Az ukrajnai háború hatása az űrutazásra

2022 / 03 / 05 / Felkai Ádám
Az ukrajnai háború hatása az űrutazásra
A Nemzetközi Űrállomás sorsa többé-kevésbé stabilnak látszik, de ezen kívül is rengeteg az összefonódás Oroszország és akár amerikai magánvállalatok között. Mit hozhat a jövő, ha a kapcsolatok végérvényesen megromlanak?

Az ukrajnai háború hatásai akár a bolygón is túlnyúlhatnak, hiszen a harcok következményei immár a világűrt is elérték – igaz, egyelőre csak főleg az űrdiplomácia szintjén. Mindez elsősorban természetesen az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok megromlására vonatkozik, amelynek akár az űrutazásra, az űrkutatásra, sőt a bontakozó űriparra is (nem feltétlen negatív) hatása lehet.

A Nyugat és Oroszország együttműködése a világűrben már a hidegháború éveiben megkezdődött – ez volt 1975-ben az Apollo-Szojuz tesztprojekt, egy nyúlfarknyi, mindössze kilencnapos misszió, amely során egymáshoz dokkolt egy Szojuz és egy Apollo űrhajó. Később pedig, immár a Szovjetunió bukását követő években, az űrkutatás egyik legjelentősebb szimbólumává lépett elő a Nemzetközi Űrállomás, az emberiség legnagyobb tudományos projektje, melyben mindkét említett nemzet tudományos ügynöksége is részt vett. Az űrállomás azonban nem csak tudományos mérföldkő, de a béke és az együttműködés szimbóluma... Vagy legalábbis az volt nagyon sokáig. Jómagam így fogalmaztam egy 2020 februárjában írt cikkben az állomással, valamint az orosz-amerikai együttműködéssel kapcsolatban:

„Az egymással vetélkedő felek, akik háttértámogatásuk – ha áttételesen is – a tömegpusztító fegyvereknek köszönhették, kénytelenek voltak összefogni, és immár együtt kutatni a végtelent.”

Alig valamivel idősebb az említett cikk két évesnél, de ez a mondat rohamosan kezd veszíteni a pátoszos igazságából. A Space.com megkérdezett egy szakértőt arról, hogy mi lehet az űrállomás jövője, különösen most, hogy Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz feje úgy fogalmazott a Twitteren, hogy a szankciók hatására országa kivonulhat az űrállomás fenntartásából, ami annak a végét is jelentené egyben.

Az orosz űrügynökség vezetője szerint az ISS lezuhanhat az országát sújtó szankciók miatt "Ki fogja megakadályozni, hogy az ISS letérjen a pályájáról és az Egyesült Államokba vagy Európába csapódjon?" - tette fel a kérdést Dmitrij Rogozin a Twitteren.

Természetesen az űrdiplomáciát a két nagyhatalom (pontosabban a nyugati világ és az oroszok között) már eddig is próbára tette néhány fejlemény. Itt például azokra az űrben végrehajtott műhold-elleni fegyvertesztekre kell gondolni, melyekkel Oroszország elég erősen gyanúsítható. Másrészt ott az orosz Nauka modul csatlakozása az állomáshoz, amely nem az orosz mérnöki leleményről marad emlékezetes, hanem arról a hibáról, amely majdnem katasztrófát idézett elő az ISS-en.

Mindez azonban eltörpül a jelenlegi feszült helyzethez képest. Habár Rogozin szavait később mind a NASA, mind saját maga igyekezett enyhíteni (később azt írta a Twitteren, hogy értékeli a professzionális kapcsolatot a NASA-val), az biztos, hogy a burkolt fenyegetés példátlan. A Space.com-nak nyilatkozó szakember ugyanakkor kevésbé volt pesszimista, igaz a cikk is február 24-én íródott, ami bár jelen sorok lepötyögésekor mindössze 8 napja volt, de azért azóta is történt egy s más (amikre még visszatérünk). A szakértő dióhéjban úgy látja a helyzetet, hogy a Nemzetközi Űrállomás kapcsán annyira egybeforrt a két nemzet űrhivatala közti együttműködés, hogy a szétválasztás csak az ISS projekt feladása árán lenne lehetséges – amit jelenleg egyik fél sem szeretne.

