Három éven belül elkészülhet az első, mesterséges gravitációval ellátott űrállomás

2022 / 04 / 29 / Bobák Áron
Három éven belül elkészülhet az első, mesterséges gravitációval ellátott űrállomás
A Pioneer Stationön egyszerre 28-an tartózkodhatnak majd, és az Orbital Assembly Corporation szerint már 2025-re elkészülhet.

A kaliforniai vállalat tavaly került reflektorfénybe, miután januárban bejelentették, hogy Voyager Station néven egy olyan űrszállodát készülnek felépíteni az évtized végéig a Föld körüli pályán, ami egyszerre akár négyszáz embert is tud fogadni. Az AOC tervei szerint az űrállomáson a centrifugális erő kihasználásával a marsi gravitációhoz hasonló körülményeket tudnak majd létrehozni, az ehhez szükséges hatalmas gravitációs gyűrűt pedig már közvetlenül a világűrben építik majd fel egy kifejezetten erre kifejlesztett robot segítségével, amelynek prototípusát tavaly sikeresen tesztelték a Földön.

Ahogy arról a Gizmodo hírt adott, a korábbi NASA-mérnököket is a soraiban tudó űripari vállalat csütörtökön egy bizonyos szempontból ennél is ambiciózusabb tervet jelentett be, ugyanis a terveik szerint már 2025-re elkészülhet a Pioneer Station, amely a Voyager Station kisebb előfutárának tekinthető. A modulárisan felépülő űrállomás kettő, de akár nyolc lakómodullal is felszerelhető, amelyek egyenként 375 köbméteresek, azaz a Nemzetközi Űrállomás teljes kapacitásának több mint a harmadával rendelkeznek. A most bejelentett tervekben egy öt lakómodullal ellátott űrállomás szerepel, amely ennek megfelelően 28 asztronautát tud majd egyszerre fogadni, vagyis jóval többet, mint az ISS, a Tienkung vagy az évtized végére tervezett privát űrállomások.


Egy Pioneer-osztályú űrállomás látványterve (Fotó: OAC)

A Pioneer Station alapját egy 61 méteres átmérőjű gravitációs gyűrű fogja képezni, így az űrállomásra érkezők a földi gravitációnak nagyjából az egyhatodát fogják tapasztalni. Rhonda Stevenson, a vállalat vezérigazgatója szerint ez lehetőséget ad arra, hogy az asztronauták a földi körülményekhez hasonlóan étkezzenek és anélkül tudjanak aludni, hogy oda kellene magukat szíjazniuk az ágyhoz. A mesterséges gravitáció emellett a mikrogravitációs környezetben fellépő egészségügyi problémák megoldására is jó lehet, így többek között amiatt sem kell aggódniuk, hogy a fejükben felgyülemlő folyadék látásromlást idéz elő. A kettős felhasználású űrállomás a tervek szerint egyszerre fog űrhotelként és kutatólaboratóriumként funkcionálni, így Stevenson reményei szerint az egyre többek számára elérhető űrutazásnak köszönhetően profitábilisan tudják majd működtetni a Pioneer Stationt. A cég vezetője azt is hozzátette, hogy az űrállomásuk előbb fog elkészülni, mint az elmúlt években bejelentett privát űrállomások, amelyeknek a NASA ütemtervéhez is igazodniuk kell.

Ahogy korábban írtunk róla, a NASA tervei szerint a Nemzetközi Űrállomást csupán a 2030-as évek elejéig fogják használni, az amerikai űrügynökség és partnerei pedig ezek után a magánkézben lévő űripari cégek által épített űrállomásokra helyeznék át a tevékenységüket, amelyekből az eddigi bejelentések alapján akár négy-öt is megépülhet az évtized végéig. A Commercial Low-Earth Orbit Destination (CLD) projekt keretében a NASA három ilyen űrállomás megépítését finanszírozza: a Blue Origin, a Northrop Grumman és a Nanoracks közül ugyan egyelőre csak utóbbi jelentett be pontos évszámot az űrállomása megépítésére, de az biztos, hogy 2030-ra mindhárom űrállomásnak Föld körüli pályán kéne keringenie.

Az Orbital Assembly Corporation egyébként nem kizárólag űrállomásokban gondolkodik, hiszen - ahogy a nevük is mutatja - a végső céljuk az, hogy robotok segítségével nagyjából bármilyen, a mostaniaknál jóval masszívabb szerkezetet képesek legyenek felépíteni az űrben, legyen szó akár űrszállodákról, akár a Föld körül keringő napelemfarmokról.

2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni A NASA korábbi munkatársai nem kis fába vágták a fejszéjüket a Voyager Stationnel, ami mintha egyenesen a jövőből érkezett volna


Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.