Amióta világ a világ, komoly problémát okoz az embereknek a bizalom kérdése, vagyis az, hogy vajon a másik fél betartja-e ígéreteit, amiket egy megállapodás során tett. Számos oka lehet annak, hogy miért esik kútba egy egyezség, és miért jár pórul egyik vagy másik, vagy akár mindkét fél. Könnyű lenne azt mondanunk, hogy csak az alkalmi és a profi bűnözők próbálkozásai vezetnek felmondott szerződések, és nem teljesülő paktumok tömegéhez. A helyzet ennél sokkal összetettebb, rengeteg tényező állhat a hátterében annak, hogy miért maradunk hoppon, annak ellenére is, hogy minden racionális gondolatunk, sőt, még a megérzéseink is azt mondatták velünk, hogy minden rendben fog menni, mi is, a másik fél is képes és hajlandó lesz tartani a szavát.

Tévedések, félreértések, hanyagság, előre nem látott külső körülmények, belső problémák, túlzott önbizalom, felkészületlenség, egy betegség, vagy akár egy olyan járvány, mint a mostani, ezek mind-mind keresztül húzhatják számításainkat. Megbecsülni is nehéz, hogy évente mekkora károkat okoznak a nem teljesült megállapodások, tegye fel a kezét, aki még nem került olyan helyzetbe, amiben átverve érezte magát, és legyünk őszinték, minden jószándékunk ellenére bizonyára van legalább egy valaki a világban, aki neheztel ránk egy kicsit nem teljesült ígéretünk miatt.

Persze ha valaki nem akar teljesíteni egy megállapodást, azon még a blokklánc zseniális innovációja sem képes segíteni, azonban az Ethereum újdonsága sokat tehet azért, hogy minimalizáljuk a kudarcos projektekből származó károkat. A blokklánc működését bemutató cikkünkben láthattuk, hogy miként teszi megmásíthatatlanná az abban foglaltakat a kriptopénzek mögötti technológia, most egy kicsit tovább megyünk, egy fontos gyakorlati alkalmazást ismerünk meg.

Az okosszerződés fogalmát először a magyar származású Nick Szabo említette 1997-ben, az elképzelés szerint lehetséges sokkal nagyobb biztonságot nyújtó szerződések létrehozása, melyek mindkét fél számára kényelmet és nyugalmat adhatnak. A gyakorlatban végül egy orosz-kanadai programozó, Vitalik Buterin valósította meg az elképzelést, a 2015 júliusában indult Ethereum keretében.

Hogyan működik az okosszerződés?

Tegyük fel, hogy ki akarjuk adni a lakásunkat, egy kicsit előre szaladunk az időben, és azt feltételezzük, hogy az ingatlan már nem fizikai kulccsal, hanem egy belépőkóddal nyitható. A bérlő sosem lehet teljesen biztos abban, hogy teljes mértékben megbízhat bennünk, ez fordítva is pontosan ugyanígy igaz. Azonban ha egy okosszerződéshez fordulunk, akkor sokat tehetünk azért, hogy mindkét fél nyugodtabban alhason.

Egy okosszerződés ugyanis “ha-akkor” feltételeken alapszik, ebben az esetben arról van szó, hogy ha a bérleti díj megérkezett a kriptopénz tárcánkba, akkor és csak akkor, automatikusan elküldésre kerül a belépőkód a bérlő számára. A felek teljes mértékben egyenrangúak, egyiknek sincs lehetősége arra, hogy utólag bármiben is módosítsa a megállapodás részleteit.

Ha egy lakáskiadás túlságosan egyszerű példának tűnik, akkor gondoljunk egy összetettebb területre, például a közösségi finanszírozásra. Gyakran előfordul, hogy egy projekt megvalósítására érkezett adományok kárba vesznek, mert a projektgazdák nem tudják teljesíteni a kitűzött célokat. Ha okosszerződések segítségével szakaszokra bontunk egy fejlesztési projektet, és csak akkor adunk zöld utat a következő finanszírozási körnek, ha az előző sikerrel zárult, akkor máris rengeteg veszteséget spóroltunk meg minden érintett félnek. Arról nem is beszélve, hogy a közösségi finanszírozást bonyolító platformban sem kell megbíznunk, ha például nem éri el a kitűzött összeget egy kampány, akkor egy okosszerződés automatizáltan visszautalhatja a hozzájárulásokat minden adakozó számára.

