Sunita Williams és Barry Wilmore 2024. június 5-én indultak a Boeing Starliner űrhajójával a Nemzetközi Űrállomásra, ahová június 6-án érkeztek meg. A Boeing űrkapszulájának első emberes missziója a vártnál is eseménydúsabbra sikerült: a Starlinernek már 2019-ben kezdődő legénység nélküli tesztjei sem mentek zökkenőmentesen, majd az első olyan tesztjének indítását, aminek során legénységet is szállított volna 2024 májusában lefújták egy szelephiba miatt, és a június elsejei második indítási kísérletet is meg kellett szakítani egy számítógépes meghibásodás miatt.

Az űrhajósok végül eljutottak az ISS-re, de jelentős izgalmak közepette, a Starlinernek ugyanis annak ellenére adták meg a zöld utat, hogy már az indítóálláson héliumszivárgást detektáltak a kapszulán, ami később fokozódott: út közben az űrhajó több pontján észlelték a hélium szivárgását és néhány hajtómű is leállt a dokkolás alatt. Az asztronauták biztonsága érdekében a NASA úgy döntött, hogy a kapszulát legénység nélkül hozzák vissza a Földre - a Starliner végül különösebb probléma nélkül, szeptember 7-én ért földet White Sandsben. A kapszula üresen való visszatérése viszont azt eredményezte, hogy a két legénységi tag az űrállomáson “rekedt”, és az egy hetes misszió hosszú hónapokra nyúlt. Február 6-án lesz nyolc hónapja, hogy Williams és Wilmore az ISS fedélzetén élnek, és Williams meg is osztott néhány részletet azzal kapcsolatban, milyen érzés ennyi ideig mikrogravitációs környezetben létezni.

Az űrhajós egykori iskolájának, a massachusettsi Needham Középiskolának tanulóival beszélgetett néhány nappal ezelőtt, és beszámolója közben elárulta a diákoknak, már arra sem emlékszik pontosan, milyen érzés járni. “Olyan dolgokat tudsz csinálni, mint egy tornász, mindenféle erőfeszítés és gyakorlás nélkül, és ez meglehetősen szórakoztató.” - mondta Williams, miközben a levegőben bukfencezett - “Lényegében átrepülsz a laboratóriumon.

Őszintén, annyira régóta vagyok itt fenn, hogy meg kell próbálnom visszaemlékezni arra, hogyan kell járni. Nem jártam, nem ültem le, nem feküdtem le, mivel itt ezt nem kell.”

Az még kérdéses, hogy az asztronauták végül mikor térhetnek vissza a Földre, az időpontot egyelőre nem tűzték ki, de az már tavaly szeptemberben, a Starliner hazatérésekor kiderült, hogy a SpaceX fogja visszahozni őket. Az űrhajósok mindenesetre addig sem tétlenkednek, segítenek az ISS körüli teendőkben, tudományos munkákat végeznek és űrsétákat tesznek az űrállomást elhagyva. Sunita Williams, Barry Wilmore-ral együtt január 30-án második alkalommal indult űrsétára, hogy mintákat gyűjtsenek az egyik modul külsejéről, valamint eltávolítsanak egy feleslegessé vált rádiókommunikációs egységet - az 5 és fél órás sétával együtt Williams összesen 62 órára és 6 perce növelte az űrállomáson kívül töltött idejének hosszát, ezzel a női űrhajósok között rekordot döntött, megelőzve az előző csúcstartót, Peggy Whitsont, akinek űrsétával töltött összideje 60 óra és 21 perc volt.

A leghosszabb idő egyébként, amit valaki egyhuzamban az ISS-en töltött, 354 nap, 14 óra és 56 perc volt, ennyi ideig volt a NASA asztronautája, Mark Vande Hei és a Roszkoszmosz űrhajósa, Pjotr Dubrov az állomáson 2021-ben és 2022-ben. Vande Hei visszatérése után úgy nyilatkozott, hogy leszámítva kisebb fizikai kényelmetlenséget és fájdalmakat, meglepően gyorsan tudott adaptálódni a földi körülményekhez, és annak ellenére, hogy szerette volna “furcsának érezni”, hogy újra a Földön lehet, rendkívül gyorsan hozzászokott újra az itteni élethez.

(Fotó: NASA)