A Metaverzum, amely a meta (görögül: valamin túl) és az univerzum szavakból áll össze olyan alternatív valóságot jelent, amelyre leginkább a tudományos-fantasztikus filmekben és regényekben megjelenő világok nyújthatnak példát, mivel egyelőre a valóságban még nem létezik teljesen kifejlett formájában. Ha láttuk például a Ready Player One című filmet, vagy a Mátrixot, akkor nagyjából sejthetjük, hogy miről van szó: egy olyan digitális platformról, amelyre rácsatlakozva a felhasználó egy, a valódi világnak megfelelő, ugyanolyan komplex, emberekkel benépesített, különböző szolgáltatásokat nyújtó helyre léphet be egy avatár formájában, ahol lehet dolgozni, kereskedni, kommunikálni, eseményeken részt venni.

Amely állandóan aktív és mindenki számára nyitott, vagyis valóban egy párhuzamos, vagy alternatív valóságot jelent a nem-digitális világ mellett. A Metaverzum kifejezés Neal Stephenson Snow Crash című cyberpunk regényéből származik, amely 1992-ben jelent meg és egy olyan világot festett le, amelyben a szétesett a kormányzás, a cégek vették át a hatalmat és az emberek egy gömb alakú, egyetlen főutcával rendelkező, félkész virtuális valóságba, a Fekete Napba menekülnek avatárok formájában. A főszereplő, Hiro Protagonist eredetileg pizzafutárként dolgozik és egy snow crash nevű drog, vagyis gyilkos vírus után kezd nyomozni. Ahogy ebből a rövid leírásból is kiderül, a regénybeli környezet nem egy ideális hely, sokkal inkább disztópia, mégis megragadta a fantáziáját sok Szilícium-völgyben élő mérnöknek és cégalapítónak, többek között az Amazon vezérigazgatójának, Jeff Bezosnak is, aki a mai digitális világról szóló pontos jövendölésnek tartja. A Vanity Fair magazin 2017-es interjújában Stephenson elmondta:

mikor a regény megszületett az internet, a World Wide Web még nagyon korai fázisában tartott, így az általa megálmodott jövőt egyáltalán nem előrejelzésnek szánta, csak egy szórakoztató, kitalált sci-fi világnak.

Mivel az akkoriban létező grafikus programok még távolról sem tudtak élethű arcokat előállítani, a VR sisakok és szemüvegek is messze voltak még a megjelenéstől, sőt, az emberek akkoriban okostelefont sem használtak (az író a könyv kéziratát például még a leghagyományosabb módon postázta el a kiadónak), ezért egy ilyen alternatív univerzum tényleg csak fantáziálásnak tűnhetett. Időközben azonban az információs technológia fejlődésének köszönhetően a digitális jelenlét mindent átszövő, alapvető tartozékává vált az életnek és ez közel sem csak az internet elterjedése miatt következett be. Kellett hozzá az infrastruktúrát biztosító eszközöket, hardvereket, szoftvereket megépítő mérnököknek, szolgáltatóknak, felhasználóknak, reklámcégeknek, kormányoknak, vagyis mindenkinek a hozzájárulása, amellyel kiépült a rendszer.

Az internet, amit ma használunk azonban nagyban különbözik a klasszikus Metaverzumtól. Az internet (pontosabban az internet elődje) eredetileg egyetemeken, kutatók munkája által jött létre, hogy a számítógépek közti üzenetküldést megoldják. Emiatt a felépítése kezdetben szabályozottan működött és most is ezen a korai mintán alapul: a javaslatokból kialakuló szabványok és protokollok határozzák meg a struktúráját. A Metaverzum azonban már erre a rendszerre fog épülni és minden valószínűség szerint az ebben érdekelt cégek mind ki akarják építeni a maguk verzióját, ezért kérdéses, hogy mennyire lesznek átjárhatóak ezek a világok és mennyire lehet egy egységes protokollt kialakítani bennük.

Márpedig valódi Metaverzumról csak akkor beszélhetünk, ha egy összefüggő teret alkotnak a részvilágok, ugyanolyan komplex struktúrával, mint a valódi világ. Matthew Ball, az Amazon korábbi igazgatója hosszú esszében részletezi, hogy hogyan is kellene kinézni egy ilyen alternatív valóságnak:

• állandó jellegű, vagyis akkor is létezik, amikor senki nem jelentkezik be éppen
• szinkronizált és élő: a felhasználók ugyanazt az eseményt látják, nem egy rögzített verziót
• bárki csatlakozhat bármikor
• működő gazdasággal rendelkezik, lehet adni-venni olyan dolgokat, amelynek valódi értéke van
• teljes élményt nyújt, a digitális és fizikai tér összekötésével
• teljes interoperabilitást nyújt a különféle platformok között
• sokan építik, nem egy központi szervezet

Egyre több olyan cég van, amely aktívan dolgozik a saját metaverzumának a létrehozásán. Olyan virtuális közösségi terek, amelyek már nem csak játékra, hanem szociális találkozókra is alkalmasak voltak, már régóta léteznek, ilyen például a Second Life, de vannak cégek, melyek a nagy felhasználói bázisú miatt előnyből indulnak, ha a résztvevők toborzásáról van szó. A Facebook például 2019-ben jelentette be a Horizont, amely egy olyan VR eszközökkel működő virtuális tér, ahol a résztvevők maguk építhetik fel az avatárjaikat. A 2017-es indulása óta rendkívül népszerűvé vált Fortnite is sokkal több már, mint egy többszereplős játékplatform, az élő események, csak itt megtartott koncertek, saját pénzneme, amely valódi bevételt hoz az Epic Gamesnek, mind a metaverzummá való alakulásának első lépései lehetnek.

