A matematika nem viccel

Ráadásul a dolog nem csupán arról szól, hogy a járműveink fosszilis tüzelőanyagokkal működnek-e vagy akár 100 százalékban megújuló zöldenergiát használnak. Maga a jármű léte is problémát jelent, hiszen a mozgásához szükséges leaszfaltozott utak városi hőcsapdaként működnek, elveszik a felületeket a zöldterületektől és a közösségi terektől. Egy új matematikai modell jóslata alapján, ha nem tiltjuk ki a városokból az autókat, azok óriási parkolókká silányulhatnak a jövőben. A modellt a University College of London tudósai készítették. 

Ahhoz hogy ez megtörténjen vitán felül paradigmaváltás kellhet, a közösségi magatartás alapvető megváltozásával, és az emberi társadalmakhoz hasonló gigantikus rendszerek nem arról híresek, hogy egyik napról a másikra képesek lennének rugalmasan átállni valami teljesen új működésre. Pedig nem ártana.

A gépkocsigyártás ugyanis nagyobb ütemben nő, mint a bolygó népessége. 2019-ben összesen 80 millió gépkocsi készült világszerte, a Föld népessége pedig csak 78 millió fővel nőtt.

Délkelet-Ázsiában rekordmennyiségű szénkibocsátás keletkezett a féktelen erdőirtás miatt A természetes erdőségek pusztításának felgyorsulására a Leedsi Egyetem kutatói hívták fel a figyelmet. Az ok az a meghaladott és fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlat, melynek során a termőföldek megújítása és pihentetése helyett kivágják az erdőket és az így nyert területeken termesztenek.

Rajzasztalon működhet

A dolgot - legalábbis elméletben, hiszen az érintett nagyvárosok 100 százaléka már elkészült, így ez kevés hatással lehet rájuk - érdemes mindjárt a várostervezésnél elkezdeni. Ha az autózást kizáró, vagy legalább minimalizáló alapelvek mentén képzelünk el egy várost, akkor kevesebb és rövidebb autóút is elég lehet, ösztönzőket építhetünk be a gyaloglás és kerékpározás támogatására és előtérbe helyezésére, melyeknek a helyi közlekedés elsődleges formáivá válhatnak. A közösségi közlekedés megmaradhat a hosszabb utazásokra, és a gépkocsihasználat átkerülhet a szükséghelyzetek vagy különleges alkalmak időszakára.

Hogy jött ez ki?

A kutatások során az új matematikai modellen futtatták le a különböző, városi gépkocsihasználatra vonatkozó forgatókönyveket. A variációk között szerepelt olyan is, melyben a lakók naponta használták az autóikat, és olyan is, amiben csak közösségi közlekedést használtak.

Az egyenletekbe bevonták az utazási idő hosszának becsült költségét is, ami statisztikailag a legfontosabb szempontunk utazásunk módjának kiválasztásakor.

"Néhány évtized múlva olyan 40-50 milliós lélekszámú városaink lesznek, melyek a 40-50 millió gépkocsi számára éppen elegendő parkolókra fognak hasonlítani. A gépkocsi nélkülözhetetlensége egy rendkívül szennyező iparágból és annak rendkívül drága marketingjéből ered" - nyilatkozta Rafael Prieto Curiel, a tanulmány vezető szerzője az EurekAlert tudományos hírportálnak.

Hatból csak egyetlen forgatókönyv mentén kerüljük majd el a klímakatasztrófát A klímakatasztrófa nem közeleg, hanem benne élünk, elkezdődött, az időjárás változásától kezdve a tájidegen invazív élőlények megjelenéséig ezer és egy jele van. A közönyünk sokba kerülhet az utánunk jövő generációknak.

A választás szabadsága

A különböző forgatókönyvek számítási eredményei azt mutatták, hogy a gépkocsihasználat mennyiségének csökkenése elsősorban attól függ, hogy biztosítva van-e a lakosságnak a több egyéb utazási módozat közötti választási lehetőség. 

A kutatók javaslata szerint az emberekben tudatosítani kell a gépkocsihasználat, a dugódíj, az autópályadíj, és a parkolás költségeit, ami segíthet abban, hogy elmenjen a kedvük az állandó  gépkocsihasználattól. A tömegközlekedés javításával, az utazási idő rövidülésével pedig több ember választhatja majd a jövőben ezt a közlekedési formát.

A matematikai modellt egy olyan szélsőséges forgatókönyv esetében is lefuttatták, ahol egy 50 millió fő lakosú megapolisz, 50 milliós gépkocsiparkjának mindennapos használatát szimulálták, ahol minden lakó az autójával járt munkába. Nem túl meglepő módon a szimuláció óriási dugókat prognosztizált, illetve azt jelezte, hogy ebben az esetben sokkal szerteágazóbb közlekedési infrastuktúrára, sugárutakra, hidakra, parkolóházakra van szükség. A kutatók matematikai levezetéseit és magát a tanulmányt az Open Science folyóiratban tették közzé.

(Forrás: MTI Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

"Vitán felül áll, hogy az emberiség hozzájárul a Föld felmelegedéséhez" - kiadták az IPCC legújabb tanulmányát a klímaváltozás állásáról A Föld hőmérséklete növekszik, az extrém időjárási események, főként a hőhullámok, biztosan gyakoribbá válnak, a hideg pedig ritkábban látott vendég lesz. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hatodik jelentésének első, nem túl pozitív részlete figyelmeztetőként szolgál a világ kormányai számára a remények szerint.

Grönland komoly döntést hozott a klímaváltozás megállításáért Ha egy kormány aktívan szeretne fellépni a klímaváltozás ellen, annak egyre komolyabb intézkedéseket kell hoznia, ha azt szeretné, hogy a nemzetközi közösség komolyan vegye, és elismerje az erőfeszítéseit. Grönland kormánya úgy tűnik megértette ezt.

Bill Gates részben a Bitcoint okolja a klímaváltozás miatt Amint a bitcoin új csúcsok felé mozdul, Bill Gates milliárdos filantróp riasztó képet fest a kriptopénz feltűnően magas szén-dioxid-kibocsátásából fakadó ökológiai lábnyomáról, ami a jövőben csak súlyosbodni fog, mivel a világ legnagyobb kriptopénzének elfogadása a várakozásoknak megfelelően szárnyal.