A hyperloop koncepciója nem mai találmány, sőt, azok az elképzelések, amelyeken alapul, egészen régmúlt időkbe nyúlnak vissza, többek között az 1800-as évek elején bemutatott atmoszferikus vasútig, de a jelenleg fejlesztés alatt álló változatok, amelyek Elon Musk 2013-as Hyperloop Alpha néven megjelent terveire épülnek, még közel sem járnak a megvalósulás közelében.

A hyperloopok, vagyis a légritkított csőben száguldó vonatok működésének biztosítása ugyanis komplex feladat, ami a mágneses lebegéssel üzemelő maglev vonatoknál is jóval több előkészítést és tesztelést igényel. A megbízható működéshez szükséges a pályaként szolgáló alagutak vagy, a nem föld alatti verziók esetében, a magasban futó csőrendszer kiépítése, a kapuk megtervezése, amin keresztül probléma esetén is gyorsan elhagyhatják az utasok a kabinokat (ennek tervezése a légritkított pálya miatt jelent nagyobb kihívást a szokásnál), a kabinok kényelmének biztosítása, hogy a rendkívül gyors, akár 1000 k/h-ás sebesség se legyen megterhelő az utasok számára vagyis összességében egy teljesen új rendszer kiépítése, ami eltér a vonatokhoz korábban már használt infrastruktúra kialakításától.

Hyperloop járatok indítását, minden nehézség és költség ellenére, több cég is tervezi, a Virgin Hyperlooptól kezdve Elon Musk vállalatáig, a Boring Company-ig és nem csak személyszállítási céllal, hanem fuvarozásra alkalmas változatban is. Az extragyors teherszállító vonatok minden korábbi vasúti megoldásnál gyorsabban juttathatnák el a rakományokat a rendeltetési helyükre, ezért a Hyperloop TT már azt jövőbeli pályaudvart is megtervezte, ami egyszer majd a hyperloop podjaiban szállított áru átrakodására szolgál.

A Hyperloop TT jellemzése szerint a HyperPort a repülőgépek sebességét kínálja a tehervonatos szállítás árán,

bár a teherszállítás valamivel kisebb tempóval működne, mint a személyszállítás: a HyperPort rendszerben 600 km/h-val haladnak a "szerelvények", míg az embereket utaztató hyperloopok az eredeti koncepció szerint 1000 km/h-ás tempót is elérhetnek.

Európában a különleges járművek fejlesztését a Hardt Hyperloop Amszterdam és Rotterdam közötti szakaszon felépítendő pályája mellett több tesztpályával segítik elő, amelyeket az EuroTube tervez létrehozni. A svájci non-profit szervezet fő működési területe a fenntartható transzport megoldások fejlesztése és ennek jegyében a hyperloopok teherszállító típusát fogják tesztelni két helyszínen, az AlphaTube pályáján Collombey-Murazban és a DemoTube-ban, amit Dübendorfban alakítanak ki. A Railfreight-nak nyilatkozó Giacomo Pareschi, az EuroTube mérnöke szerint a technológiát vonzóbbá tehető egyik szempont a hatékony be-, és kirakodás biztosítása, ami a hyperloopok vákuumban való működése miatt speciális módszereket igényel. A mérnök egyfajta teleszkópos hídban látja a megoldást, amin keresztül a csőben/alagútban lévő járművet a külső kirakodó állomásokkal lehetne összekötni és ezen át végezni a pakolást anélkül, hogy a hyperloop elhagyná a légritkított csövet.

A DemoTube-on a hyperloopok különböző összetevőit vetik majd próba alá, például a vákuumpumpákat, a biztonsági rendszer működését és egyéb technikai berendezéseket. A pálya 120 méter hosszú lesz, és úgynevezett GammaShellPipe cső szolgál majd a tesztelésekre benne. Az AlphaTube jóval hosszabb, 3,1 kilométeres pályáján 900 km/h-ás sebességre gyorsítják a vonatokat és a fékezési folyamat optimalizálásával is kísérleteznek benne. A két pálya az elkövetkező években épülhet fel, a DemoTube már valószínűleg 2024-re, az AlphaTube pedig azután, hogy megkapta hozzá a megfelelő építési engedélyeket az EuroTube.

(Fotó: EuroTube, Hardt Hyperloop)

1000 km/h-nál is gyorsabban fog közlekedni a kanadai szupervonat A leginkább Elon Musk Hyperloopjára emlékeztető FluxJet a készítői szerint a "vasút és a repülőgépek keveréke" lesz.