Már zajlik a mesterségesintelligencia-vezérlésű vadászgépek kiképzése

2021 / 03 / 24 / Perei Dóra
Már zajlik a mesterségesintelligencia-vezérlésű vadászgépek kiképzése
Az USA Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) az elmúlt hónapban ismét virtuális közelharc-versenyt (AlphaDogfight) rendezett F-16-os sugárhajtású vadászrepülőgépek között. Csakhogy, amíg tavaly ember által vezérelt gépek csaptak össze, addig most mindhárom gépet algoritmusok irányították.

Az algoritmusok megtanulták, hogyan kell lereagálni és végrehajtani a légi manővereket, részben a legkorszerűbb MI-technikán keresztül, melyhez a szakemberek legalább ezerféle tesztet végeztek, hogy meglássák, melyik megközelítés működik legjobban. Az ütközetből többek között kiderült, hogyan irányíthatja majd a mesterséges intelligencia a jövőbeni vadászgépeket, valamint milyen kihívásai lehetnek a technológia bevezetésének. Tavaly márciusban a DARPA fejlesztőket toborzott olyan mesterséges intelligencia alapú rendszerek kifejlesztésére, amelyek az emberi képességeket túlszárnyalva képesek irányítani a vadászrepülőgépeket a légi harci helyzetekben. Ezen felül a technológia lehetővé teszi a repülőgépek csoportokba rendeződését oly módon, hogy az idővel megváltoztathatja a légi harcok dinamikáját. Chris Gentile, az amerikai légierő egykori vadászpilótája, az EpiSci programmenedzsere, aki katonai vállalkozóként vesz részt az új technológia fejlesztésében a Wired-nek beszélt arról, hogy szerinte egy napon a pilóták nem egymást, hanem a mesterséges intelligenciát utasítják a terep feltérképezésére,

az ellenséggel szembeni elővigyázatosságra, és így voltaképp annak mondják majd, hogy "Fedezz!"

Hozzátettek: a tavalyi gyakorlattal - amiről egyébként itt a Rakétán is írtunk - szemben itt már lehetőségük adódik a vadászgépek csoportos bevetésére.

Azért még várjunk a pezsgőbontással

A mesterséges intelligencia alkalmazása ugyanis számos kérdést felvet többek között azzal kapcsolatban, hogy vajon a technológia milyen mértékben valósítható meg az amerikai légierőnél. Elvégre a pilótáknak száz százalékos bizalmat kellene szavazniuk, és voltaképp az algoritmus 'kezébe' adni életüket, ami eléggé hazárdjátéknak tűnik, egyrészt, mert az emberi pilóták hónapokig tanulják a különféle manővereket és a harci helyzetben alkalmazandó protokollt, másrészt, ha tegyük fel egyszerre több gépet küldenek bevetésre, és

a küldetés alatt valamelyik meghibásodik, az mindenki számára katasztrofális következményekkel járhat.

Dan Javorsek, projektfelelős, a DARPA programmenedzsere szerint azonban a technológia sosem lesz független az emberi beavatkozástól, méghozzá nem csupán a lehetséges technikai hibafaktorok, de jogi, erkölcsi, etikai okok miatt sem. Javorsek úgy látja, hogy az efféle légi ütközetek manapság egyébként is elég ritkák, ám az MI-programok kiképzéséhez, valamint az algoritmus és az emberi munka összehangolására tökéletesen megfelelnek. A DARPA tervei szerint a leghatékonyabbnak bizonyuló algoritmusokat 2023 végén tesztelik majd valódi repülőgépeken.

Tavaly kétszer is a mesterséges intelligencia mentette meg a vadászpilótákat Két vadászpilóta is eszméletét vesztette tavaly repülés közben, és ha nincs a gépbe épített mesterséges intelligencia, biztosan meghalnak.

Missy Cummings, a Duke Egyetem professzora, egykori vadászpilóta, aki jelenleg automatizált rendszereket tanulmányoz, meglehetősen szkeptikus a fejlesztésekkel kapcsolatban, és óvatosságra inti a Pentagont. A professzor nem tartja szükségesnek a mesterséges intelligencia alkalmazását a közelharcok során, merthogy szerinte a gépek irányítása egyszerűbb a már kialakult, manuális módszerekkel. Hozzáteszi: szerinte a Pentagon túlságosan sietteti a dolgokat, a hamar munka pedig ritkán jó, így az esetleges hibák tovább rombolhatják a pilóták technológiába vetett hitét.

A változás mégis elkerülhetetlennek tűnik

2024-ben ugyanis a valóságban is összecsaphat egymással a mesterséges intelligencia és az emberi pilóta által vezetett vadászgép – legalábbis ezt nyilatkozta Mark Esper, az Egyesült Államok egykori védelmi minisztere egy tavalyi belsős rendezvényen. A volt miniszter rendkívül mesélt arról az összecsapásról, melyben

az emberi pilóta alulmaradt az algoritmus által irányított vadászgép szimulációs bajnokságán.

