A magyarországi autógyárak termelése a teljes hazai GDP mintegy 5-6 százalékát, a beszállítói háttér pedig további 8-9 százalékát adja. Az ország exportjának mintegy negyedét az itt gyártott autók kiszállítása teszi ki. Ezekkel az arányokkal a mai magyar gazdaság húzóágazata, legkomolyabb ipari szektora az autógyártás.
Ennek a helyzetnek vannak kellemes és kellemetlen velejárói is. Nézőpont kérdése, hogy örülünk-e, amiért a világ egyik legdinamikusaban fejlődő high-tech ágazatának kiemelt termelési és egyre inkább fejlesztési helyszíne vagyunk, esetleg félünk-e attól, hogy egy ennyire kiegyensúlyozatlan ipari portfólió sebezhetővé teszi a gazdaságot, vagy amiatt szomorkodunk, hogy erős, nemzeti kötődésű cégek helyett az olcsó magyar munkaerőben és gyenge nemzeti valutában érdekelt multik igényei befolyásolják elsődlegesen a hazai gazdaságpolitikát.
Az viszont egyre biztosabban látszik, hogy a helyzet nem fog változni az autóipar átalakulásával sem. Magyarország az elektromos mobilitás autóiparának is fontos helyszíne lesz.
Napokkal ezelőtt vált hivatalossá, hogy a koreai SK Innovation nevű vállalat, amely már 15 éve gyárt villanyautó-akkumulátorokat, minden idők legnagyobb volumenű zöldmezős ipari beruházását valósítja meg Magyarországon. A már meglévő komáromi 7,5 GWh éves kapacitású akkugyár és az építés alatt álló 10 GWh-s másik gyár mellé egy harmadik, 30 GWh-s kapacitásra tervezett, évi félmillió-egymillió villanyautó számára elegendő akkumulátor mennyiségét legyártani képes üzem építését is megkezdték a Fejér megyei Iváncsán. A 681 milliárd forintos költségvetésből készülő új gyár a tervek szerint 2024-ben kezd majd termelni és 2028-ban éri el csúcskapacitását.
És ott van még a Samsung gödi akkumulátorgyára is, amelyet éppen bővítenek, hogy a kapacitásnövelést követően végül nagyobbá váljon, mint a Tesla nevadai Gigafactoryja a maga évi 35 GWh energia eltárolására képes gyártásával.
Az akkukat persze be is kell szerelni valamibe, de úgy néz ki, ezzel sem lesz gond. A Mercedes az idén több elektromos modell gyártását is megkezdi Kecskeméten. Az első, nálunk készülő villany-Merci az EQB lesz, az új típus gyártása az év vége felé indul.
A győri Audi-gyárból már harmadik éve kerülnek ki elektromos jármű-hajtómotorok is, az e-Tron prémium villany-SUV három motorját és az e-Tron GT alumíniumkarosszériáját is itt készítik. Két éve az autógyártás is gond nélkül bővült mild-hibrid, részben villamosított hajtású kocsik gyártásával és nyilván csak idő kérdése, hogy megjelenjenek a konnektoros hibridek és a villanyautók is a magyar Audi gyár portfóliójában.
A debreceni BMW-gyár építésének ütemtervét alaposan szétzilálta a pandémia, de a gyártó nyilatkozatai szerint a szándékai nem változtak. Most úgy néz ki, az üzem 2025-ben kezdhet termelni és már eleve teljesen elektromos modellek padlólemezei illetve valószínűleg komplett villanyautók is készülnek majd benne. Ez lehet tehát az első olyan hazai autógyár, amely már eleve az elektromos mobilitás kiszolgálására épül!
A háttériparban az elektromos mobilitás kora nem hoz különösebb változásokat. A mai motorok, váltók, üzemanyagellátó rendszerek alkatrészeit készítő cégek persze fokozatos átállásra készülhetnek, de a karosszériaelemeket, utastéri elemeket, fék- és futómű-alkatrészeket, üvegeket, lámpákat az elektromos autókba is le kell gyártani. A magyarországi gumigyárak működését sem változtatja meg az elektromos mobilitás, a gumi egyelőre gumi marad a villanyautókon is.
Az autózással kapcsolatos igények általános megváltozása pedig valószínűleg hosszú távon sem jelenti a mobilitási igények komolyabb csökkenését. Attól, hogy egy autó önvezetésre képes, elektromos hajtású vagy közösségi használatban üzemel, azt az autót még valahol le kell gyártani. Az autóipar furcsa kettős átalakulása (egyrészt a régi gyártók tömörülése egyre nagyobb óriásvállalatokba, másrészt a semmiből jött villanyautó-fejlesztő startupok előretörése) szintén nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség a jövőben is olyan üzemekre, ahol autókat, robotaxikat, önvezető furgonokat és hasonlókat gyártanak. A hazai járműgyártás tehát valószínűleg még jó ideig megmarad magyar ipari húzóágazatnak.