Foszfin van, víz nincs

Tavaly mi is beszámoltunk róla, hogy a tudományos közösségben reményt keltett, amikor a Vénusz felhőiben felfedezték a földi baktériumok által termelt foszfin gáz jelenlétét. Most azonban egy új kutatás eredményei láttak napvilágot a Nature Astronomy folyóiratban, melyben a tudósok elemezték a Vénusz kénsavfelhőinek vízkoncentrációját. Kiderült, hogy nincs bennük elegendő víz az élethez.

Az új kutatást jegyző John Hallsworth mikrobiológus szerint nem létezhet olyan élőlény, ami képes túlélni, az 58,5 százalékos relatív páratartalomnál alacsonyabb értéket, ez ugyanis az a légköri vízmennyiség, aminél még bizonyítottan találtak élő szervezetet a Földön. A Vénusz atmoszférájában becsült érték nagyjából 0,4 százalék relatív páratartalomnak megfelelő, amit a vízmolekulák koncentrációjának alapján számoltak ki, ráadásul a Vénusz felszínén 482 Celsius fok is lehet a felszíni hőmérséklet. 

"(A páratartalom) kevesebb, mint egyszázada a szükséges mennyiségnek. Majdnem a skála alján található az érték, áthidalhatatlan távolságban attól, amit az aktív élet megkövetelne" - mondta el John Hallsworth.

A pontos mérés a nyomás, a hőmérséklet és a víz koncentrációjának közvetlen megfigyelése alapján történt, melyhez hét amerikai és szovjet űrszonda, és egy a Vénusz körül keringő egység méréseinek adatait tudták hasznosítani.

Vízviszonyok

"A földönkívüli élet keresése néha, kissé leegyszerűsítve a vízviszonyok vizsgálatát jelenti. Amint az a munkánkból is kiderül, nem elég kijelenteni, hogy a folyékony víz egyenlő az élethez megfelelő környezet lehetőségével. Azt is végig kell gondolnunk, hogy a földi élőlények hogyan használják fel valójában a vizet. Ennek értelmében fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy a jelenlévő víz mekkora hányada áll valójában rendelkezésre biológiai felhasználásra" - magyarázta Philip Ball a kutatás nyomán született tanulmány társszerzője.

A NASA nemrég jelentette be két új Vénusz misszióját melyek valamikor 2028 és 2030 között indulhatnak majd útjukra, és küldetésenként körülbelül 500 millió dollárba kerülnek majd. Többek között arra is választ keresnek majd, hogy létezett vagy létezhetett-e valaha élet a Vénuszon.

A Vénusz minden felszínére kerülő emberi eszközt elpusztított eddig, de az emberiség mégis visszatér hozzá a következő évtizedben Az Akacuki űrszonda egyedül kering a Vénusz körül 2015-ös pályára állása óta, de hamarosan vége szakad magányának, nem csak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség is missziót indít néhány éven belül a forró bolygó felé.

DAVINCI+ és VERITAS

A DAVINCI+ névre keresztelt misszióban a bolygó mély-légkörének nemesgázait, a légköri kémiát vizsgálják majd. Ezek alapján bővülhet majd a légkör kialakulására és fejlődésére vonatkozó tudásunk, és az is kiderülhet, hogy a Vénusz felszínén volt-e valamikor óceán.

A Vénusz körül keringő VERITAS szonda feltérképezi majd a Vénusz felszínét szintetikus apertúrájú radarjával, feltárva a bolygó geológiai történetét és a Föld fejlődéséhez képest fennálló különbségek okait. A VERITAS adatai nyomán 3D-s topográfiai rekonstrukciók készülhetnek, felderítve a lemeztektonika és a vulkanizmus eseményeit, ha ezek egyáltalán aktívak még a bolygón.

Ami hiányzik a Vénuszon, megvan a Jupiteren

Amit nem találtak meg a Vénuszon, az meglett a Jupiter felhőiben. A gázóriás bizonyos régióiban úgy tűnik, hogy elég magas a vízkoncentráció az "életképességhez" és a megfelelő hőmérséklet is rendelkezésre állhat. 

"Az eredmények sokkal nagyobb reményre adnak okot itt. A Jupiter felhőiben legalább van egy olyan réteg, ahol a vízszükséglet igénye teljesül. Annak bizonyítására, hogy ez a réteg valóban lakható-e, meg kell vizsgálnunk az élet összes követelményét, és be kell bizonyítanunk, hogy ez a régió mindenben megfelel ezeknek" - tette hozzá Chris McKay, aki szintén részt vett a kutatásban.

(Forrás: CBNS News Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Gyönyörű új Vénusz-fotó a NASA Parker szondájától A NASA új nagy felbontású fotót tett közzé a Vénusz árnyékban lévő oldaláról, melyet a Parker Napszonda készített.

Forradalmasíthatja az űrutazást a NASA atomórája A NASA elvégezte új atomórájának tesztjét, ami az első olyan műszer, mely segíthet az űreszközöknek önerőből elérni a nagy távolságokban található célpontjaikat.

A NASA gigantikus Apollo Nova rakétája, ami idegen csillagokhoz indult volna A NASA legnagyobb tömegű rakétája a Saturn V, ám az űrügynökség eredetileg olyan hordozórakétát szeretett volna, melynek teljesítménye majdnem a Saturn V kétszerese lehetett volna Apollo Nova név alatt, de vajon mitől ment össze ennyire?