Az ESA 2021 tavaszán kezdte meg az asztronauták új generációjának a toborzását, amelynek keretében több mint 22 ezer jelentkezőből választották ki azt a 17 szerencsést, akik lehetőséget kapnak a bizonyításra. A szervezet igazgatója, Josef Aschbacher által bemutatott leendő űrhajósok között három britet valamint két-két olaszt és spanyolt találunk, emellett belga, osztrák, francia, svájci, cseh, lengyel, német és svéd nemzetiségű jelentkezőkből áll össze a teljes névsor. Az ESA közülük első körben öt jelentkezővel kezdi meg a kiképzést, a többi jelentkező pedig tartalékosként várhatja az űrügynökség hívását. A jelentkezőkkel kapcsolatban elvárás volt, hogy rendelkezzenek valamilyen típusú tudományos, mérnöki, számítógéptudományi vagy matematikai diplomával, valamint két év gyakorlattal valamilyen intézmény laboratóriumában, vagy kórházban. A PhD fokozat nem volt elvárás, azonban a jelentkezéshez szükség volt egy repülési hatóság által kiállított igazolásra is a megfelelő fizikai állapot bizonyításához.

Az öt kiválasztott jövő év tavaszán, a kölni Európai Űrhajós Központban kezdheti meg a kiképzést, amelynek végeztével az ESA teljes jogú űrhajósaivá válnak. Ennek során először egy 12 hónapos alapképzésen vesznek részt, majd egy kifejezetten a Nemzetközi Űrállomáson való szolgálathoz szükséges tréninggel folytatódik a program. Az asztronauták a misszió előtt egy küldetésspecifikus kiképzést is kapnak, de ezt természetesen csak akkor lehet elvégezni, ha már pontosan lehet tudni, hogy milyen feladatokat kell majd ellátniuk a küldetés során.

Az ESA az űrrepülés történetében először egy testi fogyatékossaggal élő jelentkezőt is kiválasztott,

aki a Parastronaut Feasibility Project keretében abban fog segíteni az űrügynökségnek, hogy kidolgozzák annak a lehetőségét, hogy fogyatékossággal élő emberek is eljuthassanak a világűrbe. Samantha Cristoforetti, az ESA űrhajósa ezzel kapcsolatban korábban elmondta, hogy az emberi test nem igazán az űrben tapasztalható körülményekhez lett kitalálva, így a világűrben végső soron mind hátrányos helyzetűnek számítunk.

A Holdra nem, de a Nemzetközi Űrállomásra megy magyar űrhajós

A bejelentéssel az is biztossá vált, hogy magyar asztronauta belátható időn belül nem fog eljutni a Holdra. Bár a napokban Zábori Balázs MTA-n tartott előadására hivatkozva több médium is megírta, hogy Magyarország 2036-ig embert küldene a Holdra, ez az állítás ebben a formában nem hangzott el. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a HUNOR űrhajósprogram vezetője előbb arról beszélt, hogy az első emberes Mars-utazás legkorábban 2036-ban valósulhat meg, majd kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy elméletileg nem lehetetlen, hogy egy magyar ember eljusson a Holdra, hiszen teljes jogú tagként magyarok is jelentkezhettek az ESA űrhajósporgramjába, az Európai Űrügynökségnek pedig kifejezett célja, hogy 2030-ig legalább egy, de akár három asztronautát is eljuttasson a Holdra. Mivel azonban az ESA magyar jelentkezőt nem választott ki a most lezárult programban, így ez az ajtó egyelőre biztosan bezárult.

Az Európai Űrügynökségnek az Artemis-program keretében nyílik majd lehetősége asztronautákat küldeni a Holdra, amelynek első - egyelőre még emberek nélküli - küldetése éppen a napokban érte el az égitestet. Az ESA a három partnerügynökség egyikeként vesz részt az amerikai holdprogramban a japán valamint a kanadai űrügynökséggel együtt, és fontos szerepük lesz többek között annak a Hold körül keringő űrállomásnak a felépítésében is, ami a tervek szerint 2024 végére készülhet el. Ehhez az egyik létfontosságú eszközt egyébként éppen magyarok szállítják egy, a kozmikus sugárzást mérő dózismérő formájában.

Magyar szempontból ugyanakkor 2024 vége nem csak emiatt lesz érdekes, ugyanis a jelenlegi tervek szerint ekkor indulhat el a Nemzetközi Űrállomásra az a magyar asztronauta, aki a HUNOR program keretében tölt majd el 30 napot az ISS-en. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az Európai Űrügynökség november 22-én tartott konferenciáján megerősítette, hogy a program töretlenül halad előre, és az Axiom Space-szel való megállapodás értelmében 2024 végén vagy legkésőbb 2025 elején kerülhet sor az indulásra. A százmillió dollárból megvalósuló küldetés keretében az űrhajós 12 magyar fejlesztésű eszközt fog tesztelni és további nyolc, magyar egyetemek által kidolgozott kísérletet fog elvégezni, emellett pedig más ESA-tagországok megbízásait is teljesíti majd. Szijjártó hozzátette, hogy a programra összesen 244-en jelentkeztek, akik közül jelenleg még nyolcan vannak versenyben, hogy asztronautává válhassanak. Ezt a számot még az év végéig a felére csökkentik, így négyen kezdhetik majd meg a kiképzést, az viszont, hogy végül ki mehet az ISS-re, csak az indulás előtti hónapokban fog eldőlni.

Zábori a HUNOR programmal kapcsolatban az előadásában elmondta, hogy egy ilyen lehetőség nagy lökést adhatnak a magyar űripari szereplőknek, hiszen a nagy űrügynökségek jellemzően csak akkor állnak szóba a cégekkel, ha bizonyítani tudják, hogy az eszközük a világűrben is működött. Erről, azaz a "repült referencia" fontosságáról beszélt nekünk korábban Horváth Gyula, a C3S Kft. alapítója is, akinek űripari cégéről áprilisban közöltünk hosszabb portrét:

A magyar űripari vállalat, amire már a NASA is odafigyel A 2012-ben alapított C3S Kft. a legdinamikusabban növekvő magyar űripari vállalat, akik mostanra egy teljes műhold-termékcsaládot fejlesztettek ki, rutinszerűen működnek együtt az Európai Űrügynökséggel és megjárták a TechCrunch címoldalát is.

(Borítókép: Az Európai Űrügynökség asztronautája, Jean-François Clervoy a Hold felszínén való sétálást gyakorolja a víz alatt 2013-ban (Fotó: Alexis Rosenfeld/Getty Images)