Veszélyeztetett faj lettünk: 2045-re a spermaszám nulla lehet egy átlagos férfi esetén
2021 / 02 / 26 / Felkai Ádám
Veszélyeztetett faj lettünk: 2045-re a spermaszám nulla lehet egy átlagos férfi esetén
Shanna Swan, a New York-i Icahn Orvosegyetem epidemiológusa szerint a közelgő termékenységi krízis épp annyira veszélyezteti az emberiség túlélését, mint a klímaválság.

Igaz, mint látni fogjuk, a zuhanó spermaszám nem is feltétlen választható el attól a társadalmi, gazdasági és ökológiai dinamikától, amely a klímaválságot is okozta. A szakértő az aggasztó helyzetről új könyvében, a Count Down-ban írt – számol be róla a The Guardian. A könyvet az Axios szemlézte, és ezek szerint sötét jövőkép rajzolódik ki előttünk: miközben az emberiség saját túlnépesedésével van elfoglalva, a veszélyeztetett fajokra jellemző öt kritériumból három immár ránk is igaz. De haladjuk szépen sorjában!

Swan maga is részt vett annak a 2017-ben publikált, és akkor nagy port kavart meta-analízisen alapuló tanulmánynak az írásában, amely arra jutott, hogy a nyugati társadalmakban a férfiak spermaszáma 59 százalékkal csökkent 1973 és 2011 között. A most megjelent könyv pedig lényegében két állítást fogalmaz meg: ez a változás szorosan összefügg a környezetünkben mindenütt megjelent kemikáliákkal, és – ami elég könnyen belátható – egy faj fertilitásának a csökkenése az egész fajt veszélyezteti hosszútávon. Amennyiben a spermaszám csökkenéséhez még hozzávesszük a tesztoszteronszint általános csökkenését, a hererák, valamint a merevedési zavarok egyre gyakoribb előfordulását, arra az eredményre jutunk, hogy mindez együtt évente 1 százalékkal növeli a férfiak számára hátrányos, a reprodukcióval kapcsolatos változásokat.

Swan elismeri, hogy kritizálható lépés, de amennyiben a csökkenés görbéjét továbbhúzzuk, akkor azt látjuk, hogy ha minden marad így, mint most, akkor a spermaszám 2045-re egy átlagos férfi esetén lényegében nulla lesz – tehát egy darab életképes hímivarsejttel sem fog az illető rendelkezni. Mint a szakértő hozzáteszi:

"Ez azért egy kicsit aggasztó gondolat – finoman szólva."

Amennyiben pedig nem nemzetekre szétszedve, hanem az egész világ termékenységi arányszámát vizsgáljuk, tehát azon élve született gyermekek átlagos számát, akiket egy nő élete során világra hozhatna, ha a termékeny évei az adott év korspecifikus termékenységi arányszámainak megfelelően telnének, akkor ebben is meredek esést figyelhetünk meg: az 1964-es 5,06-ról jutunk el a 2018-as 2,4-ig. Az pedig többé-kevésbé közismert tény, hogy jelenleg a világ országainak a felében ez az arányszám a populáció újrapótlásához szükséges 2,1 alá süllyedt. 2050-re azonban a világ országainak a kétharmadában lesz ez a helyzet.

Természetesen joggal merülhet fel, hogy a termékenységi arányszám csökkenése nem kizárólag a spermaszám csökkenésével magyarázható. A születésszabályozás, az urbanizáció, valamint úgy általában a kisebb családok normává válása, az idősebb kori gyerekvállalás, sőt a gyereknevelés folyamatosan emelkedő költsége mind olyan vektorok, melyek abba az irányba mutatnak, hogy az emberek inkább kevesebb gyereket vállalnak. Ezekről a társadalmi, gazdasági és egyéb körülményekről már mi is írtunk, például a lenti cikkünkben. A most szóban forgó könyv újdonsága ugyanakkor, hogy rámutat, mindezt figyelembe véve is kevesebb gyerek születik, mint amennyit a szülők vállalnának. Magyarán a fenti arányszám csökkenése részben legalábbis nem önkéntes okokból történik.

