Párizs belvárosából már jövő évtől kitilthatják az átmenő gépkocsi-forgalmat
2021 / 05 / 18 / Felkai Ádám
Párizs belvárosából már jövő évtől kitilthatják az átmenő gépkocsi-forgalmat
2024-ben Párizsban Olimpiát rendeznek, és a város autómenetesítésének több fontos eleme is addig fog megvalósulni.

Anne Hidalgo Párizs tavaly újraválasztott polgármestere a David Belliard vezette zöld párttal koalícióban már eddig is több lépést tett a város autómentesítése érdekében. Korábban már mi is írtunk arról, hogy a tervek szerint például egész Párizs területére 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be (lenti cikk), és erről konzultációt is tartottak. Ez utóbbi eredménye egyébként, hogy a párizsiak 59 százaléka támogatta a szóban forgó sebességkorlátozást azzal a feltétellel, hogy bizonyos útvonalak esetén marad az 50 km/h-s határ. A város pedig tárgyalásokat kezdett a rendőrkapitánysággal az érintett útvonalak meghatározása érdekében.

Egész Párizsban 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be 2021 elejétől kezdenék el kiterjeszteni ezt a sebességhatárt az egész városra.

A mostani lépés, melyről a Bloomberg számolt be, pedig az eddigi vonalat vinné tovább, pontosabban azt biztosítaná, hogy a forgalom ne pattanjon vissza a járvány előtti szintre – az ügyben pedig a héten kezdődött a konzultáció. A cél a belváros olyan szintű tehermentesítése, amely eredményeként növelni lehetne a sétára- és biciklizésre kijelölt helyek számát, illetve növelhetővé válna a zöldfelület is. Mindez azonban nem jelentené a gépjárműforgalom teljes tiltását – továbbra is be lehetne hajtani a helyi lakosoknak (ideértve a hotelvendégeket is), a mozgáskorlátozással élőknek, illetve a zónába szállítási, tömegközlekedési vagy valamilyen feladat elvégzésére érkező járműveknek is. Törvény tiltaná ugyanakkor a megállás nélküli áthajtást, magyarán a cél az átmenő forgalom kitiltása a városnak ebből a részéből. A szabályozás a jelenlegi forgalom 55 százalékát, napi szinten 100 000 autót érintene a főváros közleménye szerint.

Anne Hidalgo a járvány alatt is folytatta az autóutak lezárását, valamint bicikliutak kijelölését, és elkötelezett amellett, hogy a korlátozások feloldása, valamint a munkahelyekre történő visszatérés ne jelentse azt, hogy a városképet ismét a gépjárművek uralják. A terv Párizs legbelső körútjait érintené, egy összességében nagyjából 14 négyzetkilométeres zónát, amelyben a város két központi területe is érintve lenne – a Le Marais és a Quartier Latin nagy része, a Champs Elysées viszont kívül esne ezen, ahogy az Opéra Garnier körüli bevásárlónegyed is. Ugyanakkor a párizsi kormányzati épületek, a kulturális intézmények és a boltok, valamint az éttermek zöme is a szóban forgó zónán belül helyezkednek el. A városvezetés belengette azt is, hogy amennyiben a konzultáció eredménye úgy zárul, hogy a népakarat tovább növelné ennek a zónának a területét, akár arra is sor kerülhet.

A zöldek vezetője, az említett David Belliard elmondása alapján a területet folyamatosan figyelnék, és aki a tiltás ellenére is behajt, azt megbírságolnák. A pontos részletek egyelőre nem ismertek, de a Bloomberg elmondása szerint a hasonló korlátozások betartatása (például Londonban) automata kamerák segítségével valósul meg. A város sajtóközleménye azt is kiemeli, hogy számításaik szerint az átmenő forgalom 70 százaléka nem igényelne személygépkocsit.

