Így az útszakasz negyven háztartás energiaellátását biztosíthatja. Fejlesztői szerint az út egyik nagy előnye, hogy a máshová telepített napelemekkel ellentétben ez nem foglal külön helyet. Az Utrecht tartományban, Maartensdijk kisvárosban átadott háromszázharminc méteres útszakasz a világ leghosszabb napelemes kerékpárútja. (Hollandiának nem ez az első innovációja e tekintetben, korábban itt a Rakétán is írtunk már például arról, hogy Utrechtben az elektromos autók töltik a hálózatot, amikor parkolnak.)

Konténerbe szerelt, napelemes sótalanítók oldhatják meg közel félmillió ember vízigényét Egy konténer óránként 3500-7000 liter édesvizet tud előállítani, a sótalanítás pedig teljes egészében napelemekből nyert energiával történik.

A The Washington Post cikke szerint az efféle technológiának különösen nagy a létjogosultsága mindazon vidékeken, ahol bár szükség lenne a napenergia hasznosítására, helyszűkében azonban ez nehezen kivitelezhető. Hollandia pedig pont ilyen. Arne Schaddelee tartományi tisztviselő szavait pedig már az AP News idézi, aki szerint az ország célja, hogy

2040-re száz százalékban alternatív erőforrásokból nyerjen energiát.

Ezért minden lehetőséget megragadnak a fejlesztésre, így a mostani innovatív kerékpárút is próbálkozásaik részét képezi. Hozzátette: mivel a tartomány rendkívül zsúfolt, vagyis nincs elegendő hely napelemek létesítésére, alternatív megoldásokban kell gondolkodniuk. Például abban, hogy hogyan használhatnák az utakat energiatermelésre.

Ami a számokat illeti, a kísérleti útszakasz kivitelezése 1,3 millió euróba került, ami meglehetősen költséges beruházásnak számít, ám, ha beválik, és a jövőben tömegesen építhetnek majd hasonló utakat, akkor a hasonló projektek idővel kevesebb anyagi ráfordítást igényelnek.

Hollandia az utakon kívül az azokhoz kapcsolódó egyéb területeket is használja napenergia hasznosítására, így például a hidak oldalát, az utak mentén lévő zajvédő falakat. Arról szintén a Techexplore cikke ír, hogy az országban mostanáig hat hasonló, rövidebb kísérleti útszakaszt avattak, ám nem mindegyik bizonyult sikersztorinak. Az egyiket például már le is zárták az útburkolat hibái miatt. Pedig a becslések szerint Hollandia körülbelül száznegyvenezer kilométeres úthálózatának húsz százalékát napenergia hasznosítására fordíthatnák.

Szingapúrba telepítették a világ egyik legnagyobb úszó napelemfarmját A 2021. július tizennegyedikén átadott objektum mérete negyvenöt futballpályának felel meg, és annyi energiát termel, amennyi elegendő öt délkelet-ázsiai városállam szennyvízkezelőjének ellátására.

Sokan azonban kételkednek a napelemes kerékpárutak sikerében. Az egyik ellenük szóló érv a könnyű bepiszkolódás, illetve a burkolat sérülékenysége, ami ez esetben nehezebben is javítható, mivel egy esetleg korrigálás következtében oda lenne az átlátszóság, és vele együtt a hatékonyabb az áramtermelés is. Ebből a szempontból sokak szerint praktikusabbak a tetőre szerelt napelemek. A biciklisek továbbá attól is tartanak, ha a drága napelemes bicikliutak építésére helyeződik a hangsúly, akkor a hagyományos kerékpárutakat elhanyagolják, ami idővel minden kerékpárosnak fejfájást okoz majd.

(Fotó: AP News)

További cikkek a témában:

Egy lengyel cég elindította a világ első perovszkit-kristályos napelemgyárát A lengyel startupnál a perovszkit-kristály réteget tintasugaras nyomtatási technológiával viszik fel az alaplemezre.

A Huawei mérnökei készítettek egy önvezető biciklit A robotkerékpár felismeri a közlekedési lámpákat és a körülötte levő objektumokat is, az egyensúlya pedig olyan, hogy egy korlát tetején is képes megállni.

Térképre tették Budapest bringaboltjait A Magyar Kerékpárosklub interaktív térképe igazi hiánypótló munka.