Az FCC-nek nem sok mérlegelési lehetősége volt a kérdésben, hiszen a tavaly novemberben elfogadott "biztonságos eszközökről szóló törvény" kötelezte a hatóságot, hogy legfeljebb egy éven belül tegyenek lépéseket az ügyben. Ahogy az a The New York Times még a döntés előtt publikált cikkében olvasható, a törvény értelmében az FCC a jövőben nem adhat ki engedélyt olyan gyártók készülékeire, amelyek "elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve", így pedig ezek az eszközök nem is kerülhetnek forgalomba az országban. Az ezekről a cégekről vezetett listán az orosz Kaspersky Lab kivételével csupa kínai cég szerepel, így az FCC pénteki döntése a Huawei és a ZTE mellett érinti többek között a rádiós kommunikációs eszközöket gyártó Hyterát és az elsősorban videómegfigyelő berendezéseket gyártó Hikvisiont és Dahua Technologiest is. Utóbbi vállalat onnan lehet ismerős, hogy tavaly a siófoki városvezetés is úgy döntött, hogy az ő eszközeikkel építenek ki a Petőfi sétányon egy arcdetektáló kamerarendszert, amelyről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

A Hikvision, a Dahua Technologies valamint a Hytera abból a szempontból jobb helyzetben van, hogy az FCC az ő eszközeiket továbbra is jóváhagyhatja, amennyiben igazolják, hogy azokat nem fogják kormányzati létesítményekben vagy más, a nemzetbiztonságot érintő célokra használni. A Huaweire és a ZTE-re ellenben teljeskörű tiltás vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a jövőben gyártott termékeiket az FCC nem vizsgálhatja, így azok nem is kaphatják meg a forgalmazáshoz szükséges engedélyt. A mostani döntés alapesetben nem érinti a cégek korábban már engedélyezett készülékeit, igaz, az FCC megjegyzi, hogy adott esetben korábban kiadott engedélyeket is visszavonhatnak.

Az érintett gyártók egyelőre nem nyilatkoztak az FCC döntésével kapcsolatban; egyedül a Hikvision adott ki közleményt, amelyben azt írják, hogy az eszközeik semmilyen biztonsági kockázatot nem jelentenek. A vállalat szerint a hatóság döntése kifejezetten káros, ugyanis jelentősen költségesebbé teszi a kisebb cégek, a helyi hatóságok, tankerületek és magánszemélyek számára, hogy megvédjék magukat és a tulajdonukat - írja a hírről beszámoló NPR.

Két év után tért vissza a Huawei Mate szériája, egy egészen különleges kamerarendszerrel A Huawei Mate 50 Prót a fotós képességei különböztethetik meg a többi csúcskategóriás készüléktől, és úgy tűnik, hogy mostanra azt is sikerült megoldani, hogy a Google szolgáltatások is gond nélkül használhatóak legyenek rajta. A forint gyengüléséből fakadó árát viszont még emészteni kell.

A Huawei telefonos üzletágát a döntés nem különösebben fogja érinteni, hiszen a tengerentúlon eddig is csak nehezen lehetett hozzájutni a gyártó készülékeihez, ennek következtében pedig a piaci részesedésük elhanyagolható. Ami a Huaweinek sokkal jobban fájhat, hogy az FCC engedélye nélkül 5G-s hálózati eszközöket sem hozhatnak forgalomba, márpedig sok kisebb telekommunikációs cég előszeretettel használta a Huawei eszközeit a hálózata kiépítésében annak kedvező árszabása miatt. Ahogy korábban írtunk róla, az amerikai kormányt ez eddig is kifejezetten zavarta, hiszen az FBI nyomozása alapján a kínai kormány így akár a titkos katonai létesítményeket is kompromittálhatja, noha arról nem tudni, hogy ez a gyakorlatban bekövetkezett volna. Az FCC emiatt 2019-ben megtiltotta, hogy az amerikai telekommunikációs cégek szövetségi támogatást vegyenek igénybe a Huawei és ZTE 5G-s hálózati eszközeinek vásárlásához, a következő évben pedig a Kongresszus 1,9 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá arra, hogy az ország vidéki területein lecseréljék a két gyártó hálózati eszközeit. A CNN információi szerint ez azonban a mai napig sem történt meg, az ehhez szükséges pénzeket ugyanis nem folyósították, ráadásul idő közben az is kiderült, hogy a hálózati eszközök cseréje a vártnál jóval többe, csaknem hatmilliárd dollárba kerülhet.