De léteznek kevésbé ismert világok is, amelyek pályázhatnak a metaverzum szerepre.

Egyike ezeknek a 2015-ben megjelent Decentraland, amely egy decentralizált, az Ethereum kriptovalutára épülő, 3D univerzum, ahol a felhasználók találkozhatnak és kereskedhetnek egymással. Ezen a helyen a digitális tulajdon valódi értéket képvisel, a márkák hirdethetik és forgalmazhatják termékeiket, az alkotók árulhatják alkotásaikat (az NFT-kről itt írtunk korábban), és az emberek valódi munkát vállalhatnak. A Decentraland nemrég adott fel álláshirdetést, melyben a kaszinójának, a Tominoya Casinónak a személyzetébe keres jelentkezőket, akik napi négy óra munkáért cserébe havi 150 000 forintnak megfelelő DAI-t (kriptopénzt) kapnak.

Egy másik virtuális valóság világban pedig szó szerint az egész világot árulják.

Az Earth 2-ben felépítették a Föld 5,1 billió kockából álló térképét, amelyek a valódi helyszíneknek, országoknak felelnek meg. Ezeket a földterületeket valódi pénzért lehet megvásárolni, és egy belengetett fejlesztési terv szerint később építkezni lehet majd ezeken a helyszíneken. Az nem teljesen világos, hogy ez mennyiben éri meg a felhasználóknak, mivel a "játék" egyelőre tényleg csak annyiból áll, hogy virtuális földeket lehet venni, de az alkotói egy új Mátrixnak vagy Ready Player One-nak szánják a platformot.

Matthew Ball szerint a legesélyesebb egy valódi Metaverzum elindítására ezek közül az Epic Games, mivel ők Fortnite játéka már ma is igen közel áll ahhoz, amit alternatív valóságnak nevezhetnénk. A cég vezérigazgatója, Tim Sweeney három napja jelentette be, hogy az újonnan megszerzett, egymilliárd dolláros támogatásból, melyet a befektetők, elsősorban a Sony, adtak össze, már megépítheti a régóta tervezett Metaverzumát. A videojátékaikban használt Unreal Engine minősége szintén jó alapot adhat arra, hogy igazán valósághű karakterek bőrébe bújhassanak az alternatív valóság szereplői és ne zökkentse ki őket az élményből a kezdetleges avatárokra látványa, valamint a Metahuman Creatorral is egészen élethű digitális embereket lehet alkotni.

De még mindig hátra van a nagy kérdés: vajon ha egy cégnek sikerül széles felhasználóbázisú, sikeres alternatív valóságot teremteni, azt valóban Metaverzumnak lehet nevezni? Ahhoz, hogy a vizionizált jövőkép, az internet következő manifesztációja megvalósuljon, minden digitális platformnak együtt kell működnie és átjárhatóvá kell válnia, közös irányelvekkel és egységes szabályozással. Ezenkívül a működéséhez szükséges hardvereknek, a VR szemüvegeknek és egyéb eszközöknek is fejlődniük kell még, a kiszolgáló szerverek számítási kapacitásának növekedéséről nem is beszélve. Vagyis a valódi Ready Player One (vagy a Snow Crash) világára még várni kell, de a cégek már azon dolgoznak, hogy minél hamarabb eljöjjön az idejük.

(Fotó: Flickr/domenico vescio/ter-burg, GettyImages/gremlin)

További cikkek a témában:

Ez csak egy játék, a Mátrixban vagyunk – a tech CEO rejtélyes szavai a halála előtt A fiatal, tech szektorban ténykedő vállalkozónő, Erin Valenti tavalyi halála az összeesküvés-elméletek melegágyává vált. Ennek oka Valenti édesanyjához intézett utolsó szavai: „Ez csak egy játék, egy gondolatkísérlet, a Mátrixban vagyunk.” Valamint az, hogy a rendőrség nem jött rá arra, mi okozhatta a nő halálát. Legalábbis idén februárig.
Szerelembe esni a technológiával - a japán hologramfeleség története Nem beszél vissza. Nem érkezik későn haza. Mindig kedves. Mindig udvarias. Mindig a sarokban vár. Miért is nem házasodunk mindnyájan össze a technológiával?
Egy magyar cég olyan virtuális valóságot alkot, amilyet eddig csak sci-fikben láttunk A Hybriről egyszerre juthat eszünkbe a Black Mirror, a Szárnyas fejvadász 2049 vagy A nő.