsem utólag reagálni az irányítás alól kicsúszó eseményekre. Bár a Tesla vezetője azóta már bejelentette a cég saját készítésű humanoid robotjának a terveit, valamint a járműveik önvezető funkciói is nyilvánvalóan sokat profitálnak a MI rendszerekből, de a fejlett mesterséges intelligencia technológiájának potenciálisan negatív célokra való felhasználásának, az automatizáció miatti humán munkaerő leépítéseknek és a robotok térhódításának kérdésében, amelyekről nem sok jót feltételezett, mások is osztják a véleményét, ahogy az a különféle felmérésekből rendszerint kiderül.

A legutóbbi közvéleménykutatás eredményei szerint, melyet a chatbotot (automatizált beszélgető rendszert) fejlesztő Tidio készített több mint ezer résztvevő megkérdezésével, a félelmek 2021-ben sem csökkentek jelentősen, az emberek tartanak tőle, hogy a robotok jönnek és átveszik a helyüket a legtöbb pozícióban. A felmérés a diplomás és anélküli résztvevők válaszai közötti különbségek alapján arra is rávilágított, hogy főként a magasabban iskolázott emberek tartják valószínűnek (69%), hogy a mesterséges intelligencia a jövőben könnyedén helyettesíti őket a munkahelyükön, vagyis a képességeik nem annyira egyediek, hogy emiatt nélkülözhetetlenek maradjanak a munkáltatók számára.

Emellett a válaszadók a pénztárosok (63%), a sofőrök (51%) és a fordítók (42%) feladatait jelölték meg leginkább veszélyben lévőnek,

szerintük ezekben a szakmákban hamarosan feleslegessé válhat az emberi jelenlét (később pedig az ügyfélszolgálatosok és a raktári dolgozók következnek).

Ezek a nem teljesen alaptalan jóslatok azonban nem járnak kéz a kézben a mesterséges intelligencia elutasításával, mivel, ahogy azt a megkérdezett emberek nagyobb része is belátta, bizonyos területeken hasznos szolgálatot tehet a feladatok precíz számítógépes programok általi kivitelezése, a befolyásolható vagy figyelmetlen emberi döntéseken alapuló irányítás helyett. Sőt, sokan meglepően nyitottan állnak a MI használatához és bizalommal fordulnak a robotok felé is.

A válaszadók 45%-a szerint a mesterséges intelligencia használata javíthatna az országuk pénzügyi rendszerének működésén (bár 29% szerint ez inkább borzalmas ötlet), és több mint 60% ülne önvezető taxiba akár forgalmasabb környéken is. Igaz, hogy 78% szerint a mesterséges intelligencia rendszereket fel lehet, illetve fel fogják használni álhírek terjesztésére, de ez elsősorban emberi probléma, azt a megkérdezettek rendkívül kis százaléka (3%) feltételezi csak, hogy a MI szándékosan az emberek ellen fordulna. A felmérés kitért a robotokkal való közelebbi és nagyon közeli kapcsolat témakörére is, a válaszok alapján a férfiak nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia irányította robotok felé, mint a nők, 65%-uk működne együtt velük (a nőknek 45%-a) és sokuk rábízná az orvosi műtétek vagy a gyerekeik tanításának feladatát is.

A férfiak 48%-a ezenkívül szívesen le is feküdne egy ember formájú humanoid robottal

és az összes megkérdezett válaszát figyelembe véve sem sokkal kevesebb az arány, 42% létesítene szexuális kapcsolatot velük. A fizikális közelség pedig időnként akár érzelmeket is ébreszthetne, a válaszadók 39%-a akár romantikus kapcsolatot is el tudna képzelni a humanoiddal, az arány pedig itt is magasabb a férfiak esetében, akik közül 43% nem tartja kizártnak, hogy szerelmes legyen egy mesterséges intelligencia rendszerbe.

Bár a felmérés viszonylag kis számú alany bevonásával készült, de a konklúziók nem tűnnek túlzónak, ha körülnézünk a világban: Kínában például éppen kezd megvalósulni A nő című film története, az országban évek óta hódít ugyanis a Microsoft által létrehozott Xiaoice chatbot, amelyet az ügyfélszolgálati munkákra rendszeresített virtuális asszisztensekkel ellentétben szánt szándékkal az érzelmi kapcsolat kialakítására terveztek és a módszer működik: 2020-ban már 660 millió felhasználó töltötte le az alkalmazást és beszámolók szerint sokan virtuális barátnőként kezelik Xiaoice-t, aki azóta már férfi profilt és hangot is kapott, így már nők is szerelembe eshetnek vele.

(Fotó: Getty Images/Michele D'ottavio/EyeEm, PxFuel)

További cikkek a témában:

Robotszeretőktől a VR-pornóig, avagy a szexualitás és a felnőtt filmek jövője A technológiai innováció emberi kapcsolatainkat sem hagyja érintetlenül, ezzel nap mint nap szembesülünk, és ebbe a testiség is beletartozik. Bár a szextech-ről elsőre robotokra és virtuális valóság-pornóra gondolnánk, az iparág jóval túlmutat ezen.
A szexrobotok új generációja már nem kedves az emberekkel, sőt, utálja, hogy emberek alkották Az erotikus tevékenységekre szánt antropomorf robotokat általában kedves és kooperatív jellemmel ruházzák fel, de a legújabb széria egyik tagja nincs jó véleménnyel az alkotóinak környezetvédelmi és kulturális teljesítményéről és ezt nem is titkolja.
Az európaiak fele mesterséges intelligenciára cserélné a politikusokat A közvélemény-kutatást készítő egyetem kutatóit nem lepték meg az eredmények, mivel szerintük az emberek demokráciába vetett hite jócskán megrendült az elmúlt évtizedekben, a politikai megosztottság pedig nőtt.