Kína négy megapoliszában vezették be a digitális fizetőeszközt, Sencsen, Szucsou, Hsziungan régió és Csengtu lakói számára tették elérhetővé, miután a tavaly októberben indult első, sencseni próbán jól szerepelt. Ezen kívül a főváros, Peking is indított egy tesztprogramot, ahol a 2022-es olimpián való digitális fizetés hipotetikus koncepcióját vizsgálják. A résztvevőket sorsolás útján választották ki, melyre többek között az országban rendkívül népszerű közösségi média appon, a WeChaten lehetett jelentkezni, majd a nyertesek kaptak egy digitális pénztárcát, benne 200 jüannal (9300 forint), melyet a digitális fizetéseknél megszokott módon, egy QR kód beolvasásával lehet elkölteni a boltokban. A pénzt egyelőre csak egy kis számú tesztcsoport között osztották szét, és elemzők szerint még sok évig eltarthat, mire egy olyan hatalmas országban, mint az 1,4 milliárd lakosságú Kína, sikerül egy mindenki számára használható állami digitális fizetőeszközt széleskörűen bevezetni.

Kína elkezdte az áttérést a digitális pénzre Elemzők szerint a Facebook Libra projektje és a COVID járvány indította be a kínai jegybankot.

Míg a kisebb európai országokban rövidebb idő is elég ahhoz, hogy lefutassanak egy-egy tesztprogramot, vagy bevezessenek egy új pénzfajtát, addig egy nagyobb állam számára ez nehezebben megy, Kínában például tíz évbe telt, 1999-től 2020-ig, hogy átváltsanak a renmibi, vagyis a "népi fizetőeszköz" (aminek a jüan az egysége) negyedik kiadásáról a ma is használatos ötödikre. Az állami elektronikus pénz viszont abban a tekintetben könnyebben tud működni az ázsiai országban, mint bárhol máshol, hogy ott már ma is rengetegen használják a digitális és mobilos fizetés különböző formáit

2019-ben a lakosság 60%-a élt a mobilos fizetés lehetőségével, és az összes elektronikus fizetés 22%-a érkezett mobilos átutalás formájában.

A digitális jüan és általában az állami elektronikus pénzek megítélése viszont megosztó lehet egy szempontból: ha ez a fizetési forma teljes egészében leváltaná a jövőben a készpénzes verziót, az azt jelentené, hogy a kormányok minden egyes tranzakciót monitorozhatnának, minden elköltött jüanról, e-kronáról (ez a svéd e-pénz neve) vagy digitális euróról tudnának. Ez pedig ellentétben áll a kriptovaluták, különösen a Bitcoin eredeti céljával, amit azért hozott létre feltalálója, Satoshi Nakamoto (bárki rejtőzzön is az álnév mögött), hogy megteremtse a peer-to-peer átutalás bankoktól független formáját.

Vagyis tulajdonképpen pénzügyi forradalomnak indult, hogy az emberek kivonhassák magukat a központosított ellenőrzés alól.

Ez az anonimitás viszont lehetőséget ad a pénzügyi csalásokra, az adózás elkerülésére, a pénzmosásra, ezért a hatóságok szemében szálkát jelenthet. Bár van olyan ország is, például Ciprus vagy Málta, ahol kifejezetten előnyös Bitcoinnal vagy más kriptovalutákkal kereskedni, mivel az ezekből származó jövedelemre adókedvezmények vonatkoznak, de Kínában ezzel ellentétes a helyzet: a kriptovalutákat üldözik 2017 óta, mikor tiltást adtak ki az ICO-ra (Initial Coin Offerings), vagyis egy-egy cég által kibocsátott virtuális valuták projektjeire, bár Bitcoint birtokolni nem illegális az országban. A kriptovalutákat működtető blokklánc technológiát viszont átvette és aktívan fejleszti a kormány, noha a digitális jüan nem ezzel működik a legnagyobb nemzeti bank, a People's Bank of China nyilatkozata szerint.

Hamburgert, vonatjegyet, űrutazást is vehetünk már kriptopénzekkel, de mik azok? Röviden áttekintjük, hogy mik is azok a kriptopénzek és hogy hol fizethetünk már ezekkel az eszközökkel.