Az együttműködés relatív (hiszen mi vehető biztosra manapság) zavartalanságát az is bizonyítja, hogy egyelőre úgy látszik, Mark Vande Hei NASA asztronauta a terveknek megfelelően március 30-án visszatér a Földre azzal a Szojuzzal, amelynek fedélzetén eljutott az állomásra. A Szojuz egyébként Kazasztánban fog landolni, és apró érdekesség, hogy 355 napos űrben tartózkodással Vande Hei fogja megszerezni a leghosszabb űrutazás amerikai rekordját. Jelen pillanatban abban sem jelentettek be változást, hogy Anna Kikina kozmonauta az oroszok közül elsőként a SpaceX Crew–5 hajójának a fedélzetén utazik majd az ISS-re.

A helyzet azonban nem csak Ukrajnában, de az űrdiplomáciában is napról napra romlik. Rogozin ezen a héten a kedvenc platformján, a Twitteren osztott meg egy videót, amelyen a bajkonuri koszmodrom alkalmazottai eltávolítják az Egyesült Államok, Japán és az Egyesült Királyság zászlóit egy orosz gyártmányú Szojuz rakéta orrkúpjáról. Rogozin pedig nemrég úgy fogalmazott az orosz állami tévében, hogy többé nem szállítanak rakétahajtóműveket az USA-ba. Mint fogalmazott:

„Repüljenek, amivel akarnak, mondjuk seprűnyélen!”

Mint a CNN írja, ezzel sok évtizedes kapcsolat szűnik meg Oroszország és az amerikai rakétagyártók között. Rogozin kifejtette azt is, hogy a partnerség köztük és az amerikaiak között elég szoros a kilencvenes évek közepe óta, és több szállítmányt is küldtek az Egyesült Államokba. A – fogalmazzunk így – szankció az RD–180-as hajtóművekre vonatkozik, amelyek a United Launch Alliance (ULA) Atlas V rakétáiban találhatóak meg. Egyébként a Rogozin húzása annyiban nem akasztja meg a fogaskereket, hogy ezen hajtómű beszerzését már az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa is megtiltotta 2014-ben válaszként a Krím orosz megszállására. Az ULA ezután még azért szerzett be ilyen hajtóműveket (nem törődve a kongresszusi határozattal), de a cég vezérigazgatója tavaly bejelentette, hogy végeztek és nem vásárolnak több ilyen hajtóművet. Az ULA amúgy a hajtóműveket Jeff Bezos Blue Origin cégének a BE–4 hajtóműveire tervezte lecserélni, azonban a Blue Origin gyártási nehézségek miatt ezekből egyelőre egyet sem tudott leszállítani.

Az orosz tiltás azonban az RD–181 hajtóműveket is érinti, melyeket a Northrop Grumman pakol az Antares rakétákba (ezek ellátmányt szállítanak az ISS-re) – az NG egyelőre nem kommentálta Rogozin szavait.

A SpaceX megmentené a Nemzetközi Űrállomást, ha az oroszok kihátrálnak belőle Elon Musk egyértelműen jelezte, hogy ha az orosz fél kihátrál az űrállomás üzemeltetéséből, akkor a helyüket átveszi a SpaceX. A kérdés csak az, hogy képes lehet-e a vállalat erre?

Az egészből persze Elon Musk sem maradhatott ki, aki korábban már Rogozin ISS-es bejegyzése kapcsán is felajánlotta a SpaceX szolgálatait, és most egy videót osztott meg a SpaceX Falcon 9 rakétájáról, amely 47 Starlink műholdat állított pályára azzal a kommentárral, hogy:

„Amerikai seprűnyelek.”


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.