A BBC számolt be arról, hogy Denbighshire megyében, Wales északkeleti részén a bukolikus környezetben egy farmer beindított a klasszikus mezőgazdasági tevékenységen túl egy kriptofarmot is. Magyarán beszerzett több, nagy teljesítményű számítógépet, és ezzel nekiállt bányászkodni. Az energiát mindehhez pedig a tehénlepényből nyeri. A folyamat, az anaerob emésztésen alapszik: tehát baktériumok oxigénhiányos környezetben kezdik el lebontani a szerves anyagokat, aminek eredményeként ebben az esetben metán keletkezik. A metán erősen üvegházhatású gáz, de a szóban forgó farmer nem is engedi ki a légkörbe szerencsére, hanem elégeti egy hathengeres motorban, és így termel hőt és áramot. Az áramot aztán részben a farm működtetésére használja fel, részben pedig bányászatra.
Mindebben az az érdekes, hogy, amint arról már többször is írtunk, a bitcoin (BTC) árfolyama lényegében épp azért zuhant nagyot az utóbbi időben, mert a Tesla környezetvédelmi megfontolásból úgy döntött, hogy mégsem fogad el ilyen valutát. Ezt követte Elon Musk elhatárolódása ettől a fizetőeszköztől. A Tesla bejelentését (illetve a régóta egyre szélesebb körben hangoztatott kritikát a bányászat környezetkárosító voltáról) követően történtek próbálkozások a BTC „kizöldítésére” – a Bitcoin Mining Council például épp azért alakult meg, hogy ezt a célt propagálják a bányászközösség tagjainak.
A Bitcoin Mining Council-nak azonban már megalakulásában is többen centralista törekvéseket láttak, tehát hogy prominens figurák próbálják kisajátítani ezt az alapvetően decentralizált valutát – így a zöld fordulat „igehirdetése” kapcsán többeknek a közösségből már eleve voltak elvi problémáik (ez amúgy kifogásként a fenti cikk apropóját adó videóüzenetben is elhangzik). Mindehhez pedig úgy kapcsolódik a walesi tehénlepény, hogy ennek kapcsán több szakértői megszólalásból már az elképzelés gyakorlati korlátai kezdenek kirajzolódni részben specifikusan az Egyesült Királyság szintjén, részben azonban globálisan.
Josh Riddett, aki az Easy Crypto Hunter nevű céget vezeti (a vállalat a bányászathoz szükséges számítógépek értékesítésével és bérbeadásával foglalkozik – ők küldtek gépeket a walesi farmra is) már rég hirdeti, hogy át kellene térni a megújuló energiákra a bányászatban kisméretű nap-, víz- és szél alapú villanygenerátorok felhasználásával, vagy akár mint Walesben: a tehénlepény felhasználásával. Elmondása szerint az ő felszerelését 42 helyen is ilyen zöld energiák segítségével működtetik. Ám hogy ez a gyakorlat széles körben elterjedjen, annak több akadálya is van mások szerint: például hogy (mint azt a közelmúlt oly remekül illusztrálja) a kriptovaluták értéke nem annyira stabil és kiszámítható, hogy megtérülni látszódjon egy, az átálláshoz szükséges komolyabb befektetés. Azt a walesi farmer is elmondta, hogy a bevétele attól függ, hogy épp melyik napot nézi – amivel a valuta árfolyamának az ugrálására utalt.
Egy pénzügyi szakértő, Alex de Vries viszont ennél is érdekesebb érvet tesz hozzá a diskurzushoz: szerinte a bányászatra fordított energia, még ha megújuló forrásból is származik, lényegében elvész, hiszen nem más, társadalmilag elfogadottabb tevékenységre használják – például elektromos autók hajtására, vagy az otthonok fűtésére. Magyarán a kriptovaluta ebben az esetben is energiapazarlás, csak most épp zöld energiát pazarolunk vele. A társadalmi elfogadottsága pedig ennek a fizetőeszköznek hosszútávon sem túl rózsás a szakértő szerint, aminek az az oka, hogy erősen limitált a felhasználhatósága tényleges fizetőeszközként. A Bitcoin például másodpercenként 7 tranzakciót képes kezelni legfeljebb, míg a Visa 65 000-et. A másik probléma a gyorsan öregedő, leharcolódó bányászfelszerelés, amelyből ismételten csak környezetszennyező e-hulladék válik.
Ezekkel az érvekkel természetesen lehet valamelyest vitatkozni, a szóban forgó farmer például a felesleges energiát hasznosítja erre a célra, de talán nem is az a fontos, hogy ezek az állítások mennyire igazak, hanem hogy mennyire válhatnak elfogadottá. A Tesla is akkor kényszerült az említett lépés meghozatalára, amikor már a csapból is a Bitcoin környezetszennyezése folyt – amennyiben pedig egy ilyen érvrendszer elkezd lassan megjelenni, az negálhat minden (amúgy is elég langyos) erőfeszítést, ami a Bitcoin kizöldítésére irányult. Ekkor ugyanis más választás nem marad, csak a hasonló protokollok energia-hatékonyabbá tétele (amire az Ethereum 2.0 alkalmas is lesz, a BTC esetén azonban hasonló megoldás nem jön szóba) vagy a kriptovaluták lassú elsorvadása.
A BTC egyébként a héten ismét padlóra került, feltehetően amiatt, mert többen félreértették az FBI-bejelentését, és így úgy tűnhetett, hogy sikerült feltörni egy Bitcoin-tárcát – valójában azonban a tárcához a hányavetin kezelt jelszavak felhasználásával fértek hozzá. Tehát nem arról van szó, hogy kiderült a kriptovaluta biztonsági szempontból vett sérülékenysége. Ezután a BTC bezsákolhatott egy igazán jó hírt is, a kriptovaluta hivatalos fizetőeszköz lehet Salvadorban. Mindezek után a BTC visszatornázta magát 35 000 dollár fölé, jelenleg 35 553 dolláron jegyzik.