Miért nem épült még híd az Egyesült Államok és Oroszország között?

2022 / 01 / 29 / Bobák Áron
Miért nem épült még híd az Egyesült Államok és Oroszország között?
A felvetés elsőre képtelenségnek tűnik, legalábbis Magyarországról nézve, hiszen Oroszország keletre van, az USA meg nyugatra. Alaszkánál viszont a két országot csak egy alig 82 kilométer széles szoros választja el egymástól, így nem csoda, hogy az elmúlt évszázadokban sorra jöttek az ötletek, hogyan lehetne összekötni Ázsiát Észak-Amerikával.

A probléma földtörténeti léptékben mérve meglehetősen új, hiszen néhány ezer évvel ezelőtt az őseink még minden további nélkül átsétálhattak az egyik kontinensről a másikra. A legújabb kutatások szerint húszezer évvel ezelőtt a két kontinens még tökéletesen átjárható volt a Bering-földhídon keresztül, ami egy 1600 kilométer széles földnyelv volt Alaszka és Kelet-Szibéria között. A tengerszint emelkedése aztán először csak átjárhatatlanná tette a földhidat, nagyjából 7000 évvel ezelőtt pedig az egészet elárasztotta a tenger, az egykori szárazföldből így csupán a Bering-szorosban álló két sziget, a Nagy- és a Kis-Diomede maradtak mutatóba.


A Bering-szoros, középen a Diomede-szigetekkel (Forrás: Getty Images)

A Golden Gate-híd tervezőjét és az orosz cárt is foglalkoztatta az ötlet

A két kontinens közötti híd ötlete először az 1800-as években merült fel. A vasút elterjedése alapjaiban forradalmasította a közlekedést, az emberek hatalmas távolságokat tudtak megtenni korábban elképzelhetetlenül rövid idő alatt, miközben a modern építészeti megoldások terjedése elméletben lehetővé tette, hogy hidat verjenek a két kontinens között. Az ötletet először 1890-ben, az akkor még állami státusszal nem rendelkező Colorado első kormányzója, William Gilpin vetette fel, aki egy interkontinentális vasútvonal megépítését javasolta a két kontinens között. A kormányzó terve két évvel később került elő ismét Joseph Strauss egyetemi szakdolgozatában, aki néhány évtizeddel később főtervezőként vett részt a világ valószínűleg legismertebb hídja, a San Franciscó-i Golden Gate-híd megépítésében. Strauss ötletei olyannyira kidolgozottak voltak, hogy azokat bemutatták az oroszoknak is, akik ekkor viszont még mereven elzárkóztak a híd megépítésétől.

A világ legrövidebb háborúja 38 percig tartott A világ legrövidebb háborúját 1896. augusztus 27-én vívták, délelőtt 9.02 és 9.40 között. Ha ez úgy hangzik, mint egy csavaros Rejtő Jenő-krimi felütése, akkor nem is járunk olyan messze az igazságtól, hiszen a neves író mindig is szerette egzotikus helyszínekre helyezni a regényei cselekményét. Márpedig a világ legrövidebb háborúja kétségkívül egzotikus helyszínen zajlott.

Tizenöt évvel később viszont fordult a kocka, ekkor ugyanis már maga II. Miklós orosz cár tett javaslatot a két kontinens összekötésére, igaz, ezekben a tervekben híd helyett már alagút szerepelt. Mivel az amerikai vasútmágnások szindikátusa régóta szerette volna megvalósítani a Bering-hidat, úgy tűnt, hogy a projekt megvalósulásának útjából minden akadály elhárult. Az építési költségek akkori mércével mérve csillagászati összeget tettek volna ki: a tervek szerint maga az alagút 65 millió dollárból készült volna el, az építkezés összköltsége pedig elérte volna a 300 millió dollárt, ám a projekt mégsem a hatalmas költségek, hanem az első világháború kitörése miatt esett kútba. A The Atlantic felidézi, hogy későbbi összeesküvés-elméletek szerint a világháború egyenesen azért tört ki, mert Nagy-Britannia így próbálta megakadályozni az alagút megépítését, ami komolyan sértette volna a gazdasági érdekeiket, ám ez a teória meglehetősen gyenge lábakon áll.

