Anne Hidalgo Párizs tavaly újraválasztott polgármestere a David Belliard vezette zöld párttal koalícióban már eddig is több lépést tett a város autómentesítése érdekében. Korábban már mi is írtunk arról, hogy a tervek szerint például egész Párizs területére 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be (lenti cikk), és erről konzultációt is tartottak. Ez utóbbi eredménye egyébként, hogy a párizsiak 59 százaléka támogatta a szóban forgó sebességkorlátozást azzal a feltétellel, hogy bizonyos útvonalak esetén marad az 50 km/h-s határ. A város pedig tárgyalásokat kezdett a rendőrkapitánysággal az érintett útvonalak meghatározása érdekében.

Egész Párizsban 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be 2021 elejétől kezdenék el kiterjeszteni ezt a sebességhatárt az egész városra.

A mostani lépés, melyről a Bloomberg számolt be, pedig az eddigi vonalat vinné tovább, pontosabban azt biztosítaná, hogy a forgalom ne pattanjon vissza a járvány előtti szintre – az ügyben pedig a héten kezdődött a konzultáció. A cél a belváros olyan szintű tehermentesítése, amely eredményeként növelni lehetne a sétára- és biciklizésre kijelölt helyek számát, illetve növelhetővé válna a zöldfelület is. Mindez azonban nem jelentené a gépjárműforgalom teljes tiltását – továbbra is be lehetne hajtani a helyi lakosoknak (ideértve a hotelvendégeket is), a mozgáskorlátozással élőknek, illetve a zónába szállítási, tömegközlekedési vagy valamilyen feladat elvégzésére érkező járműveknek is. Törvény tiltaná ugyanakkor a megállás nélküli áthajtást, magyarán a cél az átmenő forgalom kitiltása a városnak ebből a részéből. A szabályozás a jelenlegi forgalom 55 százalékát, napi szinten 100 000 autót érintene a főváros közleménye szerint.

Anne Hidalgo a járvány alatt is folytatta az autóutak lezárását, valamint bicikliutak kijelölését, és elkötelezett amellett, hogy a korlátozások feloldása, valamint a munkahelyekre történő visszatérés ne jelentse azt, hogy a városképet ismét a gépjárművek uralják. A terv Párizs legbelső körútjait érintené, egy összességében nagyjából 14 négyzetkilométeres zónát, amelyben a város két központi területe is érintve lenne – a Le Marais és a Quartier Latin nagy része, a Champs Elysées viszont kívül esne ezen, ahogy az Opéra Garnier körüli bevásárlónegyed is. Ugyanakkor a párizsi kormányzati épületek, a kulturális intézmények és a boltok, valamint az éttermek zöme is a szóban forgó zónán belül helyezkednek el. A városvezetés belengette azt is, hogy amennyiben a konzultáció eredménye úgy zárul, hogy a népakarat tovább növelné ennek a zónának a területét, akár arra is sor kerülhet.

A zöldek vezetője, az említett David Belliard elmondása alapján a területet folyamatosan figyelnék, és aki a tiltás ellenére is behajt, azt megbírságolnák. A pontos részletek egyelőre nem ismertek, de a Bloomberg elmondása szerint a hasonló korlátozások betartatása (például Londonban) automata kamerák segítségével valósul meg. A város sajtóközleménye azt is kiemeli, hogy számításaik szerint az átmenő forgalom 70 százaléka nem igényelne személygépkocsit.

Hasonló korlátozások Európa szerte történtek: Oslóban például 2022-től fokozatosan megszüntetnék a fosszilis-tüzelésű gépkocsik behajtását, miközben London és Milánó már régóta dugódíjat szed a belvárosba behajtóktól.

Mindezek az intézkedések a szélesebb Európai klímavédelmi stratégiával is összhangban állnak, mely szerint a 2030-ra kitűzött kibocsátási célértékek eléréséhez előnyben kell részesíteni a kibocsátáscsökkentést az elnyeléssel szemben. Azonban – a Bloomberg cikke szerint legalábbis – nem beszélhetünk arról, hogy Európában mindenki ebben az irányba mozdulna, hiszen az egyik legnagyobb szabású, valamint legambiciózusabb forgalomcsökkentési projektet, a Madrid Centralt a spanyol legfelsőbb bíróság most, májusban megszüntette. A madridi projekt egyébként vonalvezető volt egy nagyobb szabású, barcelonai tervhez, így ennek elkaszálása tényleg nagy pofonnak tűnhet a kibocsájtási elleni küzdelemben. A döntés a madridi tartományi bíróságának (TSJM) a tavalyi döntését követte, amely arra hivatkozott, hogy a rendelet aránytalanul korlátozza a tartomány lakosságának alapvető szabadságjogait.

Barcelona fellélegzik az alacsony emissziójú zóna bevezetése után A katalán főváros nem cicózik, Dél-Európa legnagyobb alacsony kibocsátású zónáját hozták létre, mely lényegében nem csak a teljes várost fedi le, de az agglomeráció pár települését is.

Mindez azonban nem jelenti, hogy Madrid nem kíván tenni az emisszió ellen, a Madrid Central helyett a jelenlegi városvezetés a jövőt a Madrid360-ban látja, amely előbbivel összehasonlítva kevésbé szigorú, ugyanakkor jóval nagyobb területet – egész Madridot érinti. A legnagyobb különbség, hogy a behajtást a belvárosba az új terv kevésbé korlátozná, de közben például az A5 autóutat a város területén a föld alá vezetnék. Mindez (elvileg legalábbis) megfelel az Uniónak a kibocsátás visszavágásával kapcsolatos elképzeléseinek is.

Visszatérve a spanyol fővárosból a franciába: Anne Hidalgo és a koalíciós partnereinek az elképzeléseit nagy valószínűséggel nem fenyegeti egy ahhoz hasonló, jogi és politikai kereszttűzben történő megsemmisülés, mint ami a Madrid Centralt kivégezte. A francia polgármester ugyanis immár második ciklusában fokról fokra valósítja meg környezetbarát elképzeléseit, ráadásul a tavalyi újraválasztásával egy újabb hat évre (ennyi időre szól a párizsi polgármesterek ciklusa) kapott felhatalmazást, melynek tehát még a legelején tart.

További cikkek a témában:

A szupergazdagok átlagban rosszat tesznek a bolygónak Az emberiség leggazdagabb 1 százalékának nem csupán hihetetlen mértékű vagyon összpontosul a birtokában, de a legszegényebbekhez képest több mint kétszer annyi széndioxid-kibocsátásért is felelnek, állítja egy új tanulmány, melynek végkövetkeztetése a túlzott luxust célzó adók szükségességét hangsúlyozza.

Elképesztő mértékben tűnik el a hó Japán leghíresebb hegyéről Alig maradt valami a Fudzsi jellegzetes hósüvegéből. Az összehasonlító műholdképeken látszik igazán, hogy milyen mértékben hiányzik idén a hegyről a hó, és erről csak részben tehet az aktuális időjárás: maga a hegy is kezd megváltozni.

A legfehérebb fehér festékkel csökkentenék a kibocsájtást A fejlesztés mögött álló csapat tavaly már elkészítette az addigi legfehérebb festéket, de most még annál is fehérebbet készítettek, ami akár az otthoni klímarendszereket is kiválthatja.