Hasonló korlátozások Európa szerte történtek: Oslóban például 2022-től fokozatosan megszüntetnék a fosszilis-tüzelésű gépkocsik behajtását, miközben London és Milánó már régóta dugódíjat szed a belvárosba behajtóktól.

Mindezek az intézkedések a szélesebb Európai klímavédelmi stratégiával is összhangban állnak, mely szerint a 2030-ra kitűzött kibocsátási célértékek eléréséhez előnyben kell részesíteni a kibocsátáscsökkentést az elnyeléssel szemben. Azonban – a Bloomberg cikke szerint legalábbis – nem beszélhetünk arról, hogy Európában mindenki ebben az irányba mozdulna, hiszen az egyik legnagyobb szabású, valamint legambiciózusabb forgalomcsökkentési projektet, a Madrid Centralt a spanyol legfelsőbb bíróság most, májusban megszüntette. A madridi projekt egyébként vonalvezető volt egy nagyobb szabású, barcelonai tervhez, így ennek elkaszálása tényleg nagy pofonnak tűnhet a kibocsájtási elleni küzdelemben. A döntés a madridi tartományi bíróságának (TSJM) a tavalyi döntését követte, amely arra hivatkozott, hogy a rendelet aránytalanul korlátozza a tartomány lakosságának alapvető szabadságjogait.

Barcelona fellélegzik az alacsony emissziójú zóna bevezetése után A katalán főváros nem cicózik, Dél-Európa legnagyobb alacsony kibocsátású zónáját hozták létre, mely lényegében nem csak a teljes várost fedi le, de az agglomeráció pár települését is.

Mindez azonban nem jelenti, hogy Madrid nem kíván tenni az emisszió ellen, a Madrid Central helyett a jelenlegi városvezetés a jövőt a Madrid360-ban látja, amely előbbivel összehasonlítva kevésbé szigorú, ugyanakkor jóval nagyobb területet – egész Madridot érinti. A legnagyobb különbség, hogy a behajtást a belvárosba az új terv kevésbé korlátozná, de közben például az A5 autóutat a város területén a föld alá vezetnék. Mindez (elvileg legalábbis) megfelel az Uniónak a kibocsátás visszavágásával kapcsolatos elképzeléseinek is.

Visszatérve a spanyol fővárosból a franciába: Anne Hidalgo és a koalíciós partnereinek az elképzeléseit nagy valószínűséggel nem fenyegeti egy ahhoz hasonló, jogi és politikai kereszttűzben történő megsemmisülés, mint ami a Madrid Centralt kivégezte. A francia polgármester ugyanis immár második ciklusában fokról fokra valósítja meg környezetbarát elképzeléseit, ráadásul a tavalyi újraválasztásával egy újabb hat évre (ennyi időre szól a párizsi polgármesterek ciklusa) kapott felhatalmazást, melynek tehát még a legelején tart.

További cikkek a témában:

A szupergazdagok átlagban rosszat tesznek a bolygónak Az emberiség leggazdagabb 1 százalékának nem csupán hihetetlen mértékű vagyon összpontosul a birtokában, de a legszegényebbekhez képest több mint kétszer annyi széndioxid-kibocsátásért is felelnek, állítja egy új tanulmány, melynek végkövetkeztetése a túlzott luxust célzó adók szükségességét hangsúlyozza.

Elképesztő mértékben tűnik el a hó Japán leghíresebb hegyéről Alig maradt valami a Fudzsi jellegzetes hósüvegéből. Az összehasonlító műholdképeken látszik igazán, hogy milyen mértékben hiányzik idén a hegyről a hó, és erről csak részben tehet az aktuális időjárás: maga a hegy is kezd megváltozni.

A legfehérebb fehér festékkel csökkentenék a kibocsájtást A fejlesztés mögött álló csapat tavaly már elkészítette az addigi legfehérebb festéket, de most még annál is fehérebbet készítettek, ami akár az otthoni klímarendszereket is kiválthatja.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.