Már zajlik a mesterségesintelligencia-vezérlésű vadászgépek kiképzése
2021 / 03 / 24 / Perei Dóra
Már zajlik a mesterségesintelligencia-vezérlésű vadászgépek kiképzése
Az USA Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) az elmúlt hónapban ismét virtuális közelharc-versenyt (AlphaDogfight) rendezett F-16-os sugárhajtású vadászrepülőgépek között. Csakhogy, amíg tavaly ember által vezérelt gépek csaptak össze, addig most mindhárom gépet algoritmusok irányították.

Az algoritmusok megtanulták, hogyan kell lereagálni és végrehajtani a légi manővereket, részben a legkorszerűbb MI-technikán keresztül, melyhez a szakemberek legalább ezerféle tesztet végeztek, hogy meglássák, melyik megközelítés működik legjobban. Az ütközetből többek között kiderült, hogyan irányíthatja majd a mesterséges intelligencia a jövőbeni vadászgépeket, valamint milyen kihívásai lehetnek a technológia bevezetésének. Tavaly márciusban a DARPA fejlesztőket toborzott olyan mesterséges intelligencia alapú rendszerek kifejlesztésére, amelyek az emberi képességeket túlszárnyalva képesek irányítani a vadászrepülőgépeket a légi harci helyzetekben. Ezen felül a technológia lehetővé teszi a repülőgépek csoportokba rendeződését oly módon, hogy az idővel megváltoztathatja a légi harcok dinamikáját. Chris Gentile, az amerikai légierő egykori vadászpilótája, az EpiSci programmenedzsere, aki katonai vállalkozóként vesz részt az új technológia fejlesztésében a Wired-nek beszélt arról, hogy szerinte egy napon a pilóták nem egymást, hanem a mesterséges intelligenciát utasítják a terep feltérképezésére,

az ellenséggel szembeni elővigyázatosságra, és így voltaképp annak mondják majd, hogy "Fedezz!"

Hozzátettek: a tavalyi gyakorlattal - amiről egyébként itt a Rakétán is írtunk - szemben itt már lehetőségük adódik a vadászgépek csoportos bevetésére.

Azért még várjunk a pezsgőbontással

A mesterséges intelligencia alkalmazása ugyanis számos kérdést felvet többek között azzal kapcsolatban, hogy vajon a technológia milyen mértékben valósítható meg az amerikai légierőnél. Elvégre a pilótáknak száz százalékos bizalmat kellene szavazniuk, és voltaképp az algoritmus 'kezébe' adni életüket, ami eléggé hazárdjátéknak tűnik, egyrészt, mert az emberi pilóták hónapokig tanulják a különféle manővereket és a harci helyzetben alkalmazandó protokollt, másrészt, ha tegyük fel egyszerre több gépet küldenek bevetésre, és

a küldetés alatt valamelyik meghibásodik, az mindenki számára katasztrofális következményekkel járhat.

Dan Javorsek, projektfelelős, a DARPA programmenedzsere szerint azonban a technológia sosem lesz független az emberi beavatkozástól, méghozzá nem csupán a lehetséges technikai hibafaktorok, de jogi, erkölcsi, etikai okok miatt sem. Javorsek úgy látja, hogy az efféle légi ütközetek manapság egyébként is elég ritkák, ám az MI-programok kiképzéséhez, valamint az algoritmus és az emberi munka összehangolására tökéletesen megfelelnek. A DARPA tervei szerint a leghatékonyabbnak bizonyuló algoritmusokat 2023 végén tesztelik majd valódi repülőgépeken.

Tavaly kétszer is a mesterséges intelligencia mentette meg a vadászpilótákat Két vadászpilóta is eszméletét vesztette tavaly repülés közben, és ha nincs a gépbe épített mesterséges intelligencia, biztosan meghalnak.

Missy Cummings, a Duke Egyetem professzora, egykori vadászpilóta, aki jelenleg automatizált rendszereket tanulmányoz, meglehetősen szkeptikus a fejlesztésekkel kapcsolatban, és óvatosságra inti a Pentagont. A professzor nem tartja szükségesnek a mesterséges intelligencia alkalmazását a közelharcok során, merthogy szerinte a gépek irányítása egyszerűbb a már kialakult, manuális módszerekkel. Hozzáteszi: szerinte a Pentagon túlságosan sietteti a dolgokat, a hamar munka pedig ritkán jó, így az esetleges hibák tovább rombolhatják a pilóták technológiába vetett hitét.

A változás mégis elkerülhetetlennek tűnik

2024-ben ugyanis a valóságban is összecsaphat egymással a mesterséges intelligencia és az emberi pilóta által vezetett vadászgép – legalábbis ezt nyilatkozta Mark Esper, az Egyesült Államok egykori védelmi minisztere egy tavalyi belsős rendezvényen. A volt miniszter rendkívül mesélt arról az összecsapásról, melyben

az emberi pilóta alulmaradt az algoritmus által irányított vadászgép szimulációs bajnokságán.

