Ahogy arról a CNBC beszámolt, az Európai Parlament képviselői szerdán 339 igen, 249 nem és 24 tartózkodás mellett fogadták el az Európai Bizottságnak azt az indítványát, hogy az unióban 2035-től kezdődően ne lehessen új, fosszilis üzemanyaggal működő autókat valamint kisteherautókat forgalomba hozni.
A szigorú szabályozásra a Bizottság szerint amiatt van szükség, mert az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából 12%-a személygépkocsikból, 2,5%-a pedig könnyű haszongépjárművekből származik, az EU számos országa pedig már korábban elkötelezte magát amellett, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében 2035-ig nullára csökkentik az új gépjárművekből származó szén-dioxid-kibocsátást.
Bár az Európai Parlament döntése abból a szempontból kétségkívül rendkívüli súlyú, hogy az USA mellett a világ második legnagyobb gazdasági régiójáról van szó, maga a javaslat egyáltalán nem kivételes, hiszen az elmúlt években egyénileg már számtalan ország jelentett be hasonló törekvéseket: Norvégia már 2025-ben, Nagy-Britannia, Dánia, Izland, Írország, Hollandia, Szlovénia, Svédország, Skócia és Németország 2030-ban, Franciaország és Kalifornia állam pedig 2035-ben vezetné ki a piacról a belsőégésű motoros autókat, ezzel együtt pedig az elmúlt években számos autógyártó is bejelentette, hogy hamarosan felhagynak az ilyen motorral felszerelt autók gyártásával.
Ennek fényében meglepő, hogy a javaslatot több autógyártó, így többek között a Ford és a Volvo is támogatta, ám a Reuters értesülései szerint a német VDA autóipari szövetség például nyíltan azzal szemben foglalt állást. A többek között a BMW-t, a Volkswagent és a Daimlert is képviselő szervezet indoklásában arra hivatkozott, hogy a tervezet az alacsonyabb karbonkibocsátású megoldásokat is ellehetetleníti, amelyek adott esetben segíthetnének a zöld átállásban, amíg az elektromos közlekedéshez szükséges infrastruktúra teljesen kiépül. A német autógyártók közül egyébként a Volkswagen már korábban bejelentette, hogy 2035 után már nem adnak el belsőégésű motoros autókat Európában, a szintén a cégcsoporthoz tartozó Audi pedig 2033-tól nem gyárt ilyen autókat. Az Opel 2028-ra áll át teljesen az elektromos autók forgalmazására Európában, a Mercedes-Benz 2035-re ígéri a benznes és dízelautók kivonását az európai piacról, míg a BMW egyelőre nem határozott meg konkrét évszámot.
A döntés fogadtatása a másik oldalról sem volt teljesen egyöntetű; bár számos környezetvédelmi szervezet üdvözölte az Európai Parlament döntését, a Greenpeace azt is igyekezett jelezni, hogy a 2035-ös helyett hét évvel korábbi, 2028-as céldátumot tartanának elfogadhatónak.
Jan Huitema, a javaslat előterjesztője beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elektromos járművek vásárlása és üzemeltetése a jövőben egyre olcsóbb lesz, ami egybevág a szakértők álláspontjával. Ahogy korábban írtunk róla, a Bloomberg NEF piacelemző számításai szerint például az elektromos autók már négy év múlva sem fognak többe kerülni, mint az ugyanolyan felszereltségű benzines vagy dízelautók, az olló pedig innentől kezdődően egyre csak nyílni fog a villanyautók javára.
(Borítókép: Greenpace-aktivisták tüntetnek a belsőégésű motorok betiltásáért 2021 februárjában, Németországban, Fotó: Marijan Murat/picture alliance via Getty Images)