2021 végének egyik legnagyobb technológiai híre volt, hogy a Facebook anyavállalata Metára változtatta a nevét, jelezve, hogy a cég a következő években a metaverzum fejlesztésére helyezi át a fókuszt. A bejelentés jócskán túlmutatott a világ egyik legnagyobb technológiai cégének az üzleti stratégiáján, hiszen a metaverzum körüli felhajtással azok a cégek is nagyon jól jártak, akik már korábban belekezdtek valamilyen virtuális világ fejlesztésébe. Ezek közé tartozott a nyilvánosság számára 2020 februárjában megnyitott Decentraland is, amelynek a pozícióját tovább javította, hogy nem csak a metaverzumban érdekeltek, de ezt összekapcsolták 2021 másik fontos hívószavával, az NFT-kkel is. A leginkább a Minecrafthoz vagy a Second Life-hoz hasonlítható Decentralandben a felhasználók ilyen nem helyettesíthető tokeneket vásárolhatnak meg parcellaként, ezzel elidegeníthetetlen jogot szerezve a virtuális ingatlan felett.

Ahogy korábban már írtunk róla, a nem helyettesíthető tokenek (azaz az NFT-k) olyan egyedi kriptovaluták, amelyek blokklánc-alapú virtuális okiratként működnek, lehetővé téve, hogy a vásárló tulajdonjogot szerezzen a virtuális javak felett. Bár az első ismert NFT már 2014-ben megjelent a piacon, a jelenség csak 2021-ben robbant be igazán a köztudatba: februárban valaki 580 ezer dollárt, csaknem 200 millió forintot fizetett a Nyancat-gif NFT-változatáért, nem sokkal később a Twitter alapítója, Jack Dorsey 2,9 millió dollárért adta el az első tweetjét, márciusban pedig a Christie's aukciósház árverésén valaki 69 millió dollárt, azaz 22,5 milliárd forintot fizetett ki egy árverésre bocsátott NFT-műalkotásért. A nem helyettesíthető tokenek körüli felhajtás később sem csillapodott; 2021 harmadik negyedévében már 10,7 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát a különböző NFT-k, ami nagyságrendileg akkora összeg, mint amennyi bevételt a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártója, a Xiaomi elkönyvelhetett ugyanebben az időszakban.

Nem csoda, hogy ebben az időszakban a Decentralandnek is igencsak jól ment a szekér, 2021 novemberében például a Token.com egyik leányvállalata, a Metaverse Group 2,43 millió dollárt fizetett ki 116 darab paercelláért, ami akkori árfolyamon nagyjából 800 millió forintnak felelt meg. A Decentralanddel azóta nagyot fordult a világ, hiszen a napokban a kifejezetten digitális vagyontárgyak kereskedelmével foglalkozó The Block nevű oldal már arról számolt be, hogy a virtuális világban a kereskedés volumene heti 50 ezer dollárra esett vissza a korábbi, milliós nagyságrendről, és mindössze 20-30 felhasználó van, akik aktívan vásárolnak és értékesítenek virtuális ingatlanokat. Ez a visszaesés jól látszik a CoinMarketCap adatain is, amely szerint a Decentraland saját kriptovalutájának, a manának a piaci kapitalizációja csaknem a tizedére csökkent másfél év alatt, 9,5 milliárd dollárról alig egymilliárdra. Ezzel együtt míg a token árfolyama 2021 novemberében egy rövid ideig öt dollár fölé is emelkedett, addig jelenleg alig 0,6 dollárt ér a kriptovaluta.

Az érdeklődés visszaesését jól jelzi az is, hogy a Decentralandben idén második alkalommal megrendezett Metaverse Fashion Week látogatószáma is jelentősen elmaradt a tavalyitól: míg 2022-ben a négynapos rendezvényen 108 ezer látogató tette tiszteletét, addig idén már mindössze csak 26 ezren voltak kíváncsiak az eseményre. A Decentraland szóvivője szerint az egyszerre bejelentkezett felhasználók száma a Fashion Week során még a legforgalmasabb időszakban is alig haladta meg az ezret, annak ellenére, hogy a The Verge szerint a rendezvényen többek között olyan ismert márkák is képviseltették magukat, mint az Adidas, a Balenciaga vagy a Vogue.

A visszaeséshez nyilvánvalóan jelentősen hozzájárult, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb szó esik a metaverzumról, és noha a Meta globális ügyekért felelős alelnöke, Nick Clegg nemrég megerősítette, hogy továbbra is kitartanak az elképzelésük mellett, a téma körüli felhajtás elmúltával érthető módon a Decentralandhez hasonló virtuális világok iránt is lecsökkent az érdeklődés. A cégnek ugyanakkor ennél is sokkal jobban fájhat, hogy 2022 az NFT-k vitorlájából is kifogta a szelet: a kriptotél néven emlegetett jelenség olyan visszaesést okozott a kriptovaluták és az NFT-k forgalmában, hogy a nagyobb kriptotőzsdék tavaly egytől-egyig komolyabb leépítésekre kényszerültek, több közülük pedig csődöt is jelentett; mindeközben tavaly ősszel a Dune Analytics nevű elemzőcég már arról számolt be, hogy a digitális vagyontárgyak kereskedelme 97 százalékkal esett vissza 2022 januárjához képest. Ez persze nem jelenti azt, hogy az NFT-piacnak végleg befellegzett, a Statista adatai szerint például amíg 2021 harmadik negyedévében még alig több, mint 400 ezer olyan kritpotárca volt, amellyel NFT-ket vásároltak vagy értékesítettek, addig ezeknek a tárcáknak a száma 2022 ugyanezen időszakában már meghaladta az 1,1 milliót.

(Borítókép: Bobák Áron/Rakéta.hu)