Az AlphaDogfight nevű szimulációban a marylandi Heron Systems technológiája vitte el az aranyérmet a nyolc versenyző modell közül. A tesztsorozat harmadik napján a Heron AI rendszere legyőzte az F–16-ossal repülő profi pilótát a szakértők szerint elsősorban azért, mert a gépi intelligencia változatos manőverekkel megzavarta a pilótát. A fent említett Dan Javorsek, aki egyébként maga is tapasztalt pilóta úgy kommentálta az eseményt, hogy az efféle manőverek meghaladják az emberi pilóták képességeit. A versenyről még aznap a DARPA nyilvánosságra hozott egy mintegy ötórás felvételt, melyben szakkommentátorok elemezték a mesterséges intelligencia viselkedését, valamint a manővereket. Akinek nincs ideje/kapacitása végigülni, tekerje a videót négy óra negyven perchez.

Bár az algoritmusok nagyszerűsége egyelőre csak a szimulációs gyakorlatokban mutatkozik meg, Esper szerint azok néhány év múlva a valóságban is megmérkőzhetnek a hús-vér vadászpilótákkal. Ezek a szimulációk 2024-ben egy valós versenyben érik majd el a tetőpontjukat, amelyben viszont már taktikai repülőgépek komplett arzenálja szerepelhet. Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy az ex-védelmi miniszter sem ment el szó nélkül az emberi tényező fontossága mellett, és hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciára maximum kiegészítőként és ne helyettesítőként tekintsünk, amivel időt és erőforrásokat takaríthatunk meg.

A gépek karbantartásánál is hasznát vehetik a mesterséges intelligenciának

A kaliforniai C3.ai nevű vállalat 2017-ben szerződött az amerikai hadsereggel, hogy olyan, mesterséges intelligencián alapuló rendszerrel segítse annak működését, ami jelzi a karbantartás esedékességét az egyes gépeknél. A szervezet eszközparkjának technológiai felkészültségéért felelős egységével (Rapid Sustainment Office, RSO) kötött egyezmény másik része egy, a pilótákat célzó adattudományi képzés is. Ed Abbo, a C3.ai elnöke és műszaki igazgatója egy interjú kapcsán beszélt róla, hogy az így képzett szakemberek az új rendszereken végzett prediktív analízis révén használják majd a platformot. Hozzátette:

a technológia és a képzés együttese lehetővé teszi az önellátó légierő létrejöttét.

A platform a mesterséges intelligencia több típusával dolgozik, mialatt - különféle módokon - feldolgozza a betáplált adatokat, melyek alapján végül kikalkulálja, hogy a gépeknek mikor és milyen típusú karbantartás kell. A rendszert első körben a régi típusú repülőgépeknél alkalmaznák, amihez a többek között kézzel írott feljegyzések tömegét táplálták be a cég természetes nyelveket feldolgozó algoritmusába. A modern gépekhez, mint például az F-35 Joint Strike Fighter Lightning II vadászbombázó, a vállalat különböző gépi tanulási módszereket fejlesztett, melyek egyaránt képesek a telemetrikus és szenzoros adatok feldolgozására. Abbo szerint a platform rendkívül rugalmas, ezáltal a strukturált és nem strukturált adatfeldolgozás sem jelent neki problémát.

Így fest egy vadászgép, miután telibe kapott pár elektromos vezetéket A Rafele szárnya késként vágott át néhány vezetéket, de a gép sem jött ki jól az incidensből – képen mutatjuk a gép és a kábel találkozásának az eredményét.

Az Egyesült Államokban egyébként a légierőn kívül mások is alkalmazzák ezt a technológiát. A kereskedelmi fejlesztéseket a védelmi rendszerbe integráló Defence Innovation Unit is a C3.ai platformja általi költség- és időmegtakarítást emelte ki januári éves jelentésében, az ország védelmi minisztériuma pedig a helikopterek prediktív karbantartási programján dolgozik. Ezt korábban a kaliforniai cég topmenedzsere is megerősítette. Amennyiben az új eljárást a testület minden légi járművére vonatkozóan bevezetnék, az a védelmi minisztériumnak évi ötmilliárd dollár megtakarítást jelentene a C3.ai becslése szerint.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Levegőbe emelkedett a Boeing pilóta nélküli harci gépe A Loyal Wingmant pilóta helyett a mesterséges intelligencia irányítja, és képes kötelékben repülni a hagyományos gépekkel.

Magyarok készítettek "légitaxit" az amerikai légierő kommandósainak Habár talán kissé esetlenül fest, az eszköz sikeres repülési tesztet hajtott végre augusztus 20-án. Viszont nem biztos, hogy kizárólag a kommandósok játékszere lesz végül. Mindenesetre egy magyar csapat fejleszti.

Robotkutyák védték az amerikai légierő egyik bázisát Egyelőre csak hadgyakorlaton, de ha a Ghost Robotics robotjai beválnak, akkor a jövőben egyre több feladatot kaphatnak.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.