Három kulcsfontosságú tényezőt emelnek ki

Michael Walsh, a tanulmány vezető szerzője és az intézmény munkatársa szerint lényegében a modern, globalizált világ legnagyobb hiányosságait próbálják azonosítani, ahol a kórokozók gyorsabban terjednek emberről emberre. Azokon a területeken, ahol a leggyorsabb ütemű természetes élőhelyek pusztulása, az ott élő állatok rendkívül stresszesek, ezáltal egyrészt ők maguk is könnyebben megbetegednek, másrészt könnyebben továbbadják a kórokozókat, mivel

az érintkezés ember és állat között egyre gyakoribb lesz utóbbiak beszűkült élettere miatt.

Az elmúlt évtizedekben kialakult legsúlyosabb fertőző vírusok, köztük a HIV, az első SARS és az Ebola mind „zoonozis”, vagyis állatokból kerülnek az emberekbe. (Bizonyos esetekben nem vad-, hanem haszonállatokból.) A kedvezőtlen egészségügyi rendszerek a második kockázati tényezőt jelentik: azok a városok, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik egy újabb pandémia megjelenésének szempontjából, a repülőterekkel is világszerte szorosan összekapcsolódnak. "Célunk az volt, hogy azonosítsuk mindazon területeket, ahol az állatok és emberek legnagyobb arányban osztoznak közös élőhelyen”- mondja Walsh. Hozzáteszi: Ezeken a helyeken az emberek egyidejűleg nagyfokú nyomást gyakorolnak a vadon élő fajokra és környezetükre, ezzel fokozzák saját kitettségüket az új kórokozóknak, mivel közelebbi kapcsolatban állnak az élőlényekkel. Ennek eredményeként növekszik annak kockázata, hogy ezek az új kórokozók átterjedjenek az emberi populációkra.

Ha kevesebb világjárványt akarunk, vissza kell vennünk a húsfogyasztásból Amíg korábban évszázadonként volt három világjárvány, jelenleg minden évtizedre jut egy. Pedig a WHO, a FAO és az OIE már 2004-ben figyelmeztetett, hogy az állati fehérjék iránti fokozott kereslet a világjárványok egyik fő kockázati tényezője, és ha nem változtatunk étkezési szokásainkon, a jövőben egyre gyakrabban szembesülnünk kell hasonló pusztításokkal.

Egy másik, a biodiverzitásról és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló kormányközi tudománypolitikai platform nemrégiben készített jelentése arra figyelmeztet, hogy a COVID-19 megjelenését „teljes egészében emberi tevékenységek vezérelték”, és hogy az emlősökben, madarakban több százezer egyéb vírus található, amelyek szintén potenciálisan megfertőzhetik az embereket,

ha nem tesznek intézkedéseket a természet védelme és a fajok vándorlási lehetőségének korlátozása érdekében.

Néhányan ráadásul sokkal halálosabbak lehetnek, mint a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus. Cselekvés nélkül a jövőben a járványok gyakrabban megjelennek, sőt a szakértők már most is körülbelül nyolchavonta új fertőző betegséget azonosítanak az emberekben.

Az új tanulmány megállapítja, hogy Afrika és Ázsia egyes területei vannak a legnagyobb veszélyben, mind az emberek és az állatok közötti érintkezés, mind a többi tényező miatt: bár járványok jó egészségügyi infrastruktúrával rendelkező helyen is kialakulhatnak, de ez valószínűleg inkább olyan területeken fog megtörténni, ahol az egészségügy alulfinanszírozott. Walsh továbbá arra figyelmeztet, hogy

a szegényebb helyeken egy esetleges új betegség könnyebben terjedhet észrevétlenül egyik személyről a másikra,

mivel nincs mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás és nincsenek hatékony betegségmegfigyelési rendszerek, mint a gazdagabb országokban. Az olyan városok, mint az indiai Mumbai és a kínai Csengdu vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, mert ezek is fő utazási központok, így ha egy vírus megjelenik az emberekben - és nem észlelik időben -, az gyorsan átterjedhet a bolygó más részeire. Walsh szerint a világ kormányai felhasználhatják a jelenlegi tanulmányt a veszélyeztetett városok hiányosságainak pótlására az élőhelyek megőrzésével, az egészségügyi infrastruktúra javításával mind az emberek, mind a haszonállatok tartása esetén, valamint jobb betegségmegfigyelő rendszerek kifejlesztésével, amelyek szisztematikusan figyelemmel kísérhetik a kórokozókat (ideértve a repülőterek fokozott ellenőrzését is). A társadalomnak pedig megoldást kell találnia az állatok életterének újbóli bővítéséhez.

Ez is érdekelhet:

Újabb társadalmi egyenlőtlenségre világított rá a koronavírus-járvány

Kudarccal végződött az élő állatok fogyasztásának elhagyására indított kampány

Így hatott a koronavírus-járvány tavasszal a budapesti levegő minőségére

(Fotó: Pixabay)