A SpaceX csütörtök hajnalban indította útjára a küldetést, amelynek keretében négy civil űrhajós három napot tölt el a Föld körül keringve egy Dragon űrkapszulában. Jared Isaacman és társai azonban az űrutazás eddigi kereteinek kiszélesítése mellett a saját határaikat is feszegetik, hiszen egy mindössze 8,1 méter magas és 4 méter átmérőjű dobozban vannak összezárva, ami nagyjából olyan érzés lehet, mintha három napra bezárnának egy fürdőszobába három másik emberrel.
"Az űrrepülés során az űrhajósok napokra, hetekre vagy akár hónapokra be vannak zárva egy szűk térbe, ugyanannak a néhány embernek a társaságában. Nem tudnak úgy zuhanyozni vagy vécézni, ahogyan azt megszokták. Ahhoz, hogy aludni tudjanak, be kell kötniük magukat. A Föld körüli pályán az arcüregük megtelik folyadékkal, mintha állandóan náthásak lennének. Hiányzik nekik a családjuk és a barátaik. És ha valami baj történik, halálfélelmük is lehet" - sorolja a Business Insider szerzője a kihívásokat, amelyekkel egy űrutazás során meg kell birkóznia az asztronautáknak. Az Inspiration4 legénysége ráadásul nem gyakorlott űrhajósokból áll, hanem (űrhajós szempontból nézve) hétköznapi emberekből, akik nem azzal töltötték a fél életüket, hogy az űrutazásra készültek.
Bár pontosan nem lehet tudni, hogy milyen, de a Dragon-2 űrkapszulában van vécé, amit egy függöny választ el az űrhajó utasterétől. Feltételezhető, hogy a vécé a működési elvét tekintve hasonló lehet ahhoz, amit az űrállomáson is használnak, az viszont biztos, hogy a kilátás sokkal jobb: mivel a mellékhelyiség csak az űrkapszula dokkolóegysége helyén kialakított üvegkupolánál fért el, így az utasok a világ legjobb kilátással rendelkező mellékhelyiségében végezhetik a dolgukat.
Nem véletlen, hogy a misszióval kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy mi van, ha valaki beszámíthatatlanná válik a világűrben. Az Axios újságírójának, Miriam Kramernek a kilövés előtt készített podcastjéből kiderült, hogy a küldetés tervezői erre is gondoltak, így a Dragon űrkapszulát gyorskötözővel valamint nyugtatóval is felszerelték. Az ugyanakkor rendkívül valószínűtlen, hogy a legénység tagjainak ezeket használni is kéne, mert bár Jared Isaacman, Hayley Arceneaux, Chris Sembroski és Dr. Sian Proctor nem hivatásos asztronauták, de a kilövés előtt egy öthónapos képzésben vettek részt, ami nagyrészt a NASA űrhajós kiképzésére alapult. Ennek keretében a több ezer oldalnyi használati utasítás bemagolása, a centrifugás tesztek és számos más feladat mellett egy olyan szimulációban is részt vettek, amelyben harminc órát voltak összezárva a Dragon űrkapszulában. A csapat emellett a 4392 méter magas Mount Rainier tűzhányót is megmászta, vagyis alaposan felkészültek a kényelmetlen körülményekre.
Hogy mit is kéne csinálnia a legénység tagjainak a gyorskötözővel és a nyugtatóval, az eléggé magától értetődő, és feltehetőleg megegyezik azzal az eljárással, amit a NASA az űrállomásra dolgozott ki hasonló helyzetekre. Az Associated Pressnek 2007-ben sikerült megszereznie az amerikai űrügynökség erre vonatkozó dokumentumait, ami szerint ha egy asztronauta beszámíthatatlanná válik az űrállomáson, akkor a társainak Duct Tape ragasztószalaggal össze kell kötöznie a csuklóját valamint a bokáját, ezután egy gumikötéllel le kell kötözniük, és ha szükség van rá, akkor be is kell nyugtatózniuk. A dokumentum arra is kitér, hogy eközben az asztronautának el kell magyarázni, hogy mindez az ő biztonsága érdekében történik.
Az űrállomáson szolgálatot teljesítő azstronauták esetében erre kevés az esély, mert bár a missziók ma már kivétel nélkül fél évig, vagy annál is hosszabb ideig tartanak, az űrhajósok kéthetente beszélnek egy pszichológussal, így időben kiderülne, ha valakinek súlyosabb problémái lennének. A szakemberrel való konzultációkra nagy szükség van, hiszen az űrhajósok az izolált környezetben könnyen válnak depresszióssá vagy kezdenek el szorongani, ugyanakkor olyan esetre eddig még nem derült fény, amikor valaki szó szerint bekattant volna a világűrben. Bár a NASA szakemberei az űrutazások kezdeti időszakában komolyan aggódtak miatta, hogy a mikrogravitáció, a klausztrofóbikus környezet és egyéb tényezők úgynevezett "űr örültséget" (space madness) idézhetnek elő az űrhajósoknál, ez a félelmük alaptalannak bizonyult. "Eddig még egyik űrmisszióban sem volt példa olyasmire, amit kiborulásnak vagy pszichotikus összeomlásnak nevezhetnénk" - nyilatkozta Matthew Hersch, a Harvard Egyetem tudománytörténeti docense 2012-ben az Innovation News Daily című lapnak.
Nem valószínű, hogy az Inspiration4 lesz az a misszió, amelyiken ez megváltozik, hiszen a négy asztronauta a közzétett fotók és videók tanúsága szerint jól van, és ha minden a tervek szerint alakul, akkor vasárnap, magyar idő szerint éjjel 1 körül vissza is térnek a Földre.
(Business Insider, CBS News, Space.com, Fotó: NASA/Getty Images, Inspiration4)