A szingapúri kormány az elmúlt években nagy erőkkel dolgozott az ázsiai ország kizöldítésén, sorra épülnek az öko negyedek, melyek a városállam rossz levegőjét hivatottak megtisztítani. Annak ellenére, hogy a mini államban alig hatmillió lakos él, a légszennyezés rendszeresen meghaladja az elfogadható értékeket és az egészségre veszélyes szintre emelkedik. Legutóbb február végén jelentették, hogy a PSI (Pollutant Standards Index), ami hat szennyező, a PM2.5, PM10, ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és szén-monoxid szintjét jelzi, átlépte a 100-as határt, ami már az egészségtelen értéket jelenti. A zöldterületek növelése fontos lépés a kevésbé káros körülmények kialakítása szempontjából, de van még egy fontos probléma, amelyre nem biztos, hogy megoldást nyújtanak az ökoépületek és parkok: ez pedig a klíma folyamatos melegedése, amely szintén sújtja az országot és a jövőben akár állandósulhat is.

A fák csökkentik a globális felmelegedés hatását A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől, nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne, derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folyó nemzetközi kutatás eredményeiből.

Ennek nem csak a globális felmelegedés az oka, hanem Szingapúr földrajzi elhelyezkedése: mivel a szigeteken fekvő államot körbeveszi a tenger, valamint egyenlítői az éghajlata, ezért a páratartalom rendkívül magas, esős időben akár 100%-os is lehet, párás időben pedig még elviselhetetlenebbnek tűnik a hőség. Emiatt a szingapúriak világelsők az egy főre jutó légkondihasználatban, a folyamatosan működő eszközök pedig jelentősen hozzájárulnak a hőszigetek megjelenéséhez a városban. Matthias Roth, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója szerint a város zöldítése elsősorban a lakók mentális egészségére van jó hatással, de a hőszigetek felszámolására nem elegendő a jelenlétük, ehhez a szigetek eredeti erdőit kellene megőrizni - nyilatkozta a Channel News Asiának.

Ez a nagy ellentmondás az állam legújabb ökovárosának, Tengah-nak a projektjében, a város, pontosabban városrész, ugyanis egy volt katonai kiképzőközpont helyére épülne, amelyet az évek során már újra benőtt az erdő. Tengah felépítéséhez ennek több mint 90%-át kivágják, viszont a parkokat és épületeket beborítják zöld felületekkel. Ezt a környezetvédelmi szempontból ellentmondásos döntést kifogásolta a Nature Society Singapore is. A kritikák hatására a kormány felülvizsgálta a terveket, de a CNN februári beszámolója szerint végül csak annyiban változtattak, hogy az építkezés idejére kialakítanak egy természetes átjárót az állatoknak, hogy ne rekedjenek az egyik oldalon és amennyire lehet, hagyják visszanőni a fákat. Szingapúr nincs könnyű helyzetben, ha a lakosság elhelyezéséről és új városrészek építéséről van szó, mivel a szigeteken nincs hova terjeszkedni.

Tengah viszont az erdőkérdést leszámítva minden más szempontból a lehető legkörnyezetbarátabb lesz: a légkondicionálást például napenergiával lehűtött vizet keringető technológiával oldják meg, melyek központilag lesznek beépítve a lakásokba. A szemetet szintén központilag gyűjtik, de nem a szokványos kukásautós módszerrel: a szemeteszsákok egy csőbe kerülnek, ahonnan kiszippantja őket a pneumatikus rendszer. A szemétszállító autók időnként azért körbejárnak a kerületben, de nagyjából ez lesz az egyetlen alkalom, mikor a lakosok járműveket láthatnak a felszínen, a motoros közlekedést ugyanis a föld alá terelik. Ez egyre gyakoribb módszer a világ városaiban, különösen az újonnan épülőkben, mivel a megnövekedett forgalom nem csak a lég-, és zajszennyezést növeli, hanem a közúti balesetek számát is, vagyis a közlekedésben résztvevő minden csoportnak előnyösebb, ha az infrastruktúrát úgy alakítják ki, hogy külön lehessen választani a gyalogosokat és a mikromobilitási eszközöket használókat az autósoktól.

A földalatti alagutakban buszok szállítják majd az utasokat, a város körül pedig az autósok már a felszínen közlekedhetnek. Tengah a modern okosvárosok kialakításának megfelelően digitalizálva lesz, a lakók egy appon keresztül figyelhetik a fogyasztásukat a nap huszonnégy órájában és ennek alapján optimalizálhatják az energia- és vízhasználatot. A gyalogosokat kamerák és érzékelők figyelik, ha pedig senki nincs a közelben, a köztéri lámpák lekapcsolnak vagy halványabbra váltanak, hogy csökkentsék az energiafelhasználást. És lesz még egy különlegesség is: egy-egy háztömb lakosainak közös fogyasztását és környezetre gyakorolt hatását digitális kijelzők fogják mutatni, ami akár a lakosok közti versengéshez is vezethet, hogy minél inkább csökkentsék a szénlábnyomukat.

A kerületben 42 000 lakást építenek fel 2023-ra, melyeknek nagy része hosszú távra lesz bérelhető a fejlesztési tanácstól (Housing and Development Board), mivel a szingapúri lakók jelentős hányada a szociális lakhatást vagy bérlést választja a saját lakás megvásárlása helyett és ez Tengah-ban sem változik.

(Forrás, Fotó: HDB)

További cikkek a témában:

Amszterdam úszó városrésze nem csak látványos, de két fontos problémára is megoldást nyújthat A holland főváros északi részén egy 46 épületből álló lakóparkot építettek a csatornába.
Erdei okos város épülhet Mexikóban A modern városokban kevés a zöldfelület, a természeti környezet szinte csak a fogyatkozó területű parkokban mutogatott kuriózumként jelenik meg. Mindez elképesztő mértékben rombolja a bent lakók testi és lelki egészségét. Nyaranta a hőhullámok, telenként a sivár kietlen fagyos betondzsungel pusztít. De lehetne ez másképp is.
A The Boring Company megmutatta a Las Vegas alatt futó alagútját, amiben 60 Tesla fog egyszerre közlekedni A legfrissebb hírek szerint pedig a későbbiekben 16 férőhelyes buszok fogják szállítani az utasokat a Las Vegas Convention Center alatt.