A Huawei a CNN cikkének megjelenése után a leghatározottabban tagadta az abban felhozott vádakat, hangsúlyozva, hogy a vállalat minden, az Egyesült Államokba importált termékét az FCC megvizsgálja és engedélyezi. "A Huawei eszközei egyedül az FCC által meghatározott kereskedelmi célú frekvenciákon működnek. Így az amerikai védelmi minisztérium által használt védett csatornákhoz, spektrumokhoz nem is férnek hozzá" - írta a Huawei a nekünk küldött levelében, hozzátéve, hogy a cég több mint 30 éve bizonyítottan tiszta kiberbiztonsági múlttal rendelkezik és "egyetlen szándékosan rosszindulatú kiberbiztonsági eseményben sem volt érintett".

Az amerikai kormány az elmúlt években számos olyan szankciót hozott, amelyek célja a Huawei ellehetetlenítése volt, a cég eszközei ugyanis szerintük lehetőséget adnak a kínai kormánynak a kémkedésre. Az ország Kereskedelmi Bizottsága 2019-ben és 2020-ban, több lépcsőben megtiltotta az amerikai cégeknek valamint az amerikai technológiát használó vállalatoknak, hogy a Huaweijel kereskedjenek, így a kínai gyártó többek között elesett annak a lehetőségétől, hogy a telefonjait 5G-s chipekkel lássa el, valamint hosszú időn keresztül a Google szolgáltatásait is nélkülöznie kellett. Utóbbira azóta már született egy olyan áthidaló megoldás, ami részben orvosolja a problémát, a Huawei pedig egy különengedély miatt a Qualcomm 5G-s chip nélküli processzorait is használhatja a telefonjaiban.

Az adatvédelmi hatóság nem tud róla, hogy a kínai telefonok titokban személyes adatokat továbbítanának Kínába Egy, a külügyminisztérium munkatársainak elküldött körlevél szerint több kínai telefon "rejtett módon kommunikál személyes adatokat Kína irányába", de Péterfalvi Attila szerint hozzájuk eddig nem érkezett panasz ezzel kapcsolatban.

Ahogy nemrég írtunk róla, az amerikai kormány a Huawei és más nagy kínai technológiai cégek szankcionálása mellett azt is igyekszik megakadályozni, hogy Kína túl nagy technológiai előnyre tegyen szert. Októberben Joe Biden amerikai elnök megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy fejlett chipeket és chipgyártáshoz szükséges eszközöket adjanak el Kínának, amitől azt várják, hogy lelassítja a szuperszámítógépek fejlesztését és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat. Nem nehéz belátni, hogy az USA miért látta szükségesnek egy ilyen radikális lépés meghozatalát, hiszen az amerikai Védelmi Minisztérium, azaz a Pentagon egyik magas rangú vezetője már tavaly ősszel úgy nyilatkozott, hogy Kína olyannyira elhúzott a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések területén, hogy az előnye behozhatatlanná vált.

Frissítés 2022. 11. 28.: Cikkünk megjelenése után a Huawei magyarországi képviselete is reagált a hírre. Mint írják, a most bejelentett szankciók nem jelentenek újdonságot a Huaweire nézve, azok a vállalat szinte összes eszközére vonatkozóan 2019 óta érvényben vannak. "Mivel évek óta semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a Huawei bármilyen biztonsági fenyegetést jelentene az Egyesült Államoknak, a Huawei-jel szembeni vádaskodások egyértelműen geopolitikai indíttatásúak. A vállalat a világ több mint 170 országában és régiójában van jelen, és mindenhol a nemzetközi és helyi jogszabályokat szigorúan betartva végzi tevékenységét" - írja a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény.

(Borítókép: CFOTO/Future Publishing via Getty Images)