Megosztó kérdések

A társadalmat a kőolajiparhoz hasonlóan megosztó talajrepesztéses kitermelés, csővezeték-építés, szén-dioxid-adók kérdéseiben valószínűtlenek a hirtelen, keményebb fellépést eredményező döntések. A Demokrata párt progresszív, baloldali szárnyától minden bizonnyal érkezik majd nyomást ez ügyben, de az olyan radikális lépések rendkívül valószínűtlenek, mint a tilos a talajrepesztéses kitermelés, vagy a lakossági gázfelhasználás betiltása.

Bidenék sokkal többet költenek majd tömegközlekedésre és a megújuló energiákra, és anyagilag is támogatják majd, ha a gazdálkodók fákat ültetnek vagy bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket termesztenek. A nagyobb tervezett kiadási programok ugyanakkor megszenvedhetik a költségvetés Covid-19 pandémia okozta adósságnövekedését. Az utakra, hidakra, és a tömegközlekedésre szánt pénzt tartalmazó határozatok gond nélkül kongresszuson, de hosszútávon a konzervatívok ellenzékisége korlátozni fogja a jelentősebb új kiadásokat.

Gépjármű-hatékonysági normák

Az első nagy küzdelem a gépjármű-hatékonysági normák (ma SAFE, korábban CAFÉ) körül lángolhat fel, melyeket a Bush- és Obama-kormányzat erőteljesen megnövelt, majd a Trump-adminisztráció jelentősen meggyengített, mindössze évente 1,5 százalékos fejlesztési elvárásra, a korábbi - és újra várható - ambiciózus 5 százalékos cél helyett. Az amerikai autógyártók és szakszervezetek általában a gyengébb célt részesítik előnyben, míg az elektromos járműgyártók (például a Tesla), akik részesülnek a kibocsátási tanúsítványok eladásából, a szigorúbb előírások mellett kardoskodnak majd. Kalifornia állam például már Trump alatt és ellenében is megkövetelte volna az ottani értékesítésekre vonatkozó szigorúbb normák alkalmazását, ezt most valószínűleg megengedik majd nekik.

A Trump adminisztráció négy éven keresztül dolgozott agresszíven a hazai szén- és gázexport növelésén, jóváhagyva a külföldi piacok bővítésének kulcsfontosságú projektjeit, például a Lake Charles cseppfolyósított földgáz terminált. De az Energiaügyi Minisztérium (DOE) a hullámzóan teljesítő szénenergia-ipar megőrzésére is összpontosított, többek között a Coal FIRST programon keresztül, amelynek célja egy új, szénből származó villamosenergia-termék előállítása, melynek minimális a környezeti lábnyoma, és segíthetne a szénnek rugalmasabban reagálni a hálózat változó igényeire.

Az atomerőmű megint szép lesz...

A DOE és a Nukleáris Szabályozási Bizottság (NRC) szintén kiemelten támogatta az amerikai nukleáris üzemanyag-ciklus megerősítését annak érdekében, hogy a nemzet visszanyerje nemzetközi helyét az atomenergia-iparban, és felkészüljenek a fejlett atomreaktorok széles körű fejlesztésére és telepítésére.

A Biden-kampány egy olyan merész tervet vázolt fel, melyet „Clean Energy Revolutionnek” neveztek el, és keretként támaszkodik a Green New Dealre. A Green New Deal kifejezést, egy olyan politikát vázol, melynek célja a rendszerszintű változtatás. Ma leginkább a vitatott, átfogó energetikai reformintézkedést értik alatta, melyeket 2019 februárjában javasolt Alexandria Ocasio-Cortez és Ed Markey szenátor, valamint további 100 kongresszusi társszponzor.

Míg Biden az elnöki viták során tagadta, hogy egyáltalán megfontolná a Green New Dealt, az általa meghirdetett Clean Energy program számos intézkedést átemelt belőle, bár kevésbé ambiciózus időkerettel és alacsonyabb költségekkel. 

A prognózisok szerint tehát 2024-re az energiaipar sokat fejlődhet, ám alig alakul majd át. Talán érdemes lehet egyelőre még megtartani a kőolajipari társaságok részvényeit, mivel a megszűnésüktől való félelmek ismét túlzónak bizonyulhatnak.

(Forrás: Forbes, McKinsey Kép: JoeBiden)

Ez is érdekelhet:

Hivatalosan is a Napenergia a legolcsóbb villamos energia a történelemben

Küszöbön állhat a nagy atomenergia feltámadás

Engedélyezték az első kis méretű, moduláris atomreaktort az USA-ban

Amerika választ, és ez a tudomány sorsára is nagy hatással lesz

A Trump adminisztráció még gyorsan engedélyezi az alaszkai olajfúrásokat nemzeti parkokban