Még ebben az évszázadban nem a túlnépesedés, hanem a túl kevés gyerek lesz az igazi probléma A népesség globális csökkenése elkerülhetetlen egy új tanulmány szerint. Ez talán jó a bolygónak és a környezetnek, viszont a társadalmainkat nem úgy terveztük, hogy masszív idős népességre legyenek berendezkedve. A szaporodó gondokat pedig idővel a migráció sem fogja megoldani.

Ezt a teóriát támasztja alá a vetélések növekvő száma, valamint, hogy akár a fiatalabb nők is nehezebben esnek teherbe, hiába is szeretnének – ez mind arra utal, hogy a csökkenés mögött nem csak társadalmi és gazdasági faktorok állnak, hanem biológiaiak is. Ehhez társul a fiatalabb fiúknál egyre gyakrabban megjelenő, káros nemi szervi elváltozások, a fiúgyereknél az anogenitális távolság csökkenése, valamint a lányok pubertás korának korábbi megjelenése. Mindez pedig a hormonok (különösen a férfi nemi hormonok), valamint az azokat termelő belsőelválasztású mirigyek változásaival kapcsolatos.

Mi az az anogenitális távolság?

Az anogenitális távolság (AGD) a végbélnyílás és a pénisz töve közötti távolság, és azoknál a férfiaknál, akiknél ez kisebb, mint 52 mm, hétszer nagyobb az alacsony termékenységre a kockázat az alacsonyabb spermaszám miatt azokhoz képest, akiknél ez a távolság az említett hossz felett van.

Ha pedig bűnöst keresünk, az nem egy 5G torony, vagy a gyíkemberek sötét terve, hanem a tettes (tettesek) itt van körülöttünk folyamatosan olyan kémiai anyagok formájában, melyek megzavarják a belsőelválasztású mirigyek működését. Ezek az úgynevezett „mindenhol kemikáliák”, melyek, mint a nevük mutatja, elég elterjedtek, és olyan anyagokra kell gondolni, mint a Ftalátok vagy a biszfenol A. A ftalátok szerves vegyületek, melyeket jellemzően a PVC lágyítására használnak. Ezek az anyagok nem képeznek erős kémiai kötéseket, hanem lassú és sokáig tartó párolgással szabadulnak fel a termékekből. A biszfenol A pedig a műanyaggyártásban használt adalékanyag, és az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyület: 2003 körül évente hozzávetőlegesen 2,7 millió tonnát gyártottak ebből a világon, 2012-ben pedig már 4,6 millió tonnát. És hogy hol találkozhatunk velük? Mint arról már szó volt: mindenhol. A műanyagzacskótól kezdve a rovarirtókon és kozmetikai termékeken át egészen akár a bankautomaták által kiadott bizonylatig mindenhol jelen vannak ezek a vegyületek. Mindezekhez társul több negatív, életmódbeli változás is, például az egyre gyakoribb elhízás.


(Forrás: Flickr/United Nations Development Programme in Europe and CIS)

A könyv a termékenységi krízist a klímaváltozáshoz hasonlítja, mivel ez is globális fenyegetés, ami ellen nehéz küzdeni, mert a hatása hosszú idő alatt lesz csak érezhető, addig pedig észrevehetetlen. Swan hozzáteszi azt is, hogy jelenleg nagyon sok ember él ezen a bolygón, ám a veszélyeztetett fajokra jellemző öt kritériumból három immár ránk is igaz: az élőhelyünk elpusztulása, nem megfelelő szabályozómechanizmusok, és olyan, az emberi faj által okozott hatások, melyek a hosszútávú megmaradásunkat fenyegetik.

(Képek: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Ki találta fel a műanyag zacskót? Jó ötletnek indult, egyes számú közellenség vált belőle. Tekintsünk vissza a dicsőséges kezdetekre, amihez igazából nem is kell olyan sokat visszautaznunk az időben.

Visszavonták az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvényjavaslatot Magyarország 2021-től tiltaná be a bevásárlózacskókat és egyéb, egyszer használatos műanyagokat, ám az erről szóló törvényjavaslatot az utolsó pillanatban visszavonták.

Magyarország jövőre betiltja az egyszer használatos műanyagokat A kormány nyolcpontos klíma- és természetvédelmi akciótervének értelmében tíz év alatt hatszorosára növelik a napenergiából származó energiatermelést, és 2025 után megszűnik a szénenergia előállítása.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.