Az AlphaDogfight nevű szimulációban a marylandi Heron Systems technológiája vitte el az aranyérmet a nyolc versenyző modell közül. A tesztsorozat harmadik napján a Heron AI rendszere legyőzte az F–16-ossal repülő profi pilótát a szakértők szerint elsősorban azért, mert a gépi intelligencia változatos manőverekkel megzavarta a pilótát. A fent említett Dan Javorsek, aki egyébként maga is tapasztalt pilóta úgy kommentálta az eseményt, hogy az efféle manőverek meghaladják az emberi pilóták képességeit. A versenyről még aznap a DARPA nyilvánosságra hozott egy mintegy ötórás felvételt, melyben szakkommentátorok elemezték a mesterséges intelligencia viselkedését, valamint a manővereket. Akinek nincs ideje/kapacitása végigülni, tekerje a videót négy óra negyven perchez.

Bár az algoritmusok nagyszerűsége egyelőre csak a szimulációs gyakorlatokban mutatkozik meg, Esper szerint azok néhány év múlva a valóságban is megmérkőzhetnek a hús-vér vadászpilótákkal. Ezek a szimulációk 2024-ben egy valós versenyben érik majd el a tetőpontjukat, amelyben viszont már taktikai repülőgépek komplett arzenálja szerepelhet. Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy az ex-védelmi miniszter sem ment el szó nélkül az emberi tényező fontossága mellett, és hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciára maximum kiegészítőként és ne helyettesítőként tekintsünk, amivel időt és erőforrásokat takaríthatunk meg.

A gépek karbantartásánál is hasznát vehetik a mesterséges intelligenciának

A kaliforniai C3.ai nevű vállalat 2017-ben szerződött az amerikai hadsereggel, hogy olyan, mesterséges intelligencián alapuló rendszerrel segítse annak működését, ami jelzi a karbantartás esedékességét az egyes gépeknél. A szervezet eszközparkjának technológiai felkészültségéért felelős egységével (Rapid Sustainment Office, RSO) kötött egyezmény másik része egy, a pilótákat célzó adattudományi képzés is. Ed Abbo, a C3.ai elnöke és műszaki igazgatója egy interjú kapcsán beszélt róla, hogy az így képzett szakemberek az új rendszereken végzett prediktív analízis révén használják majd a platformot. Hozzátette:

a technológia és a képzés együttese lehetővé teszi az önellátó légierő létrejöttét.

A platform a mesterséges intelligencia több típusával dolgozik, mialatt - különféle módokon - feldolgozza a betáplált adatokat, melyek alapján végül kikalkulálja, hogy a gépeknek mikor és milyen típusú karbantartás kell. A rendszert első körben a régi típusú repülőgépeknél alkalmaznák, amihez a többek között kézzel írott feljegyzések tömegét táplálták be a cég természetes nyelveket feldolgozó algoritmusába. A modern gépekhez, mint például az F-35 Joint Strike Fighter Lightning II vadászbombázó, a vállalat különböző gépi tanulási módszereket fejlesztett, melyek egyaránt képesek a telemetrikus és szenzoros adatok feldolgozására. Abbo szerint a platform rendkívül rugalmas, ezáltal a strukturált és nem strukturált adatfeldolgozás sem jelent neki problémát.

Így fest egy vadászgép, miután telibe kapott pár elektromos vezetéket A Rafele szárnya késként vágott át néhány vezetéket, de a gép sem jött ki jól az incidensből – képen mutatjuk a gép és a kábel találkozásának az eredményét.

Az Egyesült Államokban egyébként a légierőn kívül mások is alkalmazzák ezt a technológiát. A kereskedelmi fejlesztéseket a védelmi rendszerbe integráló Defence Innovation Unit is a C3.ai platformja általi költség- és időmegtakarítást emelte ki januári éves jelentésében, az ország védelmi minisztériuma pedig a helikopterek prediktív karbantartási programján dolgozik. Ezt korábban a kaliforniai cég topmenedzsere is megerősítette. Amennyiben az új eljárást a testület minden légi járművére vonatkozóan bevezetnék, az a védelmi minisztériumnak évi ötmilliárd dollár megtakarítást jelentene a C3.ai becslése szerint.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Levegőbe emelkedett a Boeing pilóta nélküli harci gépe A Loyal Wingmant pilóta helyett a mesterséges intelligencia irányítja, és képes kötelékben repülni a hagyományos gépekkel.

Magyarok készítettek "légitaxit" az amerikai légierő kommandósainak Habár talán kissé esetlenül fest, az eszköz sikeres repülési tesztet hajtott végre augusztus 20-án. Viszont nem biztos, hogy kizárólag a kommandósok játékszere lesz végül. Mindenesetre egy magyar csapat fejleszti.

Robotkutyák védték az amerikai légierő egyik bázisát Egyelőre csak hadgyakorlaton, de ha a Ghost Robotics robotjai beválnak, akkor a jövőben egyre több feladatot kaphatnak.


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Az Intel olyan nagy teljesítményű szuperszámítógépet épített, amilyet rajta kívül csak egy gyártónak sikerült eddig
Az Intel olyan nagy teljesítményű szuperszámítógépet épített, amilyet rajta kívül csak egy gyártónak sikerült eddig
Az Aurora a világ második exaflopos szuperszámítógépe, de a Frontiert nem sikerült megszorongatnia.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.