Vitatott hatású szmogtornyok épülnek a legszennyezettebb nagyvárosokban

2021 / 07 / 23 / Bobák Zsófia
Vitatott hatású szmogtornyok épülnek a legszennyezettebb nagyvárosokban
Delhi legújabb és eddigi legnagyobb szmogtornya hamarosan felépül és negyven hatalmas ventilátorral fogja a tiszta levegőt árasztani a környéken. Hasonló technológiát Kína, India és más országok is egyre gyakrabban alkalmaznak a szennyezett levegő megtisztítására.

A szmogtornyok az elmúlt években kezdtek elterjedni a világ szennyezettebb nagyvárosaiban, ahol ezzel az új módszerrel próbálják meg a hatóságok csökkenteni a szennyezett levegő káros hatásai miatti megbetegedések emelkedő rátáját és a lakók kényelmetlenségeit. Általában a megapoliszok forgalmasabb részein építik fel őket, a legnagyobb ezek közül Kína északi részén, Hszienben található.

A 2018-ben épített, száz méter magas épületben a szennyezett levegőt szűrőkön engedik keresztül, mielőtt kijut a környezetbe. A metódus egyszerű: a torony tetején lévő üvegkupola a napfény hatására felmelegíti az épületben lévő levegőt, amely ennek hatására felemelkedik és a szűrőkön át megtisztítva távozik. Mivel a torony napenergiával működik, a technológia környezetbarátnak mondható, az egyetlen hátulütője, hogy csak a környék levegőjét képes tisztítani, a hatása messzire már nem jut el. A Nature cikke szerint a hatvan méteres prototípuson végzett mérések azt mutatták, hogy a torony öt-nyolc millió köbméter megszűrt levegőt bocsátott ki egy nap alatt, a megkötött PM2.5 részecskék aránya pedig majdnem 20%-os volt.

A száz méteres végleges változat tíz millió köbméter levegőt szűrt meg és pár hónap alatt a hatása tíz kilométeres körzetben érzékelhetővé vált. Azt azonban Cao Junji, a projekt vezetője is elismerte, hogy ezekből a berendezésekből igen sokra lenne szükség ahhoz, hogy hatásosan tudják eliminálni a légszennyezés káros hatását, a kémikus arra tett javaslatot, hogy minden forgalmasabb városi központban állítsanak fel egy minél magasabb, lehetőleg felhőkarcoló méretű egységet.

A szmogtornyok másik típusa nem filterekkel, hanem ionokkal működik, a Daan Roosegaarde holland építész által tervezett Smog Free Tower, amelyet Rotterdamban, majd később Pekingben is felállítottak, 30 000 köbméternyi levegőt képes megtisztítani egy óra alatt egészen kevés energia felhasználásával, méghozzá a tervező szerint nagyobb hatásfokkal, mint a filteres megoldás: a PM2.5 55-75%-át szűri ki. Az ionizált részecskék, amellyel a torony működik, megkötik a szennyező elemeket, majd eltávolítják a levegőből. A visszamaradt, nagyrészt szénből álló anyagot a stúdió ékszerré alakítja, egy darab Smog Free gyűrű körülbelül ezer köbméter levegőből kivont szmogot (PM2.5 és PM10 részecskéket) tartalmaz.

Indiában, ahol szintén nagy problémát jelent a városokat különösen tarlóégetés idején sárgás ködbe burkoló szmog, már szintén alkalmazzák a szmogtornyokat, melyekből az első példányok felállítására a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a delhii önkormányzatot még 2019-ben, miután a hatóságoknak télen újból közegészségügyi vészhelyzetet kellett bejelenteniük. A The New Indian Express cikke szerint azonban sok aktivista már akkor kifejezte ellenérzéseit a megoldással kapcsolatban és kijelentették, hogy a szmogtornyok olyan pszeudotudományos módszert jelentenek, melyek a valóságban nem működnek, részben azért, mert több százezerre volna szükség belőlük a probléma valódi kezelésére, másrészt pedig a hatásukat senki nem vizsgálja, így nem lehet pontosan felmérni, hogy valóban segítenek-e a levegőminőség javításában. Vimlendu Jha, India egyik vezető környezetvédő szakembere elmondta: Kína példáját azért nem érdemes követni Indiában, mert Kína a szmogtornyokat más intézkedésekkel együtt alkalmazza, például promotálja a kerékpárok használatát vagy éppen bünteti a környezetszennyező gyárakat.

Ennek ellenére Delhiben már épül a következő, az eddigieknél sokkal magasabb torony, amely a város egyik elegáns üzletközpontja környékén tisztítja majd a levegőt. A szintén filterekkel működő berendezés negyven hatalmas ventilátorán át távozik a tiszta levegő, amelyek egy kilométeres körzetben biztosítják a szmogmentes környezetet. A cél az, hogy a PM2.5 részecskék ötven százalékát el tudják távolítani, azonban a torony nem napenergiával vagy más környezetbarát technológia felhasználásával működik, hanem a város elektromosenergia-hálózatából kapja az áramot. Az ország elektromosságát pedig 70%-ban széntüzelésű erőművek biztosítják - mondta az AFP-nek Sunil Dahiya, az Energia és Tiszta Levegő Kutatási Központ elemzője. A projekt vezetője szerint azonban a lényeg az, hogy, ha már országos problémát jelent a szmog, legalább helyi szinten, néhány körzetben tiszta levegőt lélegezhessenek be az emberek.

"A cél nem az, hogy megtisztítsuk egész Delhi levegőjét, hanem az, hogy speciális zónákat alakítsunk ki, ahol az emberek levegőt vehetnek."

- nyilatkozta Anwar Ali Khan. Az új szmogtorony, amelynek átadását eredetileg júniusra tervezték, de a járványhelyzet miatt késtek a munkálatokkal, előreláthatólag augusztus 15-ére készül majd el.

(Fotó: Studio Roosegaarde)

További cikkek a témában:

Évente egy olimpia árába kerül Magyarországnak a légszennyezettség Ez még világviszonylatban is nagyon sok.
Friss levegő ebédre: már Delhiben is nyitottak oxigénbárt Indiában a légszennyezés olyan méreteket öltött, hogy a lakosok szó szerint fizetnek a friss levegőért. Ugyan palackozott hegyi levegőt már régóta árulnak opportunista cégek, de kifejezetten erre szakosodott hely, az Oxygén Bár csak nemrégiben nyílt meg Delhiben
A NASA szerint ezek a növények tisztítják legjobban az otthoni levegőt Nemcsak szép díszei a lakásnak, irodának, de frissebbé és kellemesebbé teszik a levegőt.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.