Mit tett Trump és mit ígér Biden az energiapolitikában?

2020 / 11 / 18 / Justin Viktor
Mit tett Trump és mit ígér Biden az energiapolitikában?
A Biden-Harris közigazgatás igyekezhet majd hamar belecsapni a dolgok közepébe, ideértve az energia és a klímapolitikát is. Ígéreteikhez híven főképp a mérsékelt, centrista állásponthoz való igazodás várható, elsősorban olyan lépésekkel, melyek anélkül teremtenek munkahelyeket, hogy másokat nehéz helyzetbe hoznának vele. Cikkünk többek között a Forbes összeállítása alapján készült.

Megosztó kérdések

A társadalmat a kőolajiparhoz hasonlóan megosztó talajrepesztéses kitermelés, csővezeték-építés, szén-dioxid-adók kérdéseiben valószínűtlenek a hirtelen, keményebb fellépést eredményező döntések. A Demokrata párt progresszív, baloldali szárnyától minden bizonnyal érkezik majd nyomást ez ügyben, de az olyan radikális lépések rendkívül valószínűtlenek, mint a tilos a talajrepesztéses kitermelés, vagy a lakossági gázfelhasználás betiltása.

Bidenék sokkal többet költenek majd tömegközlekedésre és a megújuló energiákra, és anyagilag is támogatják majd, ha a gazdálkodók fákat ültetnek vagy bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket termesztenek. A nagyobb tervezett kiadási programok ugyanakkor megszenvedhetik a költségvetés Covid-19 pandémia okozta adósságnövekedését. Az utakra, hidakra, és a tömegközlekedésre szánt pénzt tartalmazó határozatok gond nélkül kongresszuson, de hosszútávon a konzervatívok ellenzékisége korlátozni fogja a jelentősebb új kiadásokat.


A világ elektromos energia felhasználása 1990-2040 (Kép: WEO, Lokalizálás: JVA)

Gépjármű-hatékonysági normák

Az első nagy küzdelem a gépjármű-hatékonysági normák (ma SAFE, korábban CAFÉ) körül lángolhat fel, melyeket a Bush- és Obama-kormányzat erőteljesen megnövelt, majd a Trump-adminisztráció jelentősen meggyengített, mindössze évente 1,5 százalékos fejlesztési elvárásra, a korábbi - és újra várható - ambiciózus 5 százalékos cél helyett. Az amerikai autógyártók és szakszervezetek általában a gyengébb célt részesítik előnyben, míg az elektromos járműgyártók (például a Tesla), akik részesülnek a kibocsátási tanúsítványok eladásából, a szigorúbb előírások mellett kardoskodnak majd. Kalifornia állam például már Trump alatt és ellenében is megkövetelte volna az ottani értékesítésekre vonatkozó szigorúbb normák alkalmazását, ezt most valószínűleg megengedik majd nekik.

A Trump adminisztráció négy éven keresztül dolgozott agresszíven a hazai szén- és gázexport növelésén, jóváhagyva a külföldi piacok bővítésének kulcsfontosságú projektjeit, például a Lake Charles cseppfolyósított földgáz terminált. De az Energiaügyi Minisztérium (DOE) a hullámzóan teljesítő szénenergia-ipar megőrzésére is összpontosított, többek között a Coal FIRST programon keresztül, amelynek célja egy új, szénből származó villamosenergia-termék előállítása, melynek minimális a környezeti lábnyoma, és segíthetne a szénnek rugalmasabban reagálni a hálózat változó igényeire.

Az atomerőmű megint szép lesz...

A DOE és a Nukleáris Szabályozási Bizottság (NRC) szintén kiemelten támogatta az amerikai nukleáris üzemanyag-ciklus megerősítését annak érdekében, hogy a nemzet visszanyerje nemzetközi helyét az atomenergia-iparban, és felkészüljenek a fejlett atomreaktorok széles körű fejlesztésére és telepítésére.

A Biden-kampány egy olyan merész tervet vázolt fel, melyet „Clean Energy Revolutionnek” neveztek el, és keretként támaszkodik a Green New Dealre. A Green New Deal kifejezést, egy olyan politikát vázol, melynek célja a rendszerszintű változtatás. Ma leginkább a vitatott, átfogó energetikai reformintézkedést értik alatta, melyeket 2019 februárjában javasolt Alexandria Ocasio-Cortez és Ed Markey szenátor, valamint további 100 kongresszusi társszponzor.

Míg Biden az elnöki viták során tagadta, hogy egyáltalán megfontolná a Green New Dealt, az általa meghirdetett Clean Energy program számos intézkedést átemelt belőle, bár kevésbé ambiciózus időkerettel és alacsonyabb költségekkel. 

A prognózisok szerint tehát 2024-re az energiaipar sokat fejlődhet, ám alig alakul majd át. Talán érdemes lehet egyelőre még megtartani a kőolajipari társaságok részvényeit, mivel a megszűnésüktől való félelmek ismét túlzónak bizonyulhatnak.

(Forrás: Forbes, McKinsey Kép: JoeBiden)

Ez is érdekelhet:

Hivatalosan is a Napenergia a legolcsóbb villamos energia a történelemben

Küszöbön állhat a nagy atomenergia feltámadás

Engedélyezték az első kis méretű, moduláris atomreaktort az USA-ban

Amerika választ, és ez a tudomány sorsára is nagy hatással lesz

A Trump adminisztráció még gyorsan engedélyezi az alaszkai olajfúrásokat nemzeti parkokban


 


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.