A béke hídja - vagy alagútja

A 20. században aztán többször is előkerült a két kontinens összekapcsolásának ötlete, de erre már csak az egyre mélyülő politikai ellentétek miatt sem volt reális esély. A legrészletesebb tervekkel Tung-Yen Lin, kínai származású amerikai szerkezetépítő mérnök állt elő, aki a hidegháború legsötétebb napjaiban, 1958-ban hozakodott elő "Az interkontinentális béke hídjának" ötletével. Lin olyannyira hitt a projektben, hogy tíz évvel később megalapította az Inter-Continental Peace Bridge nonprofit szervezetet, ami már konkrét terveket is kidolgozott a híd megvalósítására, ami a tervek szerint 80 kilométer hosszan ívelt volna át a Bering-szoros felett, és az építése mintegy egymilliárd amerikai dollárt emésztett volna fel. Bár a mérnök tervei visszhang nélkül maradtak, ő kitartóan próbálkozott támogatókat szerezni: 1986-ban, amikor Ronald Reagan kitüntette a Nemzeti Tudomány Éremmel, Lin egy 16 oldalas tervet adott át az elnöknek, 1994-ben pedig ismét átdolgozta a híd terveit, aminek a költségei ekkora a mérnök számításai szerint elérték a négymilliárd dollárt.


1959-es látványterv a Bering-alagútról

Az interkontinentális híd ötlete a 2000-es években került elő újra. 2007-ben ismét Oroszország volt a kezdeményező fél, akik TKM-World Link néven egy olyan vasútvonalat álmodtak meg, amely hatezer kilométer hosszan kötné össze Szibériát Alaszkával. A 2011-ben jóváhagyott tervek szerint a vonal egy 102 kilométer hosszú alagúton keresztezné a Bering-szorost, amelynek építési költsége 10-15 milliárd dollár lenne, és a vonatokon kívül földgáz- valamint kőolajvezeték, valamint az internetes gerinchálózat optikai vezetékei is ebben futnának. Apró érdekesség, hogy a vonal az alagútban haladva keresztezné a nemzetközi dátumválasztó vonalat, így aki Oroszországból utazna Alaszkába, az majdnem egy nappal korábban érkezne meg, mint ahogy elindult. Ami a TKM-World Linket napjainkban különösen vonzóvá teszi, hogy az oroszok számításai szerint a vonalon évente mintegy százmillió tonna rakományt szállítanának, amivel a drágább és környezetszennyezőbb tengeri szállítmányozás mintegy 3%-át ki lehetne váltani.

Az oroszok, az amerikaiak és a kínaiak is akarják - csak mindenki másképp

A Bering-átjáró ötletével eközben az amerikaiak is foglalkoztak, előbb 2005-ben az akkori elnök fivére, Neil Bush próbált támogatókat szerezni a projekthez, 2009-ben pedig Alaszka kormányzója, Sarah Palin készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt, de a költségek láttán inkább visszakozott. Bár a Washington Post 2015-ös cikkéből úgy tűnik, hogy az orosz és az amerikai fél között soha nem történt hivatalos kapcsolatfelvétel a TKM-World Link ügyében, a projekt hivatalosan a mai napig az asztalon van: ahogy említettük, 2011-ben az orosz kormány hivatalosan is jóváhagyta az építését, amiből a jakutszki vasútvonalat a Transzszibériai vonallal összekötő Amur-Jakutszk vonal 2013-ra el is készült.