Ha egy lakáskiadás túl egyszerű, egy közösségi finanszírozás kampány túlságosan elrugaszkodott példának tűnik, akkor nézzünk egy harmadik esetet, ezúttal az utazási biztosítások világába kalandozunk. Tegyük fel, hogy arról olvasunk, a közelgő utazásunk célját, egy adott várost lehet, hogy érinteni fogja a hurrikánszezon, ha ez bekövetkezik, akkor kárba vész minden forint, amit a régóta várt nyaralásra fordítottunk. Azonban ha biztosítást kötünk, akkor nyugodtabbak lehetünk, hiszen ha bekövetkezik a baj, elúszik a nyaralás, akkor legalább visszakapjuk a pénzünket. Elutazunk, az addig gyönyörű idő hirtelen rosszra fordul, a hurrikán szó szerint elmossa a pihenésünket. Hazatérve felvesszük a kapcsolatot a biztosítótársasággal, legnagyobb meglepetésünkre a válaszként érkező e-mailben elutasítás szerepel. Kiderül, hogy megfeledkeztünk arról az apró betűs részről, ami arról beszél, hogy a természeti katasztrófa bekövetkeztét követő 24 órán belül kellett volna jelezni feléjük a kárt.

Ebben az esetben sem rossz szándékról, hanem a saját mulasztásunkról van szó, ez is egy olyan tényező, aminek elejét veheti egy okosszerződés. Hiszen ha egy kriptopénz alapú, és okosszerződésekkel operáló biztosítótársasághoz fordulunk, akkor egészen másképp fest egy hasonló szituáció. Szintén előre meghatározott minden részlet, azonban a precízen definiált feltételek bekövetkezésekor automatikusan teljesülő megállapodásról van szó.

Egy okosszerződés meghatározhatja, hogy amennyiben a független harmadik félként elfogadott időjárás-jelentő oldal adatbázisában az utazásunk ideje alatt egy centiméternél több esőt, és hetven kilométer per óránál sebesebb szelet regisztrálnak, akkor a társaság kriptopénztárcájából automatikusan utalásra kerül egy szintén előre meghatározott összeg a mi tárcánkba.

Van, ahol már elfogadják

Az okoszerződések gyorsabb, egyszerűbb, és lényegesen olcsóbb megoldást jelentenek, mint a klasszikus szerződések, arról nem is beszélve, hogy -egyszerűbb esetekben legalábbis - nem igényelnek jogi szakértelmet. Azt persze sietve hozzá kell tennünk, hogy teljes automatizációra egyelőre nincs lehetőség, hiszen szükség van egy erre a területre specializálódott programozóra, aki képes egy okosszerződést az adott szituáció igényeire szabva megírni.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy mindez a tudományos fantasztikum világa, érdemes megnéznünk az USA példáját, ahol már több tagállam is úgy döntött, hogy legitimnek tekinti az okosszerződésekben foglaltakat, szépen lassan terjed a technológia.

Emberek helyett szabályokban kell megbíznunk, ez adja az okosszerződések erejét, sokak szerint éppen ezért válnak általánossá a következő évek során, gyökeresen átalakítva az üzleti, és az általános jogot egyaránt. Ha az okoszerződés használat elterjedése egy száz lépésből álló folyamat, akkor most nagyjából 0,1 lépésnél járhatunk, az viszont biztos, hogy a technológia adott, az előnyei megkérdőjelezhetetlenek, akkor is, ha a jogászok munkáját teljes egészében nem fogják elvenni.

(Fotó: Getty, Pixabay)