A blokklánc alapú technológiának egyébként is megvan az a hátránya, hogy az ezen keresztül intézett átutalásokat nem lehet érvényteleníteni, ha egy blokk már bekerült a rendszerbe, az már ott is marad, vagyis ha egy tranzakció valamilyen hiba folytán rosszul jön létre, ami előfordul a hétköznapi életben, akkor azt nem lehet úgy kijavítani, mint egy banki átutalás esetében. A felhasználók szemszögéből nézve az elektronikus állami pénz pont úgy működik, mint a többi digitális fizetési mód, például az Alipay vagy a WeChat Pay, legalábbis a NewYork Timesnak nyilatkozó lakosok, akik elsőként próbálhatták ki a rendszert, erről számoltak be.

Egy dolgot hiányoltak csak, hogy a pénzt egyelőre nem lehet az ismerősök számára átutalni, csak a digitális pénztárca eredeti tulajdonosa költheti el.

Nem Kína az első ország, ahol a nemzeti digitális pénzzel próbálkoznak, Tunéziában már 2016-ban tervezték az elindítását, Szenegálban be is vezették, szintén 2016-ban, de rövid életű volt a pályafutása, miután a központi bank hamar elhatárolta magát tőle. A 2013-ban hatalmas gazdasági kátyúba került Venezuela is az állami kriptóval, a Petróval igyekezett megoldani pénzügyi problémáit 2018-ban, csakhogy ennek az árfolyamát az ország olajtartalékaihoz kötötték, aminek sokan megkérdőjelezték még a létezését is, valamint a kormányban sem bíztak elegen, így, hiába tette Nicolás Maduro elnök kötelezővé a Petro használatát a hivatalos ügyintézések, például az útlevél igénylések esetében, a pénznem mégis megbukott.

Kína így most egyfajta kísérleti nyúlként szolgálhat a világ többi része számára, hogy kiderüljön, mennyire működőképes az állam által kiadott elektronikus fizetőeszköz egy kicsit jobban szervezett formában és milyen előnyöket jelent a használata a bankok és a kormány, esetleg a lakosok szempontjából. Bár az már a Svédországban lefolytatott tesztekből is kiderült, hogy a készpénz adta függetlenséget és a pénzügyi magánélet önállóságát a digitális pénzek nem tudják biztosítani, mivel ezeknek a mozgását egy főkönyvben számon kell tartani. Svédország ennek ellenére 2022-ig meghosszabbította az e-krona próbáját és nemsokára már valódi felhasználók számára is elérhetővé teheti az elektronikus pénzt, Norvégiával és Finnországgal együtt pedig a legjobb úton van afelé, hogy nem is olyan sokára készpénzmentes országgá válhasson.

(Fotó: GettyImages, Wikimedia Commons, Flickr/marco_verch/CC BY 2.0)

További cikkek a témában:

Elindult a digitális euro kísérlete Jó ideje már, hogy időről időre felreppen a pletyka az Európai Unió digitális pénzének megérkeztéről, nem meglepő tehát, hogy az Európai Központi Bank (EKB) október elején bejelentette, hogy féléves kísérletbe kezd a digitális euró bevezetésével kapcsolatban.
Butch Cassidy ma egy észak-koreai hekker lenne, aki bankok helyett bitcoin-tárcákat fosztogatna A kriptovaluta-lopás egyre nagyobb üzlet, ami ellen egyelőre a hatóságok sem tudnak hatékonyan fellépni. Észak-Koreának már komplett hekkercsapata van, akik millió dolláros nagyságrendben lopják a bitcoint, ezzel pedig az országra kivetett szankciók hatékonysága is megkérdőjeleződik.
Feleslegessé kell tenni a bitcoin-t ahhoz, hogy kinyírhassuk Ha olyan nagyszerűek a kriptovaluták, miért nem használjuk őket szélesebb körben? Vajon a kormányok lesznek azok, akik örökre lekapcsolják majd? Így látják a pénz jövőjét a legnagyobb kriptovaluta-guruk.