J. Craig Thorpe látványtervei 2003-ból (Forrás: © 2003 J. Craig Thorpe commissioned by Cooper Consulting Co. for Alaska Governor Frank Murkowski)

2014-ben aztán Kína is beszállt az ötletelésbe egy olyan nagy sebességű vasút tervével, ami közvetlen összeköttetést biztosítana Kína és az Egyesült Államok között. A kínai szakértők terve szerint a tízezer kilométer hosszú vasútvonal egy kétszáz kilométeres alagúton keresztül kötné össze Észak-Amerikát Ázsiával, a nagy sebességű, akár 350 km/h-val közlekedő vonatokkal pedig mindössze két napra csökkentené az utazás hosszát a két ország között. Idő közben az oroszok is alakítottak a terveken, Vlagyimir Jakunyin, az orosz államvasutak elnöke 2015-ben Trans- Eurasian Belt Development néven már egy olyan ötletet prezentált az Orosz Tudományos Akadémián, amely Londont kötötte volna össze New Yorkkal.


A Trans-Eurasian Belt Development tervezett útvonala (Forrás: Sijutech)

És egy látványterv a két kontinenst összekötő hídról (Forrás: Sijutech)

A Bering-átjáró ötletét amerikai oldalról is sokan szorgalmazzák, az ennek a megvalósítására létrehozott Intercontinental Railway alapítói 2019-ben közöltek egy cikket az Anchorage Daily Newsban, amelyben részletesen ismertetik a terveiket és annak előnyeit. Az amerikai terv kicsit eltér az orosztól és a kínaitól, hiszen az Intercontinental Railway alapvetően a kanadai Edmontont kötné össze a kínai Harbinnal, viszont a közlekedést nem bullet trainekkel, hanem hagyományos vonatokkal oldanák meg, amelyek nagyjából 130 km/h-s sebességgel tudnának közlekedni.

Bárhogy is valósuljon meg, a Bering-átjáró létrehozása olyan feladat elé állítaná a tervezőket, amire korábban még nem volt példa. Az északi-sarkkörön fekvő szorosban a téli minimumhőmérséklet elérheti a -50 Celsius-fokot, a vízen úszó jégtáblák pedig komoly károkat okozhatnának egy ide felhúzott építményben. Nem véletlen, hogy a tervezők jó ideje inkább alagútban gondolkodnak, ám a kíméletlen időjárás miatt ennek a létrehozása sem lenne egyszerű: az Intercontinental Railway szerint évente mintegy négy hónap állna rendelkezésre az építkezésekre. Az elmúlt években felmerült tervek közös nevezője, hogy a közúti forgalom ötlete egyre inkább háttérbe szorult, aminek nem is lenne értelme, figyelembe véve, hogy mind az ázsiai, mind az észak-amerikai oldalon több ezer kilométernyi aszfaltozott utat kéne építeni, hogy összekössék a két kontinenst. A vasútvonal kiépítése reálisabb forgatókönyvnek tűnik, ám a tervezőknek még ekkor is számtalan, néhol egészen banálisnak tűnő problémát kéne megoldaniuk. Hogy mást ne mondjunk, az orosz és az amerikai vasút nyomtávja néhány centiméterrel eltér egymástól, így a vonatok nem tudnának átmenni az egyik országból a másikba.

Ez a cikk eredetileg 2020. 06. 12-én jelent meg a Rakétán.

(Borítókép: Getty Images)

A világ legöregebb szárazföldi állata idén ünnepli a 190. születésnapját Jonathan, a teknős, alig tíz évvel később született, mint Petőfi Sándor, de még ma is találkozhat vele bárki, aki Szent Ilona szigete felé jár.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Az elmúlt évek legerősebb napkitörésének hatása a hétvégén érheti el a Földet
Az elmúlt évek legerősebb napkitörésének hatása a hétvégén érheti el a Földet
A Nap a 11 éves ciklusának legaktívabb szakaszánál tart és rendre produkálja az intenzívebbnél intenzívebb fellángolásokat, amelyeket a Földön is lehet észlelni.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.